Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk: a statisztikai adatok szerint körülbelül 100-150 élveszületésre jut egy méhen kívüli terhesség. Az esetek 98%-ában az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat. Ha viszont a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre, de ez csak nagyon ritkán alakul ki. A méhen kívüli terhesség okozta életveszélyes állapot a betegség tüneteinek korai felismerésével és az időben elvégzett orvosi vizsgálattal megelőzhető.
Kapcsolódó anyagok:
Napi két csésze kávé is veszélyes a kismamákra
A légszennyezés csökkenti a magzat méretét
Terhesség előtti és terhesség alatti vizsgálatok
Élettani körülmények között a petesejt a tüszőrepedést követően valamelyik petevezetékben termékenyül meg. Ezt követően, osztódó állapotban a petevezeték csillószőrei segítségével a méhüreg felé sodródik, ahol 5-7 nappal később a méh nyálkahártyájába ágyazódik be.
Kóros esetben a megtermékenyült, osztódó petesejt a petevezeték csillószőreinek károsodása miatt nem vándorol megfelelő ütemben a méh ürege felé, ezért a petevezeték falában megtapadhat. Amennyiben a petevezetékben fejlődő méhen kívüli terhesség nem hal el, pár hét alatt alhasi fájdalmat, hasüregi vérzést okozhat.
- Kialakulása, okai
- Tünetei, felismerése
- Kezelése
