Gyomorrontást és hasmenéssel járó bélgyulladást számos kórokozó, azaz baktérium, vírus, gomba, egysejtű, illetve baktérium által termelt méreganyag okozhat. Leggyakrabban hányás, hasmenés jelentkezik, bizonyos bélfertőzésekben általános tünetek, láz, bőrtünetek is felléphetnek. A Salmonella nemzetséget kitevő több ezer kórokozó embert és állatot egyaránt megbetegíthet. Jelentőségük abban rejlik, hogy a Föld valamennyi lakott területén előfordulnak, és típusainak száma egyre emelkedik. Az általuk okozott megbetegedések halmozottan május-augusztus hónapokban fordulnak elő.
Kialakulása, okai, tünetei, felismerése
A hastífusz kórokozója a Salmonella typhi, mely napjainkban főként a fejlődő országokban élő gyermeket, fiatal felnőttet betegít meg. A kórokozót a fertőzött, beteg vagy tünetmentes ürítő ember székletével és vizeletével szennyezett ivóvíz, tej, egyéb élelmiszerek, tárgyak, piszkos kéz, de legyek is közvetítik. A szervezetbe jutó baktériumok a vékony-, valamint vastagbél nyirokmirigyeiben tapadnak meg és okoznak fekélyt, illetve bekerülnek a véráramba. A megbetegedés nem feltétlenül jár hasmenéssel. A kezdeti tünetek megfázásra vagy influenzára emlékeztetnek. Fejfájás és a magas láz mellett jellemző az alacsony vérnyomás. Súlyos esetekben szív, ideg- és bélrendszeri szövődményekkel járhat. A csecsemők és kisgyermekek esetében gyakran egyetlen tünet a magas láz, jóllehet esetükben hányás és hasmenés is jellemző.
Nem tífuszszerű, hanem döntően hasmenéssel járó kórképet hazánkban leggyakrabban a Salmonella enteritidis okoz. Vízben, tejben, kész ételekben 1-2 hétig, élelmiszerekben (pl. fűszerek) akár hónapokig is életképes maradhat. Az általa termelt méreganyag, ún. endotoxin a 100°C-os hőkezelést akár percekig is elviseli. A fertőzés forrása leggyakrabban baromfihús, kolbász, disznósajt, tojás, tej, fagylalt, és ezekből készült, nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt ételek, nem kellően mosott zöldség-gyümölcs. A kórokozót azonban a beteg, vagy tünetmentes fertőzött állat, valamint a baktériumot ürítő személy is közvetítheti. Ételfertőzés esetén a lappangási idő 6-48 órás, piszkos kéz útján való terjesztéskor akár 1 hét is lehet. Enyhébb esetben hőemelkedés, fejfájás, levertség lép fel. Súlyosabb esetekben hányás, hasmenés, láz, fejfájás, görcsök jellemzik a betegséget, napi gyakori székletürítéssel. A hasmenés többnyire vizes, de a beteg üríthet félig szilárd, laza székletet is. A betegség lefolyása - súlyosságától függően - változhat. Enyhébb esetben 14 napig tart. A megbetegedés súlyosságát a bejutott kórokozók mennyisége, az érintett személy általános egészségi állapota, illetve életkora befolyásolja. A kórképre csekély halálozási arány jellemző, de csecsemők, kisgyermekek és időskorúak fertőzései súlyossá válhatnak.
Fontos megemlíteni, hogy a fertőzötteknél nem minden esetben lépnek fel panaszok, ők a tünetmentes hordozók, akik székletükkel folyamatosan ürítik a baktériumokat. Előfordul, hogy a gyógyulást követően, az érintett személy székletével ugyancsak tovább üríti a baktériumot és - a higiénés szabályok elhanyagolása miatt - észrevétlenül fertőzi ezáltal környezetét, akár évekig. A lezajlott fertőzést követően az adott típusú baktériummal szembeni részleges, időszakos védettség szerezhető.
Mivel más kórokozók is okozhat a szalmonellózishoz hasonló kórképet, a baktériumot a fertőzött személyből vett széklet-, hányadékminta, vagy végbélkenet laboratóriumi tenyésztésével lehet kimutatni.
- Kialakulása, tünetei, feismerés
- Kezelése, megelőzése









