A veszettség emberre, állatra nézve egyaránt gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű, betegség, ezért fertőzés gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
Kialakulása, tünetei
A veszettség kórokozója a Rhabdovírus család Lyssavírus genusába tartozó Rabies vírus. A fertőzés forrása, a veszettség vírusát ürítő állat. A vadon élő állatfajok közül elsősorban a róka jelent fertőzésveszélyt, ritka a veszett őz és vaddisznó. A háziállatok közül főként a macskák és a kutyák érintettek. A veszettség vírusát a fertőzött állat vagy személy nyála terjeszti. A szervezetbe harapott, a bőrön lévő nyitott seben keresztül, vagy a nyálkahártya közvetlen kontaktusa révén jut be. A kórokozó egyéb fertőző anyaggal, pl. idegszövetekkel, friss, forralatlan tej elfogyasztásával is terjedhet. Veszett állat simogatása, vagy vérével, vizeletével, ürülékével való érintkezés nem jelent fertőzésveszélyt. Az emberről emberre történő terjedés megakadályozható, járványügyi jelentősége nincsen.
A fertőzést hosszabb-rövidebb lappangási idő (általában 2-8 hét, 10 nap-1év) követi. Tartama attól is függ, hogy a test melyik részén történt a sérülés. Minél közelebb van ugyanis a fejhez, annál korábban jelennek meg a tünetek. A kórokozó az idegsejtekhez kötődik és óránként kb. 3 mm-es sebességgel a központi idegrendszerbe, a vírusszaporodás elsődleges helyszínére vándorol. Az elszaporodott vírus, az agysejtek roncsolása után a nyirokrendszerbe ürül. A fertőzött így válik maga is fertőzőképessé. A vírusszaporodás a nyálmirigyekben folytatódik. A fertőzött állat nyálában már a panaszok fellépése előtti 5-10. napban jelen lehet a vírus, vagyis a még egészségesnek látszó állat is terjesztheti a betegséget.
A veszettség legelső és legjellemzőbb tünete az, hogy az állat viselkedése megváltozik. A betegség többnyire depresszióval kezdődik, majd fokozott ingerlékenység, nyálfolyás, a megmart testrészben jelentkező erős, görcsös fájdalom, nyelési görcsök, agyvelőgyulladás, zavarodottság, általános bénulás lép fel. Az állat halálát légzésbénulás okozza, a betegség kb. 5-15. napján. Egyes fajonként eltérő tünetek dominálhatnak. A vadon élő állatok rendszerint elvesztik óvatosságukat, természetes félelemérzésüket, szelíddé válnak. A veszett róka elkóborol lakóhelyéről, lakott területekre is bemerészkedik. Bármely váratlan inger, hang, fény vagy érintés azonban hirtelen agresszivitást válthat ki benne. A kutyák gyakran különböző tárgyakat rágnak meg és nyelnek le, majd nyelési nehézség lép fel. Az állat szomjas, de mégis kerüli a vizet, hangja rekedt. Később egyre nyugtalanabbá válik, hangtalanul támad állatra, emberre. Az izombénulás miatt kancsalság jelentkezik, ami furcsa, vad tekintet kölcsönöz neki. A betegség e szakaszát levertségi állapot követi, majd a betegség végső stádiumában lógó álkapocs, bő nyálfolyás, végül a hátsó lábaktól kiinduló, fokozatos bénulás lép fel. A macskák veszettsége döntően dühöngő formában zajlik le. Az állatot alig lehet eltávolítani a megtámadott személyről, állatról.
Az ember esetében a lappangási idő általában 10 nap-3 hónap. A sérülés helyén szúró, égető, viszkető érzés, fájdalom jelentkezik. Nyugtalanság, izomrángás, izomremegés, fájdalmas nyelés, nyelési zavarok, nyálfolyás, láz, erős izzadás, idegesség, álmatlanság, depresszió, kínzó fejfájás a főbb tünetek. Fokozott szomjúságérzés mellett nyelési görcsök jelentkeznek, már a víz puszta látványától is. Jellemző a dühöngés, vakarózás, a légzőizmok görcse, fulladás. A halál az első tüneteket követő 3-5. napon következik be heveny keringési elégtelenség és légzésbénulás következtében.
A fertőzést hosszabb-rövidebb lappangási idő (általában 2-8 hét, 10 nap-1év) követi. Tartama attól is függ, hogy a test melyik részén történt a sérülés. Minél közelebb van ugyanis a fejhez, annál korábban jelennek meg a tünetek. A kórokozó az idegsejtekhez kötődik és óránként kb. 3 mm-es sebességgel a központi idegrendszerbe, a vírusszaporodás elsődleges helyszínére vándorol. Az elszaporodott vírus, az agysejtek roncsolása után a nyirokrendszerbe ürül. A fertőzött így válik maga is fertőzőképessé. A vírusszaporodás a nyálmirigyekben folytatódik. A fertőzött állat nyálában már a panaszok fellépése előtti 5-10. napban jelen lehet a vírus, vagyis a még egészségesnek látszó állat is terjesztheti a betegséget.
A veszettség legelső és legjellemzőbb tünete az, hogy az állat viselkedése megváltozik. A betegség többnyire depresszióval kezdődik, majd fokozott ingerlékenység, nyálfolyás, a megmart testrészben jelentkező erős, görcsös fájdalom, nyelési görcsök, agyvelőgyulladás, zavarodottság, általános bénulás lép fel. Az állat halálát légzésbénulás okozza, a betegség kb. 5-15. napján. Egyes fajonként eltérő tünetek dominálhatnak. A vadon élő állatok rendszerint elvesztik óvatosságukat, természetes félelemérzésüket, szelíddé válnak. A veszett róka elkóborol lakóhelyéről, lakott területekre is bemerészkedik. Bármely váratlan inger, hang, fény vagy érintés azonban hirtelen agresszivitást válthat ki benne. A kutyák gyakran különböző tárgyakat rágnak meg és nyelnek le, majd nyelési nehézség lép fel. Az állat szomjas, de mégis kerüli a vizet, hangja rekedt. Később egyre nyugtalanabbá válik, hangtalanul támad állatra, emberre. Az izombénulás miatt kancsalság jelentkezik, ami furcsa, vad tekintet kölcsönöz neki. A betegség e szakaszát levertségi állapot követi, majd a betegség végső stádiumában lógó álkapocs, bő nyálfolyás, végül a hátsó lábaktól kiinduló, fokozatos bénulás lép fel. A macskák veszettsége döntően dühöngő formában zajlik le. Az állatot alig lehet eltávolítani a megtámadott személyről, állatról.
Az ember esetében a lappangási idő általában 10 nap-3 hónap. A sérülés helyén szúró, égető, viszkető érzés, fájdalom jelentkezik. Nyugtalanság, izomrángás, izomremegés, fájdalmas nyelés, nyelési zavarok, nyálfolyás, láz, erős izzadás, idegesség, álmatlanság, depresszió, kínzó fejfájás a főbb tünetek. Fokozott szomjúságérzés mellett nyelési görcsök jelentkeznek, már a víz puszta látványától is. Jellemző a dühöngés, vakarózás, a légzőizmok görcse, fulladás. A halál az első tüneteket követő 3-5. napon következik be heveny keringési elégtelenség és légzésbénulás következtében.
- Kialakulása, tünetei
- Kezelés, megelőzése
