Orvosi jegyzet: szem optikai hibái (fénytörési hibák)

2005. október 27., csütörtök, 17:30

Presbiópia (Öregszeműség)

Mi a presbiópia?

A presbiópia egy olyan állapot, amely a normál olvasási távolságban megnehezíti a látást.

Miként befolyásolja a presbiópia a látást?
 
Különösen gyenge fénynél olyan feladatok, mint az olvasás és varrás nehezebbé válnak. Észrevehetjük például, hogy a betűk tisztább látása érdekében távolabbra tartjuk az újságot. Van, aki úgy érzi, hogy már rövid a karja. A presbiópia a távollátást azonban nem befolyásolja.

Van-e más hatása is a presbiópiának?

Ha sokáig közelre nézünk, mint az olvasásnál is, probléma lehet a koncentrálással, vagy megfájdulhat a szemünk, fejünk, esetleg elfáradunk.

Mi okozza a presbiópiát?

Nyugalmi állapotban a szem távolra fókuszál. Ahhoz, hogy közeli tárgyat is élesen láthassunk - azaz hogy a fókusz továbbra is pontosan az ideghártyára essen -, a szemnek változtatnia kell a törőerejét. A szemlencse alakja ilyenkor egy izom segítségével domborúbbá válik. A kor előrehaladtával a lencse azonban elveszti rugalmasságát, alakja kevésbé változtatható. A lencse rugalmasságának fokozatos csökkenése okozza, hogy a közelre fókuszálás nehezebbé válik, és ilyenkor a gyújtópont az ideghártya (retina) mögött képződik.

Ki lesz presbiópiás?

Mindenki tapasztalja a presbiópiát okozó öregedést, tehát ezt az állapotot nem lehet elkerülni. Az öregszeműség esetében nem is betegségről, hanem a közelre látás korral járó, élettani romlásáról beszélünk. (Meg kell jegyezni, hogy aki fiatalabb korában kis mértékben rövidlátó volt, annál ez a folyamat a jól látókhoz képest csak későbbi életkorban, vagy esetleg egyáltalán nem okoz panaszt.)

Gyorsan alakul ki a presbiópia?

Nem. Jóllehet a közelre nézés nehézségei - úgy tűnik - hirtelen jelennek meg, a presbiópia mögött megbúvó öregedési folyamat már gyermekkorban megkezdődik. A presbiópia panaszai 40-45 éves kor között jelentkezik először. A tünetek fokozatosan erősödnek, egyre nehezebbé téve a közelre nézést. 65 éves kor fölött a presbiópia jelentősen már nem változik.

Miként kezelhető az öregszeműség?

A presbiópiát pl. speciálisan közelre nézésre tervezett, egyénre szabott olvasószemüveggel lehet javítani. Sebészileg nem gyógyítható. A presbiópia korrekciója a közeli dolgokat élessé teszi ugyan, de a távoliakat elhomályosítja, így olvasószemüvegben nem lehet autót vezetni, vagy tv-t nézni. Annak érdekében, hogy a közelre és távolra nézés esetén ne kelljen állandóan cserélgetni a szemüveget, ún. bifokális szemüveg használható. Speciális lencséinek felső része a távol-, míg alsó része a közellátást segíti. A presbiópia korrigálása történhet még "fél szemüveggel", multifokális (azaz progresszív) szemüveggel, és speciális kontaktlencsékkel.

Mennyi időnként javasolt a szemvizsgálat?

45-65 éves kor között a szükséges korrekciót rendszeresen el kell végezni, ezért legalább kétévente fontos a szemvizsgálat. 

Asztigmia

Mi az asztigmatizmus?

Köznyelvi kifejezéssel szemtengelyferdülést jelent. A szem olyan fénytörési hibája, melyet főként a szaruhártya alakjának szabályos gömbfelszíntől való eltérése okoz. A látott kép különböző részleteiről eltérő élességű kép keletkezik a szemben.
A szaruhártya és a mögötte következő törőközegek a beeső sugarakat egészséges, jól látó szem esetén egy pontban, az ideghártya sárgafoltján egyesítik. Asztigmiában a szaruhártya valamelyik tengelye irányában a gömbfelszínnél laposabb vagy domborúbb, vagyis kisebb vagy nagyobb törőerejű. A gömbfelszíntől eltérő tengelyben beeső sugarak egy pont helyett egy vonalban egyesülnek. Ez a vonal a görbületi eltérés függvényében lehet az ideghártya előtt vagy mögött, így az asztigmia távol- vagy közellátásos formákra is tovább osztható.

Mi okoz asztigmiát?

Legtöbbször a szem elülső felülete, a szaruhártya alakja felelős érte. Emellett okozhatja a szemlencse szabálytalan görbülete is. Örökölhető, de néha a szaruhártyát érintő sérülés vagy műtét következménye is lehet.

Milyen hatása van az asztigmatizmusnak?

Nagyon sok ember él csekély mértékű asztigmiával, amely azonban semmilyen panaszt nem okoz. Nagyobb fokú asztigmia esetén a tárgyak bármilyen távolságra vannak, képük elmosódott, homályos és a szem nem tud rájuk fókuszálni. A szem - sikertelenül - korrigálni próbálja a képet, a jobb látás reményében pedig összehúzzuk szemünket. Ez a szemhéjaknak és az arcnak is igen megerőltető, ezért enyhébb fejfájás, fáradtság és koncentrációcsökkenés léphet fel.

Miként javítható az asztigmatizmus?

Szemüveggel vagy kontaktlencsével, akárcsak egyéb optikai hibák esetében is, javítható a látás. Ma már lehetőség van az asztigmia lézeres műtéti megoldására is.

Miként ismerhető fel az asztigmatizmus?

Az érintettek közül néhányan homályosan látnak. Azonban csak alapos szemvizsgálat segítségével dönthető el, hogy valóban asztigmatizmusról van-e szó. Jellemző erre a betegségre, hogy nem, vagy csak lassan változik, ritkán súlyosbosik. Az asztigmia többnyire enyhe formában jelentkezik. 

Hipermetrópia (Távollátás)

Mi a hipermetrópia? (túllátás, távollátás)

A szemlencse és a szaruhártya a fényt, akárcsak a fényképezőgép lencséje a filmen, képpé fókuszálja az ideghártyán (retinán). A távollátó szemében a fény nem a retina síkjában, hanem a mögött fókuszálódna, tehát a kép elmosódik. A retinán történő tökéletes fókuszálódás ritka, sok ember egy kicsit hipermetrópiás.

Miként befolyásolja a hipermetrópia a látást?

A távollátás sok esetben - különösen fiatal korban - nem okoz problémát, mert a szemlencse könnyedén kompenzálja a hibát. Súlyos hipermetrópia esetén azonban, a fókuszáláshoz szükséges fokozott erőfeszítés különféle tüneteket válthat ki. A szem megerőltetése esetén a látás homályossá válik, az érintett személy elfáradhat, fájhat a feje. A távollátás az olvasást és az iskolai munkát is befolyásolhatja. Létezik a hipermetrópia miatt kialakuló kancsalság is.

Mi okoz hipermetrópiát?

A hipermetrópiát gyakran öröklöttnek hiszik, de senki sem biztos ebben. Legtöbbször az átlagosnál kisebb szemgolyó okozza.

Változik-e a hipermetrópia a korral?

Hajlamos romlani, de nem mindig. Az öregedéssel egyre nehezebb a közeli dolgokra fókuszálni (lásd Presbiópia). Hipermetrópiásoknak lehet, hogy korábban kell olvasószemüveg, mivel erősebben kell fókuszálniuk.

Miként állapítható meg a hipermetrópia?

Mivel a hiperópiások gyakran jól látnak messzire, egy betűtáblás teszttel nem feltétlenül lehet kimutatni. Speciális tesztre van szükség, amely a látásélességet alaphelyzetben, valamint a közelre nézéshez való alkalmazkodást akadályozó anyag szembe cseppentése után egyaránt felméri.

Mi a teendő a hipermetrópiával?

Az optikusnak sok dolgot kell átgondolnia, amikor dönt, és nagyon fontosak a tünetek. A fiataloknak, akik gyengén hipermetrópiások, általában nincsenek panaszaik. Ha vannak, akkor hordhatnak szemüveget, főleg asztali munkáknál, mint az olvasás. Idősebbeknek, vagy súlyosan távollátó fiataloknak gyakran vannak gondjaik, mert komolyabb erőfeszítés kell a fókuszáláshoz. Látásuk elég homályos, különösen, ha közelre néznek. Szükségük van szemüvegre az olvasáshoz, de távolra nézni is. A hipermetrópia kontaktlencsével vagy látásjavító műtéti beavatkozással is korrigálható. 

Miópia (Rövidlátás)

Mi a miópia?

A miópia jelentése rövidlátás. Normális esetben a szemlencse és a szaruhártya egy pontra fókuszálja a fényt az ideghártya (retina) síkjában. A rövidlátó szemben a fény a retina előtt fókuszálódik, így a kép elmosódik. A rövidlátók a távoli tárgyakat nem látják tisztán.

Tisztábban látja-e a közeli dolgokat egy rövidlátó a normálisan látónál?

Nem. Egy rövidlátó nagyjából ugyanúgy látja a közeli dolgokat, mint egy normálisan látó.

Honnan tudjuk, hogy rövidlátók vagyunk?

A rövidlátók nem látják tisztán a távoli dolgokat. Nehezen tudják elolvasni a közlekedés feliratait, az eredményjelző táblákat, az iskolai táblát, és gyengén szerepelnek a labdajátékokban. Problémát okoz távolabbi személyek felismerése is. Az érintettek gyakran nem veszik észre, hogy nem látnak tisztán. Egy szemvizsgálat azonban kimutatja a problémát.

Honnan tudjuk, hogy a gyermek miópiás-e?

Egy átfogó szemvizsgálat biztosan eldönti, hogy a gyerek látása jó-e, vagy sem.

Néhány jel, ami a gyermek rövidlátására utal:

• Hunyorog, hogy jobban lásson távoli dolgokat.
• Nehezen olvassa a táblát az iskolában.
• Rossz a testtartása olvasásnál.
• Nem akar a szabadban játszani.

Mi okoz miópiát?

A rövidlátás amiatt jön létre, hogy a szaruhártya vagy a szemlencse felszíne domborúbb a kelleténél, vagy a szem tengelye hosszabb a normálisnál. Ennek pontos okai nem ismertek. Egyesek szerint a rengeteg olvasás, a rossz anyagcsere, az egészségtelen táplálkozás, a gyenge fény, a helytelen testtartás, genetikai tényezők tehetőek felelőssé. Mások azt mondják, hogy mindezek kombinációja.

Gyógyítható-e a miópia?

Nem, de jó szemüveggel, vagy kontaktlencsével jól láthat a rövidlátó. Műtéttel (pl. lézeres úton) is jól korrigálható a rövidlátás.

Megelőzhető-e a miópia?

Nincs biztos módszere a megelőzésnek. Bizonyos esetekben esetleg lassítható, illetve megállítható a folyamat romlása.

Mennyire gyakori a miópia?

Igen gyakori. A népesség kb. 15 százaléka rövidlátó. A miópia általában tizenéves korban kezd kialakulni, majd a későbbiekben tovább súlyosbodhat.

Forrás: optika.hu
Lektorálta: Dr. Heksch Katalin