Az emésztőrendszer belsejét bélelő nyálkahártya folytonosságának megszakadását fekélynek nevezik. A betegség kialakulásában fontos szerepet játszó emésztőenzim, a pepszin után peptikus fekélynek is szokás nevezni a kórképet. A betegség közismert elnevezése a gyomorfekély, bár a fekélyek döntő többsége a gyomrot követő vékonybél szakaszban, az úgynevezett nyombél területén alakul ki. A fekély nagyon gyakori betegség, minden 10. ember érintett az élete során. Férfiak kicsit gyakrabban betegszenek meg, mint a nők. A nyombél fekélyei 30-55 éves kor között, míg a gyomorfekély jellemzően 55-70 év között jelentkezik. Az életkor növekedésével emelkedik a betegség kialakulásának kockázata. További kockázati tényezők a dohányzás és egyes fájdalomcsillapító szerek tartós szedése. A közhiedelemmel ellentétben a hibás étrend, illetve a stressz önmagában nem okoz fekélyt, de a meglévő betegség tüneteit súlyosbíthatják, és a gyógyulást hátráltatják.
Régebben elsősorban a rossz étkezési szokásokat és a stresszt okolták a gyomorfekély kialakulásáért. Ma már bizonyított tény, hogy ezek a tényezők a meglévő fekélyek tüneteit ronthatják, de nem fő kiváltó okai a fekélybetegségnek. A ma elfogadott tényleges kiváltó okok a következők: nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszer tartós szedése, Helicobacter pylori nevű baktériummal történt fertőzés, és gyomorsav túltengéssel járó állapotok.
A nem-szteroid gyulladásgátló szerek (rövidítve NSAID) acetilszalicilsav-tartalmú fájdalomcsillapító és reuma ellenes gyógyszerek, mint például az aszpirin. Bár igen hatékony gyulladáscsökkentők, tartós szedésük mellékhatásaként romlik a gyomorban a nyáktermelés, ami a nyálkahártya fő védekező mechanizmusa. Emiatt a tartósan nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszert szedők 10-20%-ánál fekélybetegség alakul ki. A fekély kialakulása a gyógyszer adagjától, a szedés időtartamától, az életkortól valamint az általános egészségi állapottól is függ. Az így létrejött fekélyek főleg a gyomorban találhatók, sokszor tünetmentesek, de viszonylag gyakran vezetnek szövődmények kialakulásához.
A Helicobacter pylori egy olyan baktérium, amely a fertőzött emberek gyomrának és vékonybelének nyálkahártyáján él és szaporodik. Ez a fertőzés nagyon széles körben elterjedt, 40 év alatt az emberek negyede, 60 év felett a fele fertőzött. A baktérium valószínűleg emberről emberre terjed, közvetlen kontaktus (piszkos kéz), étel illetve víz útján. Ha már egyszer bejutott az ember szervezetébe, kezelés hiányában akár végleg ott maradhat. Legtöbbször az ilyen idült fertőzés semmilyen tünetet nem okoz, és nem jár súlyos következményekkel. Néha azonban a baktérium állandó gyulladást tart fent a nyálkahártyán. A fertőzött emberek 1/6-ánál az idült gyulladás talaján fekély alakul ki.
- Kialakulása, okai
- Tünetei, felismerése
- Kezelése, megelőzése
