[origo] egészség 

Kialakulása, okai

A magas vérnyomás a vérnyomás megemelkedése, amellyel a szervezet alkalmazkodik a különböző hatásokhoz, így az időjáráshoz, a fizikai terheléshez, a forró fürdőhöz, a napozáshoz, a szexuális együttléthez, a lázhoz stb. Normális esetben, e hatások elmúltával a vérnyomás visszatér az eredeti értékére. Kóros esetben, a szabályozó folyamatok károsodásakor a megemelkedett vérnyomás rövid időn belül nem csökken a normál tartományon belüli értékre és kialakul a magasvérnyomás-betegség. Magasvérnyomás-betegségről (hipertóniáról) tehát akkor beszélünk, amikor a vérnyomás értéke tartósan meghaladja a normál tartomány felső határát. A magas és a normális vérnyomás között nem húzható éles határ. Az orvosi gyakorlatban alkalmazott határértékeket önkényesen határozták meg, annak figyelembevételével, hogy a tudományos vizsgálatok során mely értékek mellett mekkora gyakorisággal alakultak ki a szövődmények, illetve következett be a halál. Napjainkban a 139/89 Hgmm (higanymilliméter) értéket tartják a normális vérnyomás felső határának.

A vérnyomás két értéke közül az első vagy más néven a felső érték a szisztolés nyomás értéke, amely megmutatja, hogy az összehúzódó szívből kipréselt vér mekkora nyomást gyakorol az erekre. A második vagy más néven alsó érték a diasztolés érték, amely azt a nyomást mutatja, amikor a szív elernyed, és a "préselés" megszűnik. Hazánkban, mint a többi civilizált országban a daganatos betegségek után a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák a legtöbb halált, ezen belül a magasvérnyomás-betegség az esetek kétharmadában játszik szerepet. A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélye és a mért vérnyomásértékek között szoros összefüggés igazolható. A kockázat már 115/75 Hgmm vérnyomás esetén nő, minden 20/10 Hgmm vérnyomás-emelkedés esetén megduplázódik.

Kialakulását tekintve a magas vérnyomásban szenvedők két csoportba oszthatók. Az elsőbe a betegek kb. 95%-a tartozik. Esetükben a betegség kezdete nem meghatározható, kezdetben gyakran tünet- és panaszmentesek. Betegségük számos tényező, ún. rizikófaktorok kölcsönhatása révén alakul ki. Ezek közül a legfontosabbak a genetikai-örökletes tényezők, a túlsúly (különösen az ún. “alma-típusú" elhízás), a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, a stressz, a fokozott sóbevitel. Magyarországon a normál étkezési szokások a szükséges sóbevitel 2,5-3 szorosát tartalmazzák. Az életkor és a nem ugyancsak lényeges tényező. Felmérések szerint a hipertónia kialakulása kb. 10 évvel később kezdődik a nőkben, mint a férfiakban. 50 éves kor alatt a férfiak között, 50 éves kor felett a nők között gyakoribb a hipertónia előfordulása. Ez a gyakoriságbeli változás egyrészt a két nem közötti hormonális különbségekkel (a férfi nemi hormon, a tesztoszteron és a női nemi hormon, az ösztrogén eltérő vérszintje), másrészt a nőkben a menopauzában bekövetkező hormonális változásokkal (ösztrogénszint lecsökken) magyarázható. Az ösztrogén erős értágító hatásával késlelteti a hipertónia kialakulását. A lecsökkent ösztrogénszint folytán, a menopauza után egyetlen évtized alatt megduplázódik a nők körében a szív- és érrendszeri halálozás előfordulása: míg a 45-54 éves nők között 23%, addig a 65-74 éves nők között 52% a hipertónia előfordulási gyakorisága. Ez a csoport az ún. elsődleges, vagy esszenciális hipertónia. Az érintetteket hipertóniabetegeknek nevezzük. Az emelkedett vérnyomásértékeket a kis artériák izomfalának tartós összehúzódása, majd megvastagodása okozza. Fenti erek a normál vérnyomás-ingadozás szabályozásában is alapvető szerepet játszanak.

A magasvérnyomás-betegség előfordulása és súlyossága többszörös rizikó esetén szorzatosan, úgymond exponenciálisan emelkedik, nem pedig összegződik. A kockázati tényezők általában több év alatt éreztetik káros hatásukat, de pontosan nehéz megítélni, hiszen pl. diétahiba, túlsúly már gyermekkortól jelen van. A dohányzásnak akut vérnyomásemelő hatása is van, jóllehet betegséget néhány év után vált ki. A hipertónia életmódbetegség. Ahogy a fiatalok egyre jobban élnek, köztük is egyre gyakoribbá válik a betegség. Ezt fokozza az, hogy egyre fiatalabb korban kezdik pl. a dohányzást, a fogamzásgátló tabletta szedését, vagy éppenséggel a drogfogyasztást.

A másik csoportba azok a betegek tartoznak, akik magas vérnyomásértékeit egy ismert alapbetegség, pl. anyagcsere-betegség, egyes belső elválasztású mirigyek betegségei, egyes szívbetegségek, vesebetegségek okozzák. Ebben az esetben másodlagos, azaz szekunder hipertóniáról beszélünk. Fontos, hogy minden hipertóniás beteg esetében ilyen alapbetegség irányába vizsgálatok történjenek. 

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>