A vakbélgyulladás elég gyakori megbetegedés. Minden 100 emberből 5-10-nek az életében előfordul, a vakbélgyulladás gyanújával végzett műtét pedig a leggyakoribb a sürgősséggel végzett hasi operációk között. A vakbélgyulladás legtöbbször 10 és 30 éves kor között fordul elő, a betegség kialakulásának valószínűsége ezután már egyre csökken. Az idejében felismert és megműtött vakbélgyulladás könnyen, gyorsan és maradéktalanul gyógyul, míg a késői felismerés vagy az operáció halogatása életveszélyes szövődmények kialakulásához vezethet.
Kialakulása, okai
A vakbélgyulladás (orvosi nevén appendicitis) magyar köznyelvi elnevezése megtévesztő, mert valójában nem a vakbél, hanem a féregnyúlvány heveny gyulladásáról van szó. A féregnyúlvány egy kb. 10 cm hosszú, vakon végződő kesztyűujjszerű tasak, amely a vastagbél legelső szakaszából, a vakbélből nyúlik ki a vékonybél-vastagbél átmenet közelében.
Legtöbbször a féregnyúlvány nyílásának elzáródása indítja el a gyulladás folyamatát. Az elzáródás hátterében a féregnyúlványban található nyirokszövet duzzanata, növényi rost vagy mag megrekedéséből létrejött székletpangás, illetve ún. bélsárkő állhat. Sokkal ritkábban idegentest, bélféreg vagy daganat okozhatja az elzáródást. Az elzáródás mögötti területen romlik a vérkeringés és fertőzés jön létre gennyes gyulladással. (Néhány esetben a vakbélgyulladás nem az elzáródás, hanem valamilyen gyomor-bélrendszeri vírusfertőzés vagy általános gyulladás következménye.)
Kezelés nélkül a gyulladás kifekélyesíti a bélfalat belülről bélelő nyálkahártyát, ami 1-3 nap alatt a bélfal elhalásához és átfúródásához vezet. Ez a szövődmény kb. az összes vakbélgyulladás 20%-ában alakul ki. Az átfúródáson keresztül fertőzött béltartalom jut ki a bélből. Amennyiben a béltartalom a szabad hasüregbe kerül ki, a hashártya kiterjedt gyulladása jön létre, ami gyorsan az egész szervezet érintettségéhez vezethet, mert ilyenkor a vérárammal mindenhova eljut a fertőzés. Ezt nevezik vérmérgezésnek vagy szepszisnek, ami rövid idő alatt a vérkeringés összeomlásához és akár végzetes kimenetelű sokk kialakulásához is vezethet. Ha a bélsár és a fertőzött váladék a bélfal átfúródásán át nem a hasüregbe, hanem egy körülzárt rekeszbe kerül ki, akkor tályog jön létre. Ez nem jár a fertőzés egész szervezetbe történő azonnali szétterjedésével, azonban a tályog fala a későbbiekben szintén átfúródhat, és akkor éppúgy létrejön a hashártya kiterjedt gyulladása.
Legtöbbször a féregnyúlvány nyílásának elzáródása indítja el a gyulladás folyamatát. Az elzáródás hátterében a féregnyúlványban található nyirokszövet duzzanata, növényi rost vagy mag megrekedéséből létrejött székletpangás, illetve ún. bélsárkő állhat. Sokkal ritkábban idegentest, bélféreg vagy daganat okozhatja az elzáródást. Az elzáródás mögötti területen romlik a vérkeringés és fertőzés jön létre gennyes gyulladással. (Néhány esetben a vakbélgyulladás nem az elzáródás, hanem valamilyen gyomor-bélrendszeri vírusfertőzés vagy általános gyulladás következménye.)
Kezelés nélkül a gyulladás kifekélyesíti a bélfalat belülről bélelő nyálkahártyát, ami 1-3 nap alatt a bélfal elhalásához és átfúródásához vezet. Ez a szövődmény kb. az összes vakbélgyulladás 20%-ában alakul ki. Az átfúródáson keresztül fertőzött béltartalom jut ki a bélből. Amennyiben a béltartalom a szabad hasüregbe kerül ki, a hashártya kiterjedt gyulladása jön létre, ami gyorsan az egész szervezet érintettségéhez vezethet, mert ilyenkor a vérárammal mindenhova eljut a fertőzés. Ezt nevezik vérmérgezésnek vagy szepszisnek, ami rövid idő alatt a vérkeringés összeomlásához és akár végzetes kimenetelű sokk kialakulásához is vezethet. Ha a bélsár és a fertőzött váladék a bélfal átfúródásán át nem a hasüregbe, hanem egy körülzárt rekeszbe kerül ki, akkor tályog jön létre. Ez nem jár a fertőzés egész szervezetbe történő azonnali szétterjedésével, azonban a tályog fala a későbbiekben szintén átfúródhat, és akkor éppúgy létrejön a hashártya kiterjedt gyulladása.
- Kialakulása, okai
- Tünetei, felismerése
- Kezelése
