Orvosi jegyzet: gastritis

2005. november 3., csütörtök, 16:39

A gyomornyálkahártya-gyulladás (orvosi nevén gasztritisz) kifejezés nem egyetlen betegséget jelöl, hanem egy olyan tág fogalom, amelybe több különböző állapot tartozik. A gyomor nyálkahártyája tűnhet teljesen épnek amellett, hogy mégis jelen van benne a gyulladás. Ugyanakkor vérbőség és felszínes hámhiány képe is előfordul tényleges gyulladás nélkül. A gyomrot bélelő nyálkahártya gyulladása leggyakrabban ártalmatlan betegség, ami semmilyen panasszal nem jár vagy csak enyhe tüneteket okoz, kezelésre jól gyógyul, és szövődmény sem szokott kialakulni. A tartósan fennálló gyulladás azonban kezelés nélkül néha gyomorfekélyhez, vérzéshez, sőt ritkán rák kialakulásához is vezethet.

Kialakulása, okai

A gyomrot belülről bélelő nyálkahártya nagyon ellenálló, a nyálkahártya gyulladása, károsodása csak a jól felépített védekező rendszer túlterhelése esetén jöhet létre. A nyálkahártya gyulladását kiváltó okok szerint több csoportba sorolják a betegséget.

Az első csoportba olyan típusú folyamatok tartoznak, melyek sokszor nem is járnak a nyálkahártya tényleges gyulladásával, viszont gyakoriak a felszínes hámhiányok. E típusok kialakulásában egyes gyógyszerek tartós szedése, vagy túladagolása játszik gyakran szerepet (elsősorban az ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint pl. az aszpirin járhat ilyen mellékhatással). Túlzott mértékű alkoholfogyasztás, súlyos betegség vagy sérülés, műtét által kiváltott stressz, illetve egyes májbetegségek is vezethetnek a gyomor nyálkahártyájának megbetegedéséhez. Nagyon ritkán egyes fertőzések, sav vagy lúg lenyelése, nagy dózisú röntgenbesugárzás, romlott élelmiszer, vagy mérges gomba fogyasztása is okozhatják a kórképet.

A betegség másik fő típusa az előzőtől eltérően a gyomornyálkahártya tényleges, idülten zajló gyulladásával jár. Legfőbb kiváltó oka egy bizonyos baktérium, az ún. Helicobacter pylori. Ez a kórokozó nagyon széles körben elterjedt. A 30 év fölöttiek legalább 30-50%-a átesett már a fertőzésen, és az életkor növekedésével a fertőzöttség valószínűsége nő. Valószínűleg a kórokozó emberről emberre terjed szennyezett kéz vagy étel útján. A fertőzés heveny szakaszában bizonytalan tüneteket okoz, aztán a gyomornyálkahártya idült gyulladását hozza létre. Kezelés nélkül a fertőzött ember élete végéig hordozhatja a baktériumot, de ez az állapot legtöbbször teljesen tünetmentes és nem jár súlyosabb következményekkel. Az idült gyulladás azonban gyomorfekély létrejöttéhez, és ritka esetben rák kialakulásához is vezethet. 

 

Tünetei, felismerése

A gyomornyálkahártya megbetegedése leggyakrabban tünetmentesen zajlik, de okozhat teltségérzést, étvágytalanságot, gyomorszáj környéki égő érzést, tompa fájdalmat, hányingert illetve hányást is. Ritkán a nyálkahártya hámhiányai kismértékű vérzéssel járhatnak, ami kávézaccra emlékeztető vérhányás vagy fekete széklet formájában jelentkezik.

A tünetek hosszabb fennállása esetén, illetve vérzés jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. A kivizsgálás részletes kikérdezéssel és alapos vizsgálattal kezdődik, amit általában vér- és székletvizsgálat követ. Legtöbbször a gyomor belsejét bélelő nyálkahártya megtekintésére is szükség van valamilyen eszköz segítségével, mivel a gyulladás csak így különíthető el biztonsággal egyéb, hasonló tüneteket okozó betegségektől, elsősorban gyomorfekélytől. A leggyakrabban alkalmazott módszer a gyomor-tükrözés, melynek során helyi érzéstelenítést követően szájon át egy vékony, hajlékony csövet vezetnek a gyomorba, amelynek segítségével a nyálkahártya állapota megtekinthető. Ilyenkor szövettani mintavételre is lehetőség nyílik, ami a nyálkahártya mélyebb rétegeiben zajló, de a felszínen látható elváltozást nem okozó gyulladásos folyamatok igazolására szolgál. A Helicobacter pylori-fertőzés kimutatására ma már modern, a beteget nem terhelő kilégzési tesztek is léteznek. 

Kezelése, megelőzése

A már kialakult betegség kezelése elsősorban nyálkahártyavédő szerek és savkötők, vagy savtermelés gátlók adásából áll. A betegség kialakulásának kockázatát növelő nem-szteroid gyulladáscsökkentő szereket mindig a legkisebb hatékony dózisban kell szedni, és étkezés közben bevenni. Amennyiben ez nem segít, szóba jön a gyógyszer lecserélése vagy elhagyása. Természetesen az ismert kiváltó betegség kezelése is minden esetben szükséges. Amennyiben a Helicobacter pylori-fertőzés beigazolódik (és esetleg fekélybetegség is fennáll már), 10-14 napos, savcsökkentővel és nyálkahártyavédő szerrel kiegészített antibiotikum-kúra segítségével a fertőzés és így a gyulladás is megszüntethető, a további szövődmények kialakulása megelőzhető.

Tudatos, egészséges életmód bevezetésével sokat lehet tenni a gyomor-nyálkahártya megbetegedésének megelőzéséért. Napi több kis étkezés, a fűszeres, zsíros ételek, valamint szénsavas italok kerülése, leszokás a túlzott alkohol-fogyasztásról és a dohányzásról hozzájárulhatnak az egészséges állapot megőrzéséhez. Mint minden gyomor-bélrendszeri (és sok egyéb!) betegség esetén, az egészséges táplálkozáson kívül a rendszeres testmozgás, és a stressz csökkentése itt is segít.

Dr. Heksch Katalin