2005. november 3., csütörtök, 13:03
Gyomorrontást és hasmenéssel járó bélgyulladást számos kórokozó, azaz baktérium, vírus, gomba, egysejtű, illetve baktérium által termelt méreganyag okozhat. Leggyakrabban hányás, hasmenés jelentkezik, bizonyos bélfertőzésekben általános tünetek, láz, bőrtünetek is felléphetnek. A Salmonella nemzetséget kitevő több ezer kórokozó embert és állatot egyaránt megbetegíthet. Jelentőségük abban rejlik, hogy a Föld valamennyi lakott területén előfordulnak, és típusainak száma egyre emelkedik. Az általuk okozott megbetegedések halmozottan május-augusztus hónapokban fordulnak elő.
Az Enterobacteriaceae-család Salmonella-nemzetségbe tartozó baktériumok által kiváltott kórképek alapján tífuszszerű, ún. typhoid és nem-typhoid szalmonella-fertőzések különíthetők el. Az előbbiekért, a hastífuszért a Salmonella typhi, ritkábban paratyphi baktériumok, utóbbiakért a nemzetség egyéb, több ezer fajta kórokozója felelős.
Kialakulása, okai, tünetei, felismerése
A hastífusz kórokozója a Salmonella typhi, mely napjainkban főként a fejlődő országokban élő gyermeket, fiatal felnőttet betegít meg. A kórokozót a fertőzött, beteg vagy tünetmentes ürítő ember székletével és vizeletével szennyezett ivóvíz, tej, egyéb élelmiszerek, tárgyak, piszkos kéz, de legyek is közvetítik. A szervezetbe jutó baktériumok a vékony-, valamint vastagbél nyirokmirigyeiben tapadnak meg és okoznak fekélyt, illetve bekerülnek a véráramba. A megbetegedés nem feltétlenül jár hasmenéssel. A kezdeti tünetek megfázásra vagy influenzára emlékeztetnek. Fejfájás és a magas láz mellett jellemző az alacsony vérnyomás. Súlyos esetekben szív, ideg- és bélrendszeri szövődményekkel járhat. A csecsemők és kisgyermekek esetében gyakran egyetlen tünet a magas láz, jóllehet esetükben hányás és hasmenés is jellemző.
Nem tífuszszerű, hanem döntően hasmenéssel járó kórképet hazánkban leggyakrabban a Salmonella enteritidis okoz. Vízben, tejben, kész ételekben 1-2 hétig, élelmiszerekben (pl. fűszerek) akár hónapokig is életképes maradhat. Az általa termelt méreganyag, ún. endotoxin a 100°C-os hőkezelést akár percekig is elviseli. A fertőzés forrása leggyakrabban baromfihús, kolbász, disznósajt, tojás, tej, fagylalt, és ezekből készült, nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt ételek, nem kellően mosott zöldség-gyümölcs. A kórokozót azonban a beteg, vagy tünetmentes fertőzött állat, valamint a baktériumot ürítő személy is közvetítheti. Ételfertőzés esetén a lappangási idő 6-48 órás, piszkos kéz útján való terjesztéskor akár 1 hét is lehet. Enyhébb esetben hőemelkedés, fejfájás, levertség lép fel. Súlyosabb esetekben hányás, hasmenés, láz, fejfájás, görcsök jellemzik a betegséget, napi gyakori székletürítéssel. A hasmenés többnyire vizes, de a beteg üríthet félig szilárd, laza székletet is. A betegség lefolyása - súlyosságától függően - változhat. Enyhébb esetben 14 napig tart. A megbetegedés súlyosságát a bejutott kórokozók mennyisége, az érintett személy általános egészségi állapota, illetve életkora befolyásolja. A kórképre csekély halálozási arány jellemző, de csecsemők, kisgyermekek és időskorúak fertőzései súlyossá válhatnak.
Fontos megemlíteni, hogy a fertőzötteknél nem minden esetben lépnek fel panaszok, ők a tünetmentes hordozók, akik székletükkel folyamatosan ürítik a baktériumokat. Előfordul, hogy a gyógyulást követően, az érintett személy székletével ugyancsak tovább üríti a baktériumot és - a higiénés szabályok elhanyagolása miatt - észrevétlenül fertőzi ezáltal környezetét, akár évekig. A lezajlott fertőzést követően az adott típusú baktériummal szembeni részleges, időszakos védettség szerezhető.
Mivel más kórokozók is okozhat a szalmonellózishoz hasonló kórképet, a baktériumot a fertőzött személyből vett széklet-, hányadékminta, vagy végbélkenet laboratóriumi tenyésztésével lehet kimutatni.
A gyomorrontás többnyire folyadékpótlással és enyhe diétával kezelhető. Az antibiotikumok meghosszabbítják a baktériumürítést, ezért adásuk - a kizárólag gasztroenteritiszben szenvedők esetében - nem javasolt. Kivételt jelentenek a legyengült szervezetű személyek, akiknél nagyobb kockázata van a szövődmények kialakulásának. Az általában 3-5 napig alkalmazott gyógyszeres kezeléssel szemben a baktérium gyakran válik ellenállóvá, azaz rezisztensé. Amennyiben a kórokozó a véráramba jut, az antibiotikus kezelés 46 hétig is eltarthat. A tünetmentes hordozókban a fertőzés magától elmúlik, antibiotikus kezelésre ritkán van szükség.
Hastífusz esetén az azonnal elkezdett terápia hatására az esetek kevesebb, mint 1%-a végződik halállal. Az erek, szívbillentyűk vagy egyéb területek érintettsége esetén rendszerint sebészeti beavatkozás és hosszabb antibiotikus kezelés szükséges.
Hastífusz ellen Magyarországon jelenleg kétféle védőoltás van. Elölt baktériumot vagy a baktérium tokanyagát tartalmazza, és 5, illetve 3 éves védelmet biztosít. Oltóanyagtól függően, 1-2 napig tartó helyi fájdalom, láz léphetnek fel. A teljes baktériumot tartalmazó oltóanyag hevesebb reakciót vált ki, ezért nem javasolt idősek, terhesek és krónikus betegek oltására.
A Salmonella baktériumok 8-45 °C fok között képesek szaporodni, de 60 °C felett 15-20 perc alatt elpusztulnak. Éppen ezért fontos az ételek megfelelő tárolása és hőkezelése. A gyomorrontás elkerülése érdekében a szakember ételekkel kapcsolatos talán legfontosabb szabálya: Mosd, hámozd, főzd meg vagy felejtsd el! Erről külföldi utazások alkalmával sem szabad megfeledkezni, hiszen a büféasztaloknál, sőt még a drága szállodákban kínált nyers hal, kagyló és a nem jól átsütött hús fogyasztása is veszélyes lehet. Jégkocka, saláták, salátával díszített hidegtálak, szendvicsek ugyancsak fertőzést vihetnek át, mivel egyes trópusi országokban a fekália trágyaként történő hasznosítása ma is bevett gyakorlat. Ahol a vezetékes víz nem iható, ott még fogmosáshoz is gyárilag palackozott vizet kell inni.
Amennyiben megtörtént a baj, a további fertőzések megelőzése érdekében, a beteget el kell különíteni, környezetében folyamatos és záró fertőtlenítést kell végezni. Elsősorban a beteg székletét és hányadékát, valamint szennyezett használati tárgyait kell fertőtleníteni. Hazánkban a jogszabályok a 0-3 éves gyermekekkel, betegekkel, vízellátással vagy élelmiszerekkel foglalkozó betegek elkülönítését, a klinikai gyógyulás után 2 napi időközben végzett székletvizsgálat 2 egymást követő negatív eredményig teszi kötelezővé. Amennyiben a felszabadító vizsgálatok eredménye hét nap után sem lesz negatív, az elkülönítés megszüntethető, de a gyógyultat a kórokozó-hordozás megszűntéig a lakhely szerint illetékes ÁNTSZ ellenőrzése alá helyezi. A beteg környezete ugyancsak számíthat azzal, hogy a beteggel történt utolsó érintkezéstől számított 7 napra járványügyi megfigyelés alá kerül. Ez a tilalom csak akkor oldható fel, ha a széklet laboratóriumi vizsgálattal legalább egy alkalommal negatív eredményt ad.
Cseh Júlia
