A gyomornyálkahártya-gyulladás (orvosi nevén gasztritisz) kifejezés nem egyetlen betegséget jelöl, hanem egy olyan tág fogalom, amelybe több különböző állapot tartozik. A gyomor nyálkahártyája tűnhet teljesen épnek amellett, hogy mégis jelen van benne a gyulladás. Ugyanakkor vérbőség és felszínes hámhiány képe is előfordul tényleges gyulladás nélkül. A gyomrot bélelő nyálkahártya gyulladása leggyakrabban ártalmatlan betegség, ami semmilyen panasszal nem jár vagy csak enyhe tüneteket okoz, kezelésre jól gyógyul, és szövődmény sem szokott kialakulni. A tartósan fennálló gyulladás azonban kezelés nélkül néha gyomorfekélyhez, vérzéshez, sőt ritkán rák kialakulásához is vezethet.
Kialakulása, okai
A gyomrot belülről bélelő nyálkahártya nagyon ellenálló, a nyálkahártya gyulladása, károsodása csak a jól felépített védekező rendszer túlterhelése esetén jöhet létre. A nyálkahártya gyulladását kiváltó okok szerint több csoportba sorolják a betegséget.
Az első csoportba olyan típusú folyamatok tartoznak, melyek sokszor nem is járnak a nyálkahártya tényleges gyulladásával, viszont gyakoriak a felszínes hámhiányok. E típusok kialakulásában egyes gyógyszerek tartós szedése, vagy túladagolása játszik gyakran szerepet (elsősorban az ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint pl. az aszpirin járhat ilyen mellékhatással). Túlzott mértékű alkoholfogyasztás, súlyos betegség vagy sérülés, műtét által kiváltott stressz, illetve egyes májbetegségek is vezethetnek a gyomor nyálkahártyájának megbetegedéséhez. Nagyon ritkán egyes fertőzések, sav vagy lúg lenyelése, nagy dózisú röntgenbesugárzás, romlott élelmiszer, vagy mérges gomba fogyasztása is okozhatják a kórképet.
A betegség másik fő típusa az előzőtől eltérően a gyomornyálkahártya tényleges, idülten zajló gyulladásával jár. Legfőbb kiváltó oka egy bizonyos baktérium, az ún. Helicobacter pylori. Ez a kórokozó nagyon széles körben elterjedt. A 30 év fölöttiek legalább 30-50%-a átesett már a fertőzésen, és az életkor növekedésével a fertőzöttség valószínűsége nő. Valószínűleg a kórokozó emberről emberre terjed szennyezett kéz vagy étel útján. A fertőzés heveny szakaszában bizonytalan tüneteket okoz, aztán a gyomornyálkahártya idült gyulladását hozza létre. Kezelés nélkül a fertőzött ember élete végéig hordozhatja a baktériumot, de ez az állapot legtöbbször teljesen tünetmentes és nem jár súlyosabb következményekkel. Az idült gyulladás azonban gyomorfekély létrejöttéhez, és ritka esetben rák kialakulásához is vezethet.
Az első csoportba olyan típusú folyamatok tartoznak, melyek sokszor nem is járnak a nyálkahártya tényleges gyulladásával, viszont gyakoriak a felszínes hámhiányok. E típusok kialakulásában egyes gyógyszerek tartós szedése, vagy túladagolása játszik gyakran szerepet (elsősorban az ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint pl. az aszpirin járhat ilyen mellékhatással). Túlzott mértékű alkoholfogyasztás, súlyos betegség vagy sérülés, műtét által kiváltott stressz, illetve egyes májbetegségek is vezethetnek a gyomor nyálkahártyájának megbetegedéséhez. Nagyon ritkán egyes fertőzések, sav vagy lúg lenyelése, nagy dózisú röntgenbesugárzás, romlott élelmiszer, vagy mérges gomba fogyasztása is okozhatják a kórképet.
A betegség másik fő típusa az előzőtől eltérően a gyomornyálkahártya tényleges, idülten zajló gyulladásával jár. Legfőbb kiváltó oka egy bizonyos baktérium, az ún. Helicobacter pylori. Ez a kórokozó nagyon széles körben elterjedt. A 30 év fölöttiek legalább 30-50%-a átesett már a fertőzésen, és az életkor növekedésével a fertőzöttség valószínűsége nő. Valószínűleg a kórokozó emberről emberre terjed szennyezett kéz vagy étel útján. A fertőzés heveny szakaszában bizonytalan tüneteket okoz, aztán a gyomornyálkahártya idült gyulladását hozza létre. Kezelés nélkül a fertőzött ember élete végéig hordozhatja a baktériumot, de ez az állapot legtöbbször teljesen tünetmentes és nem jár súlyosabb következményekkel. Az idült gyulladás azonban gyomorfekély létrejöttéhez, és ritka esetben rák kialakulásához is vezethet.
- Kialakulása, okai
- Tünetei, felismerése
- Kezelése, megelőzése
