Az aranyér-betegség a végbélnyílás környékén található érfonat kóros kitágulását jelenti. Nagyon gyakori megbetegedés, az emberek 30-50 %-a tapasztalta már magán a jellemző tüneteket. A betegség előfordulása az életkorral nő, férfiakon kétszer gyakoribb, mint nőkön. A panaszok az enyhe végbéltáji kellemetlenségtől a súlyosabb fájdalomig terjedhetnek, melyet gyakran vérzés kísér.
Kialakulása, tünetei
A tápcsatorna legutolsó szakasza a végbél. Ezen a bélszakaszon a belet belülről bélelő nyálkahártya felszíne, valamint a végbélnyílás környéki bőr alatt egy kiterjedt vénás (a vért a szív felé szállító) érhálózat található. Aranyér-betegség esetén ezek a visszerek kóros mértékben kitágulnak. A tág erekben a véráramlás lelassul, a vér pang, és ennek következtében az ereket borító nyálkahártya- vagy bőrréteg is kitágul. Így jön létre az aranyeres csomó. Az értágulat tehát eredetileg mindig a bél területén alakul ki, azonban előfordul, hogy a tágulat a későbbiekben a végbélnyíláson át elő is domborodik, "előesik". Amennyiben egy kitágult ér fala megreped, akkor a bőr alatti szövetekben véralvadék képződés is létrejöhet. (Meg kell jegyezni, hogy az orvosi szaknyelv elkülönít ún. belső és külső aranyeret, de ezek mindegyike a végbélnyíláson belül található, a megkülönböztetés nem a végbélnyíláshoz, hanem egy, a végbélen belül található anatómiai vonalhoz viszonyítja a csomók elhelyezkedését.)
Székrekedés, erőltetett székelés vagy hosszas üldögélés a WC-n, mogásszegény vagy ülő életmód, jelentős testsúly többlet, hashajtók állandó használata, illetve egyes végbéltáji fertőzések vezethetnek a végbél ereinek kitágulásához. Néha az aranyér hátterében májbetegség (cirrózis) áll. Sok nőnél a terhesség vagy a szülés alatt fejlődnek ki az aranyeres csomók, a későbbiekben ezek általában maguktól is visszahúzódnak.
Az aranyeres beteg panaszai a végbélnyílás környékén tapasztalható enyhe kellemetlenségtől, viszketéstől a - főleg székeléskor jelentkező - erős fájdalomig terjednek. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a végbéltáji elődomborodás, illetve vérzés. A vérzés általában kis mennyiségű, a széklet felszínén vagy a WC-papíron jelenik meg. A panaszok székeléskor legtöbbször romlanak. Néha nyákos váladékozás, kis mennyiségű széklet akaratlan távozása, a végbélnyílás környéki bőr kisebesedése is előfordul.
Sok ember szégyenli a panaszait, és tart a vizsgálattól, ezért halogatja az orvos felkeresését. Ezekkel a hétköznapinak számító tünetekkel azért érdemes mégis orvoshoz fordulni, mert a vérzés hátterében más, súlyosabb betegség, akár a végbél daganata is állhat. A rosszindulatú megbetegedés legtöbbször egy jóindulatú kis nyálkahártyaduzzanatból (ún. polipból) alakul ki. Minél korábban kerül felfedezésre a tumor, annál kisebb beavatkozással lehet kezelni, és annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra.
Az orvos tapintásos vizsgálattal és béltükrözéssel méri fel a beteg állapotát. A tükrözésre legtöbb esetben szükség van, mert csak így válik megtekinthetővé a végbél nyálkahártyájának állapota.
Székrekedés, erőltetett székelés vagy hosszas üldögélés a WC-n, mogásszegény vagy ülő életmód, jelentős testsúly többlet, hashajtók állandó használata, illetve egyes végbéltáji fertőzések vezethetnek a végbél ereinek kitágulásához. Néha az aranyér hátterében májbetegség (cirrózis) áll. Sok nőnél a terhesség vagy a szülés alatt fejlődnek ki az aranyeres csomók, a későbbiekben ezek általában maguktól is visszahúzódnak.
Az aranyeres beteg panaszai a végbélnyílás környékén tapasztalható enyhe kellemetlenségtől, viszketéstől a - főleg székeléskor jelentkező - erős fájdalomig terjednek. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a végbéltáji elődomborodás, illetve vérzés. A vérzés általában kis mennyiségű, a széklet felszínén vagy a WC-papíron jelenik meg. A panaszok székeléskor legtöbbször romlanak. Néha nyákos váladékozás, kis mennyiségű széklet akaratlan távozása, a végbélnyílás környéki bőr kisebesedése is előfordul.
Sok ember szégyenli a panaszait, és tart a vizsgálattól, ezért halogatja az orvos felkeresését. Ezekkel a hétköznapinak számító tünetekkel azért érdemes mégis orvoshoz fordulni, mert a vérzés hátterében más, súlyosabb betegség, akár a végbél daganata is állhat. A rosszindulatú megbetegedés legtöbbször egy jóindulatú kis nyálkahártyaduzzanatból (ún. polipból) alakul ki. Minél korábban kerül felfedezésre a tumor, annál kisebb beavatkozással lehet kezelni, és annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra.
Az orvos tapintásos vizsgálattal és béltükrözéssel méri fel a beteg állapotát. A tükrözésre legtöbb esetben szükség van, mert csak így válik megtekinthetővé a végbél nyálkahártyájának állapota.
- Kialakulása, tünetei
- Kezelése, megelőzése
