2005. november 3., csütörtök, 13:28
A Parkinson-kór az idegrendszer ismeretlen eredetű, lassan előrehaladó, az idegsejtek elfajulásával járó, ún. degeneratív megbetegedése. Jellegzetes mozgásproblémákkal jár: nyugalmi remegést, izommerevséget és a mozgás lelassulását okoz. Világszerte egyformán érinti a nőket és férfiakat, 100 ezer emberből 100-200 betegszik meg. Általában 40 és 70 éves kor között jelentkezik, de leggyakrabban 60 éves kor után okoz tüneteket.
A mozgások összerendezéséért, koordinálásáért az agy bizonyos területei (az ún. törzsdúcok) felelősek. Az idegsejtek közti információ-továbbítást itt a dopamin nevű ingerületátvivő anyag végzi. Parkinson-kórban ezeken a részeken az idegsejtek elfajulása és pusztulása lép fel, és emiatt dopaminhiány alakul ki. Ez vezet a betegségre jellemző mozgásproblémákhoz.
A folyamat kiinduló oka legtöbbször ismeretlen. Valószínűleg több tényező együttesen felelős a károsodásért, genetikai okok, környezeti ártalmak, sőt vírusok is szerepet játszhatnak benne. Néhány esetben ismert ok vezet a betegség kialakulásához. Egyes gyógyszerek, mérgek, kábítószerek is előidézhetik a folyamatot.
A Parkinson-kór tünetei lassan fejlődnek ki, súlyosságuk és megjelenésük sorrendje egyénenként változó. Évek telhetnek el, míg a korai tünetek a hétköznapi életvitelt egyáltalán befolyásolnák. A betegség fő tünetei a remegés, izommerevség és a mozgások lelassulása.
A remegés (tremor) általában az egyik kézen indul, és csak nyugalomban jelentkezik. Akaratlagos, célirányos használat közben a remegés enyhül, vagy megszűnik, viszont kimerültség, nyugtalanság, izgalmi állapot hatására fokozódik. A betegség előrehaladtával átterjedhet a másik kézre, a karokra, a lábakra és a fejre is.
Az izommerevség (rigiditás) jele, ha a beteg tagjainak mozgatása közben fokozott ellenállás tapasztalható. Az izommerevség miatt gyakran jön létre jellegzetes, hajlott testtartás, és a betegnek problémát okozhat a finom kézmozgást igénylő feladatok elvégzése.
A betegség következtében a beteg mozgása lelassul, és csökken a teljes kivitelezett mozgásmennyiség. Nehezebbé válik a mozgások indítása vagy megállítása. A koordináció hiánya is gondot okozhat. Emiatt a járás apró léptű, csoszogó, hiányozhat a karok lendítése menet közben, forduláskor a beteg bizonytalan, nehéz számára az elindulás és a megállás, illetve az egyensúly megtartása. Mivel a mimika is nehezített, jellegzetes, merev arckifejezés alakul ki. A beszéd halk, monoton lehet.
A jellegzetes tüneteken kívül a betegek egy részénél depresszió jelentkezik, néha már évekkel a mozgással kapcsolatos problémák megjelenése előtt. A betegek többségénél a szellemi képességet nem érinti a folyamat, de néha előfordul enyhe intellektuális hanyatlás (ún. demencia).
A Parkinson-kór felismerése és kezelése ideggyógyász (neurológus) szakorvos feladata. A jellemző tünetek, valamint az izomtónus és a mozgások kivitelezésének vizsgálata alapján állítható fel a diagnózis.
A Parkinson-kór egyelőre nem gyógyítható, a tüneti kezelések azonban egyre eredményesebbek. A jelenlegi módszerek elsődleges célja a lecsökkent dopaminszint gyógyszeres pótlása. Sokféle szer van forgalomban, amelyek különböző tüneteket enyhítenek, és megkönnyítik a beteg mozgását. Állandó kutatások folynak új hatóanyagok kifejlesztésére is, melyek az idegsejtek elöregedését, illetve a mérgező (toxikus) folyamatokat lassítják az agyban.
További lehetőség a tünetek csökkentésére az agysebészi beavatkozás. Egy ilyen műtét abban az esetben jön számításba, amikor a gyógyszeres kezeléssel nem sikerül kellő eredményt elérni, vagy ha a hosszú távú gyógyszerszedés zavaró mellékhatásokkal jár.
A beteg életminőségének javításában fontos szerepet játszanak olyan kiegészítő kezelések, mint például a fizioterápia, vagy a mozgás- és foglalkozásterápia. Javasolt minél inkább fenntartani a rendes napi aktivitást, és rendszeresen tornaprogramot végezni.
Kiegyensúlyozott, tápláló étrend fogyasztása megakadályozhatja a mozgásszegénység okozta székrekedést.
Biztató eredményekkel, bár még csak kísérleti stádiumban van egy új eljárás: emberi embrióból vett idegszövet átültetése a beteg agyába. Ez át tudná venni a károsodott vagy elpusztult idegsejtek működését, és megakadályozná a tünetek kialakulását.
Dr. Heksch Katali
