[origo] - egészség - Orvosi jegyzet: szemsérülések

Tompa sérülések

Különböző eredetű ütések, így például teniszlabda, poggyászrögzítő "gumipók", pezsgős dugó, illetve ökölcsapás gyakran okozzák a szem sérülését. Ütközés, zuhanás, gáz vagy folyadék robbanása is a szem tompa sérülését válthatja ki. A sérülés mértéke függ a szemet érő ütés nagyságától és attól, hogy a szem az ütést okozó tárgy irányába nézett-e, azaz melyik részét érte az ütés.
A tompa ütés következtében a szemhéjak duzzanata, véraláfutás, a bőr sérülése figyelhető meg. A kötőhártya területén vérbőség, alatta bevérzés keletkezhet. A szaruhártya felszínes horzsolása is komoly fájdalommal járhat. A szivárványhártya vérzése következtében szabad szemmel is látható vérgyülem jöhet létre az elülső csarnokban (azaz a szaruhártya és szivárványhártya közötti, normálisan víztiszta csarnokvízzel teli térben). Ez ronthatja a látást.
Előfordulhat, hogy a szem kívülről teljesen épnek tűnik, míg belseje megsérült. A szemlencse elhagyhatja normális helyét; az üvegtest, az ér-, illetve látóhártya területén vérzés, szakadás, alapjukról történő leválás léphet fel. Az arc durva sérülése következtében a szemüreg csontos alapja is sérülhet. Jellemző eset az 5 cm-nél nagyobb átmérőjű tárgy (pl. teniszlabda) hirtelen becsapódásakor keletkező repedés vagy törés. A csontos fallal együtt a benne haladó erek, idegek, szemmozgató izmok is károsodhatnak. A szem tompa sérülései a látható tüneteken kívül fájdalommal, látásromlással, kettős látással járhatnak.
Amennyiben felmerül a szem sérülésének lehetősége, azonnal szemész szakorvoshoz kell fordulni. A szemsérültet lehetőség szerint fektetve, két szemét laza kötéssel ellátva (vagy csukott szemmel) kell orvoshoz szállítani. A szemorvos akkor is részletesen kikérdezi a beteget, és elvégzi alapos vizsgálatát, ha nincsenek komoly panaszai. Csak így zárható ki a szemgolyó mélyebben fekvő részeinek vagy a szem üregének sérülései. A szem környékén vagy belsejében keletkezett sebek ellátása speciális szemsebészeti feladat.

Idegentest a szemben

Növényi részek, bogarak, homokszemcse, üvegszilánk (pl. szemüvegből, szélvédő üvegéből), fa- vagy fémforgács a szembe kerülhetnek. A szembe kerülő idegentest felsérti a kötőhártyát. Amennyiben a szemhéj alatt rögzül, minden pislogáskor karcolja a szem felszínét és idült gyulladását okozza. Az idegentest nemcsak a szaruhártya felszínes sérülését okozhatja, hanem akár be is ékelődhet. Ritkább, egyben veszélyesebb, amikor a szembe kerülő anyag a szem falán áthatolva annak belsejébe jut, és ott megreked.
Az idegentest szembe kerülését leginkább égető, szúró érzés, irritáció, könnyezés, vörösség, látásromlás, illetve fénykerülés jellemzi. Komoly fájdalom, a szemhéjak görcsös összeszorítása, a szem kinyitásának nehézsége társulhat. Amennyiben az idegentest kiürül a szemből, vagy a szem olyan részébe jut, ahol jelenléte kevésbé zavaró, a panaszok idővel javulhatnak.
Minden szembe jutott idegentestet időben, szakszerűen kell eltávolítani, különben másodlagosan fertőzést, mélybe terjedő gyulladást, vérzést, szakadást, fémdarab esetén elszíneződést okozhat. Amennyiben az ellátás hiánya vagy szakszerűtlensége miatt a gyógyulás nem tökéletes, a szaruhártya hámjának mélyebb rétegeiben, kimutatható ok nélkül, vagy nagyon kis behatásra is újra lelökődhet a felszíni hámréteg. Valamennyi idegentest okozta szövődmény akár végleges látásromláshoz is vezethet.
Szembe került idegentest esetén azonnal szemészhez kell fordulni. Az otthoni eltávolítási próbálkozások csak rontanak a helyzeten. Tilos dörzsölni a szemet, mert a beékelődött idegentest mélyebbre jut a szem belsejébe! A lazán csukott szemre javasolt hagyományos gézlap-kötést helyezni. Ennek célja a pislogás okozta súrlódás csökkentése. A baleset körülményeinek és a sérülést okozó anyag ismeretében a szemorvos alapos vizsgálatot végez, kifordítja a szemhéjakat. Az idegentestet helyi érzéstelenítésben távolítja el, vizes vagy élettani sóoldatos hegyesre sodort vattával, vagy speciális eszközzel. Ha az idegentest a szem belsejébe jutott, azonnali műtéti eltávolítás szükséges. Az orvos az eltávolítás után általában antibiotikumot és védő kötést rendel.
Fűrészelés, esztergálás, egyes mezőgazdasági és kertészeti tevékenységek természetéből adódik, hogy kisméretű anyagdarabok szóródnak szét nagy sebességgel. Ilyen munkavégzések esetén védőszemüveg használatával a szem sérülése megelőzhető!

Áthatoló sérülések

Áthatoló szemsérülésnek nevezik, ha az ínhártyán keresztül idegentest, leggyakrabban nagy sebességű, kis tömegű tárgy hatol be a szem belsejébe. Az ínhártyán szúrás, vágás, lövés, repesztés keletkezik. Ez a balesettípus leggyakrabban a fiatal férfiakat érinti. Főként közlekedési balesetben széttört szélvédő üvegdarabok, illetve testi sértés következménye.
A sérülés nyilvánvaló jelei a látható seb, a vérzés (a vér kifelé és a szem belseje fele egyaránt folyhat), illetve a felpuhult szemgolyó. Nagyobb sérülés esetén a szem belsőbb részei is előeshetnek, míg kisebb ártalomnál előfordul, hogy a tünetek sem feltűnőek. Az áthatoló sérülés és másodlagos következményei (fertőzés, gyulladás, vérzés, szakadás) kezelés hiányában rövid idő alatt jelentős látáskárosodáshoz vezethetnek. Nagyon ritka, azonban súlyos szövődményként az egyik szem áthatoló sérülése után 2-10 héttel a másik szemben fokozott fényérzékenység, fájdalom, idült gyulladás és akár vakságig fokozódó gyors látásromlás léphet fel.
Súlyos áthatoló szemsérülés esetén a sebesült mindkét szemét laza kötéssel kell ellátni, lehetőleg fektetve haladéktalanul szemész szakorvoshoz kell vinni. A betegnek lehetőleg minden erőlködést kerülnie kell. Az orvos részletes szemészeti vizsgálatot végez, majd ultrahang vagy CT segítségével kimutatja a szembe jutott idegentestet és annak pontos elhelyezkedését. A kezelés része az idegentest azonnali (3-6 órán belüli!) eltávolítása, a szem gondos mikrosebészeti helyreállítása, antibiotikumok és szteroid gyulladáscsökkentők adása.

Munkahelyi vagy háztartási balesetek során különböző vegyi anyagok kerülhetnek a szembe, ahol maró sérülést okoznak. A lúgok (például mész, gipsz, lefolyó- és sütő tisztítók, fémfényező szerek, szalmiákszesz) gyakrabban okoznak sérülést, és mélyebbre hatolnak a szemben. A savak (például sósav) ezzel szemben az élő szövet fehérjéinek kicsapódását váltják ki, és ezzel mintegy saját maguk előtt akadályt képeznek, meggátolva a mélyebb rétegekbe jutást. A sérülés súlyossága és kimenetele a szembe jutott anyag természetétől, az érintett felület nagyságától és a behatás időtartamától függ.

A maró anyagok a kötő- és szaruhártya hámjában elhalást, továbbá érsérüléseket okoznak, emiatt az érintett részeken a vérkeringés csökken, a szaruhártya elszürkülhet. Szövődményként mélybe terjedő gyulladás, hegesedések, összenövések, valamint a szemhéjak deformációja jöhet létre.

A vegyszer okozta sérülés gyors ellátásán a beteg látása múlhat! Ezért a baleset után azonnal alaposan (minimum 15-20 percen keresztül) ki kell mosni a szemet tiszta vízzel, a szemhéjak óvatos széthúzása mellett. Ez történhet csap fölé hajolva, vagy fekve és pohárból öntve. Ezt követően rögtön szemészhez kell fordulni, ahová érdemes elvinni a sérülést okozó anyagot is. Maródás esetén nem ajánlott bekötni a szemet, mert az ilyenkor gátolt könnyezés, pislogás amúgy segítené a károsító anyag eltávolítását. A szemészeti kezelés a sérülés súlyosságától függően további mosásból, a szemhéjak kifordításából, és ha szükséges, a károsító anyag (pl. mész) szemcséinek mechanikus eltávolításából, továbbá fájdalomcsillapításból áll. Alapos szemészeti vizsgálat után szteroid tartalmú szemcseppek és antibiotikumok adására, illetve sebészi kezelésre kerülhet sor.

A leggondosabb orvosi ellátás mellett is előfordul, hogy a vegyszer okozta sérülés a szem végleges károsodásához és látásromláshoz vezet. A legbiztosabb módszer a megelőzés: minden vegyi anyagot óvatosan, az előírásoknak megfelelően, védőszemüveg használata mellett kell alkalmazni!

Ajánló

Videóriportok

Interaktív ajánló