A malária a Föld több, mint 100 országában fordul elő, így az emberiség nagyjából 40 százaléka veszélyeztetett területen él. Az évente körülbelül 300-500 millió regisztrált maláriabeteg közül több, mint 1 millió, zömében gyermek hal meg döntően a P. falciparum által előidézett súlyos fertőzés következtében. Ma már Európa, így Magyarország is, maláriamentes területnek számít, ahol napjainkban már csak behurcolt esetek fordulhatnak elő. Repülőn érkezett fertőződött szúnyogok okozta megbetegedések elszórtan előfordulnak egyes nagy európai repülőterek környékén, de az előírt biztonsági intézkedések betartásával a betegség terjedése megakadályozható.
Kialakulása, tünetei, felismerés
A betegség neve a latin eredetű "mal aria", azaz rossz levegő kifejezésből származik, mivel a régóta ismert betegségről sokáig úgy tartották, hogy a mocsarak kigőzölgéséből származik. Ma már tudjuk, hogy a malária a vörösvérsejtek fertőzése, amelyet emberben a Plasmodium nevű egysejtű négy fajtája (P. falciparum, P. ovale, P. malariae, P. vivax) okozhat. A fertőzés terjesztésében kizárólag a nőstény malária szúnyog, az Anopheles-szúnyog játszik szerepet, de az egysejtűek fertőzött vérrel vagy a fertőzött anyáról az újszülöttre is átvihetők.
A fertőződést követően a tünetek általában 10-35 napon belül alakulnak ki. Kezdetben hőemelkedés, fejfájás, izomfájdalmak, hidegrázás és általános rossz közérzet jelentkezik. Ezek a gyakran influenzaszerű tünetek 2-3 napig tartanak, és el is maradhatnak. Ezt követik a vörösvérsejtekből kiszabadult kórokozók által kiváltott, hidegrázással kezdődő, visszatérő lázrohamok, amelyek formája a négy kórokozótípus szerint változik (harmadnapos, negyednapos, mindennapos lázrohamok).
Kezelés hiányában a lázrohamok egy idő múlva rövidülnek, enyhébbek lesznek, és beáll az ún. spontán gyógyulás, vagyis a szervezet ellenállóképességének kifejlődése folytán tünetmentes szakasz következik. Mivel a P. falciparum kb. 1 évig, a P. vivax 3-4 évig, míg a P. malariae akár 20-30 évig is lappanghat a szervezetben, a későbbiekben enyhébb lefolyású visszatérő lázrohamok jöhetnek létre. Kezeletlen esetekben jelentkezhet a máj és a lép megnagyobbodásával együtt járó enyhe sárgaság. Szakszerűen kezelt betegek fertőzőképessége a tünetek elmúlásával egyidőben megszűnik. A falciparum-malária a négyféle malária közül a legsúlyosabb, a legváltozatosabb tüneteket okozza, a halálesetekért . Kezeletlenül az esetek 20 százaléka végzetes kimenetelű.
A fertőződést követően a tünetek általában 10-35 napon belül alakulnak ki. Kezdetben hőemelkedés, fejfájás, izomfájdalmak, hidegrázás és általános rossz közérzet jelentkezik. Ezek a gyakran influenzaszerű tünetek 2-3 napig tartanak, és el is maradhatnak. Ezt követik a vörösvérsejtekből kiszabadult kórokozók által kiváltott, hidegrázással kezdődő, visszatérő lázrohamok, amelyek formája a négy kórokozótípus szerint változik (harmadnapos, negyednapos, mindennapos lázrohamok).
Kezelés hiányában a lázrohamok egy idő múlva rövidülnek, enyhébbek lesznek, és beáll az ún. spontán gyógyulás, vagyis a szervezet ellenállóképességének kifejlődése folytán tünetmentes szakasz következik. Mivel a P. falciparum kb. 1 évig, a P. vivax 3-4 évig, míg a P. malariae akár 20-30 évig is lappanghat a szervezetben, a későbbiekben enyhébb lefolyású visszatérő lázrohamok jöhetnek létre. Kezeletlen esetekben jelentkezhet a máj és a lép megnagyobbodásával együtt járó enyhe sárgaság. Szakszerűen kezelt betegek fertőzőképessége a tünetek elmúlásával egyidőben megszűnik. A falciparum-malária a négyféle malária közül a legsúlyosabb, a legváltozatosabb tüneteket okozza, a halálesetekért . Kezeletlenül az esetek 20 százaléka végzetes kimenetelű.
- Kialakulása, tünetei, felismerés
- Megelőzése, kezelése
