Kezelése, megelőzés
A szövődménymentes influenza kezelése tüneti. Ez főként ágynyugalmat, lázcsillapítást jelent, megfelelő folyadékpótlással. Az antibiotikumok a vírusok ellen hatástalanok, így ezekkel csak szövődmény fellépésekor javasolt kiegészíteni a kezelést. Kórházi elhelyezés a beteg állapotától függően, főként súlyos esetben indokol. Az influenza oki kezelésére, a láz és egyéb tünetek enyhítésére a neuronamidáz inhibitorok alkalmasak, a betegség első 48 órájában. A vírusok sejtből való kiszabadulásában szerepet játszó neuraminidáz felszíni antigént ugyanis bénítják, így a termelődő vírusok képtelenek más sejteket megfertőzni. Az antivirális kezelés főként azon betegeknek segíthet, akik valamilyen okból nem kaphatnak védőoltást. Az általános higiénés szabályok betartásával, a beteg elkülönítésével, réteges öltözködéssel, a szervezet ellenálló képességének fokozásával, vitamindús táplálkozással, illetve a zsúfolt helyek, a tömegek kerülésével csökkenthető a megfertőződés veszélye.
A vitaminoknál és a szimpla óvatosságnál nagyobb garanciát jelentenek a gyógyszertárakban beszerezhető, influenza elleni oltóanyagok. A fertőződésnek a csecsemők, kisgyermekek, a 60 év feletti idősek, a fokozottan veszélyeztetett krónikus betegek, valamint a közösségben élők, valamint dolgozó személyek, diákotthonok lakói, egészségügyi dolgozók, pedagógusok, a szoptató anyák és az influenzaszezon idejét megelőzően családalapítást tervező nők fokozottan ki vannak téve, így számukra javasolt az oltás. Ismert tojásfehérje-érzékenység, az immunrendszert jelentősen gyengítő betegség vagy kezelés és az akut lázas állapot esetén oltás nem adható.
Az oltást a várható járvány előtt egy-három hónappal, magas kockázatú egyének esetében már akár szeptemberben ajánlatos beadni. Az immunizálás a következő influenzaszezon feltételezhető, elölt teljes vagy hasított vírusát és tisztított felszíni antigénjét tartalmazó oltóanyag beadásával történik. A deltaizomba, a 3 éven aluliaknál pedig a comb izomzatába beadott oltás hatására az egészséges személynél a teljes immunitás kb. 14 nap után alakul ki és 6-12 hónapon át fennmarad. A védőoltás hatékonysága 85-90%-os, az életkor, immunállapot, valamint a beoltott törzs és a járványt okozó aktuális kórokozó vírus közti antigén-rokonság függvényében. A gyermekek és a fiatal felnőttek nagy mennyiségű ellenanyagot termelnek, míg idősebb korban, valamint idült betegségekben gyengébb az immunválasz. A kórokozó változékonysága miatt a vakcinák kizárólag egyetlen influenza szezonban használhatók fel. A járvány közeledtével a védőoltás beadása azonban már nem javasolt.
Az oltást követően 6-12 órával az injekció helyén enyhe, 48 órán belül külön kezelés nélkül elmúló bőrpír jelentkezhet. A legyengített vírust tartalmazó oltóanyagok 24-48 órán belül spontán megszűnő hőemelkedést, mérsékelt influenzaszerű tüneteket okozhatnak. A tyúktojásban előállított oltóanyag allergiás reakciót, súlyos anafilaxiás sokkot válthat ki tojásfehérje-érzékenység esetén. Súlyos szövődmények (agyhártyagyulladás, szívizomgyulladás), valamint a súlyos bénulással és fájdalommal járó idegbántalom, a Guillain-Barré szindróma igen ritkán lép fel.
Cseh Júlia
A vitaminoknál és a szimpla óvatosságnál nagyobb garanciát jelentenek a gyógyszertárakban beszerezhető, influenza elleni oltóanyagok. A fertőződésnek a csecsemők, kisgyermekek, a 60 év feletti idősek, a fokozottan veszélyeztetett krónikus betegek, valamint a közösségben élők, valamint dolgozó személyek, diákotthonok lakói, egészségügyi dolgozók, pedagógusok, a szoptató anyák és az influenzaszezon idejét megelőzően családalapítást tervező nők fokozottan ki vannak téve, így számukra javasolt az oltás. Ismert tojásfehérje-érzékenység, az immunrendszert jelentősen gyengítő betegség vagy kezelés és az akut lázas állapot esetén oltás nem adható.
Az oltást a várható járvány előtt egy-három hónappal, magas kockázatú egyének esetében már akár szeptemberben ajánlatos beadni. Az immunizálás a következő influenzaszezon feltételezhető, elölt teljes vagy hasított vírusát és tisztított felszíni antigénjét tartalmazó oltóanyag beadásával történik. A deltaizomba, a 3 éven aluliaknál pedig a comb izomzatába beadott oltás hatására az egészséges személynél a teljes immunitás kb. 14 nap után alakul ki és 6-12 hónapon át fennmarad. A védőoltás hatékonysága 85-90%-os, az életkor, immunállapot, valamint a beoltott törzs és a járványt okozó aktuális kórokozó vírus közti antigén-rokonság függvényében. A gyermekek és a fiatal felnőttek nagy mennyiségű ellenanyagot termelnek, míg idősebb korban, valamint idült betegségekben gyengébb az immunválasz. A kórokozó változékonysága miatt a vakcinák kizárólag egyetlen influenza szezonban használhatók fel. A járvány közeledtével a védőoltás beadása azonban már nem javasolt.
Az oltást követően 6-12 órával az injekció helyén enyhe, 48 órán belül külön kezelés nélkül elmúló bőrpír jelentkezhet. A legyengített vírust tartalmazó oltóanyagok 24-48 órán belül spontán megszűnő hőemelkedést, mérsékelt influenzaszerű tüneteket okozhatnak. A tyúktojásban előállított oltóanyag allergiás reakciót, súlyos anafilaxiás sokkot válthat ki tojásfehérje-érzékenység esetén. Súlyos szövődmények (agyhártyagyulladás, szívizomgyulladás), valamint a súlyos bénulással és fájdalommal járó idegbántalom, a Guillain-Barré szindróma igen ritkán lép fel.
Cseh Júlia
- Típusai, kialakulása
- Tünetei, felismerése
- Kezelése, megelőzés
