2009. július 4., szombat, 9:10
Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet. Azzal azonban már kevésbé, hogy az erős napsugárzás ugyancsak károsíthatja a szemet. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi a szemet a nap ultraibolya (UV) sugárzásától. A nagy mennyiségű UV-sugárzás hosszabb távú hatásai lassan és fájdalommentesen jelennek meg, és a látás romlásához vezetnek. Rövid- és hosszú távú károsítás következtében kötő- és szaruhártya gyulladás, kúszóhályog (pterygium), szürkehályog, a retina elfajulása illetve a szem környéki bőr rosszindulatú elváltozásai jöhetnek létre. Gyermekek és fiatalok különösen veszélyeztetettek. Ezért a szülőknek ügyelni kell arra, hogy gyermekeik is viseljenek napszemüveget ott, ahol erős UV-sugárzásnak vannak kitéve; például a strandon, vízben és havas tájon. Utóbbi esetben a visszaverődés fokozott veszélyt jelent.
Az UV-sugárzás a napfény része, egy láthatatlan rövid hullámhosszú sugárzás. Az UV-sugárzás ívhegesztés során, valamint nagy intenzitású higanylámpák és a szolárium fénycsöveinek működése közben is felszabadul. Három típusa különböztethető meg: UV-A, UV-B, UV-C. Mivel az UV-B sugárzás nemcsak a leégésért, de többnyire a bőrrák kialakulásáért is felelős, a háromféle sugárzás közül ennek van a legnagyobb jelentősége. A Földre érkező UV-sugárzás nagy részét az ózonréteg kiszűri, az atmoszféra ózontartalmának egy százalékos csökkenésével azonban két százalékkal nő az UV-B sugárzás. Az ózonréteg kimerülésével a kialakuló szemmegbetegedések száma is jelentősen megugrik.
A szemet érő UV-sugarakat a szaruhártya többnyire kiszűri, a hó vagy a víz által visszavert fény magas UV-szintje azonban már gyulladást okozhat. Ez az állapot nagyon fájdalmas, a gyulladt szem bármilyen fényhatásra igen érzékeny, olyannyira, hogy néha a beteg nem is képes nyitva tartani a szemét. A kötőhártya ereinek tágulata miatt "vörös szem" és könnyezés jelentkezik. Jóllehet a gyulladás körülbelül 48 óra alatt elmúlik, a lehetséges károsodás kizárása érdekében mégis tanácsos szemorvost felkeresni, aki fájdalomcsillapító szemcsepp adásával segíthet a beteg állapotán.
A rövid idejű UV-sugárzás csak kisebb károsodást okoz. Az UV-hatásnak hosszabb ideig kitett kötőhártya azonban megvastagszik és felszínén ún. kúszóhártya, orvosi nevén pterygium képződik. Ez a lassan kialakuló és fokozatosan növekvő elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, amennyiben eléri a pupilla előtti területet, rontja a látást. Egyetlen kezelési módja, a viszonylag egyszerű műtétnek számító sebészeti úton történő eltávolítás.
Az elváltozást minden esetben szakértőnek kell megvizsgálnia, hogy megállapítsa, valóban pterygiumról, vagy más komolyabb kinövésről van-e szó. Az UV-sugárzás, főként az UV-B típusú bizonyítottan összefügg a katarakta kialakulásával. Ilyenkor a lencse elhomályosodása akadályozza a látást, olyan, mintha koszos ablakon át szemlélnénk a világot. Komoly esetekben a hályogokat megműtik, az eltávolított lencsét műlencsével pótolják. Sokáig a kataraktákat a korosodás természetes következményének tartották, mert az idősebbek körében gyakrabban fordul elő.
Jóllehet az utóbbi időszak kutatásai azt mutatják, hogy ez részben igaz, a hályogok kialakulásáért ma már a hosszabb ideig tartó UV-sugárzást is felelőssé teszik. A szaruhártya és a szemlencse az UV-sugárzást többnyire elnyelik, azonban a maradék fény elérheti az ideghártyát, melynek legtöbb károsodása visszafordíthatatlan.
A szem ideghártyáját érő napfény a központi éleslátásért felelős helyen, a sárgafolt területén az ideghártya elfajulását, ún. makuladegenerációt okozhat. A beérkező napfény a szem ideghártyáján található sárgafoltra (macula lutea) fókuszálódik, amely az éleslátás központja. Ez a folyamat hasonlít arra, amikor nagyítóval gyűjtjük össze egy tárgyon a nap sugarait egy pontban, míg az végül meggyullad. A fényben található UV-sugárzás olyan lebontó folyamatot indít el, amely káros oxidáló anyagokat, ún. szabad gyököket eredményez. Ezek a szabad gyökök károsítják a retinát és visszafordíthatatlan látásromlást, vagy akár vakságot okozhatnak. A szabadgyökök túlzott mértékben akkor is felszaporodnak, és károsítják a retinát, ha hosszútávon napszemüveg nélkül megyünk a napra.
Az egészséges emberi szem rendelkezik a szervezet saját "antioxidáns védelmi rendszerével", amely csökkenti az oxidatív stresszt. Ennek részei a sárgafoltban megtalálható lutein és a zeaxantin nevű karotinoidok, az antioxidáns hatású C és E vitaminok, valamint az antioxidáns enzimek alkotórészei a cink és a szelén. Normális körülmények között a lutein és zeaxantin nevű ásványi anyagok afféle belső napszemüvegként, antioxidánsként, funkcionálnak és kiszűrik a káros sugarakat. A korral azonban e karotinoidok koncentrációja csökken a szemben. Mindkét nyomelem a táplálékkal kerül a szervezetbe, így helyes étrenddel kell biztosítani ezeket. A napfény okozta makuladegeneráció megelőzésének leghatékonyabb módja, ha már egészen fiatal kortól, és különösen nyáron, napszemüveget viselünk. A legegyszerűbb módja ennek az, ha szemünket csak mérsékelten tesszük ki az UV-sugárzás káros hatásának.
Három jó tanács:
1. Kerüljük a napot! Nyáron a szabadban töltött idő háromnegyede alatt - de. 10 és du. 4 óra közt mindenképpen - kerüljük a napfényt, jelentősen csak rövidebb időre tegyük ki magunkat az UV-sugárzásnak.
2. Hordjunk kalapot! Egy széles karimájú kalap nem csak a fejünket védi meg a leégéstől, de a szemünket érő UV-sugárzást legalább a felére csökkentheti.
3. Viseljünk napszemüveget! Egy jó napszemüveg csökkenti a szemet érő UV mennyiséget és a túlzott ragyogást.
Minden megvásárolható napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványának, mely meghatározza, hogy mennyi UV-fényt kell a szemüvegnek felfogni. A napszemüvegen egy kis címkén fel kell tüntetni, hogy megfelel a szabványnak, valamint hogy általános vagy speciális célra készült-e. Az egyszerű sötétített üvegek, amelyek nem szűrik ki a káros sugarakat, olcsóbbak, viszont inkább káros hatásúak, mert viselésükkor a pupilla kitágul, és még több UV-sugárzás jut a szembe.
Általános cél alatt olyan helyzet értendő, amikor a szemet nem éri hosszan a napfény. A speciális célra készült darabok olyan emberek számára készülnek, akik erős UV-sugárzásnak vannak kitéve, és a maximális védelemre van szükségük, mint pl. a sportolók közül a sízőknek, olyan munkáknál, mint a repülés, vagy olyan hobbiknál mint a horgászat. A szemüvegnek testhezállónak kell lennie, hogy megóvjon a széleknél beeső sugárzásoktól is. A kis méretű üveggel rendelkező napszemüvegek esetleg divatosak, de nem védik kellő képpen a szemet minden irányból. Egy szemész, a gyártók technikai információinak ismeretében a megfelelő napszemüveget ajánlja.
A gyermekeket fokozottan éri UV-sugárzás, hiszen idejük nagy részét a szabadban töltik, anélkül, hogy tudatában lennének a veszélynek. A szülők feladata, hogy - kalappal és jó minőségű napszemüveggel - megóvják gyermekeik szemének épségét. A gyermek napszemüvegének kiválasztásakor járjunk el kellő körültekintéssel. Számos napszemüvegnek tűnő modell csak játék, melynek védő hatása nincsen. Mindig ellenőrizzük, hogy megfelel-e a napszemüveg a szabványnak. Saját szemészünk egyéni adottságaink, és igényeink figyelembe vételével adja a legjobb tanácsot, mikor milyen napszemüvegre van szükségünk.
Dr. Heksch Katalin
