Gyermekkorban a leggyakoribb betegségek a fertőző betegségek, amelyeket vírusok, baktériumok és paraziták okozhatnak. A fertőző betegségek között vannak enyhe lefolyású kórképek, de néhány vírus és baktérium súlyos, maradandó károsodással járó vagy akár halálos megbetegedést okozhat. A védőoltások célja, ezeknek a súlyos kórképeknek a megelőzése.
Miként hatnak a védőoltások?
A szervezetnek a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét az immunrendszer biztosítja. Az immunrendszer egy bonyolult, összetett működésű rendszer, amelynek tagjai a fehérvérsejtek (granulocyták, limfocyták), a nyirokmirigyek (nyirokcsomók), illetve a csecsemőmirigy. A fehérvérsejtek feladata a kórokozók elpusztítása és lebontása. Az elpusztítás történhet direkt módon, illetve úgy is, hogy a fehérvérsejtek ellenanyagokat, ún. antitesteket termelnek a kórokozókkal szemben. A fehérvérsejtek között találhatók memóriasejtek is, amelyeknek kulcsszerepük van a tartós immunitás kialakításában. Az immunrendszer, ha már találkozott egy kórokozóval, akkor e memóriasejtek révén nagyon gyorsan nagy mennyiségű ellenanyagot tud termelni a behatoló kórokozók ellen, ezáltal meg tudja akadályozni a fertőzés kialakulását.
Az egyes fertőző betegségek átvészelésekor az immunitás kialakulására napokra, esetleg hetekre is szükség van, ellenben ha már rendelkezik a szervezet a kórokozó elleni védettséggel, akkor ez a folyamat lényegesen gyorsabban lezajlik. Bizonyos betegségekkel (pl. bárányhimlő) szemben az átvészelést követően egy életen át védetté válunk, míg más betegségek (pl. skarlát) után csupán hosszabb-rövidebb ideig tartó immunitás alakul ki. A védőoltások beadásával, az immunrendszert mesterségesen stimuláljuk, és így alakítjuk ki a szervezet "emlékezetét" a súlyos fertőzéseket okozó vírusok, baktériumok ellen. Ezt nevezzük aktív immunizálásnak. Az aktív immunizálás során vagy gyengített, vagy elölt kórokozót, illetve bizonyos részeit juttatjuk be. Ebből adódóan nem alakul ki a tényleges megbetegedés. Az oltóanyag-kutatás és fejlesztés célja, hogy minél több olyan vakcina kerüljön forgalomba, amelyik csak a kórokozónak azt a bizonyos részét tartalmazza, amelyik az immunrendszer sejtjeit ellenanyag termelésre késztetik.
Léteznek olyan védőoltások is, amelyek már a kész ellenanyagot tartalmazzák. Ezeket a védőoltásokat olyankor adják, ha a beteg valószínűleg találkozott már a kórokozóval, az adott kórokozó ellen nincsen, vagy a már megfertőzött személy korábban nem kapott aktív védőoltást. Ezt nevezik passzív immunizálásnak. A passzív immunizálással tartós védettséget nem tudunk kialakítani, ezért ismételt fertőzésveszély esetén az oltást ismételni kell. Ilyen oltás például a veszettség elleni oltás.
Az egyes fertőző betegségek átvészelésekor az immunitás kialakulására napokra, esetleg hetekre is szükség van, ellenben ha már rendelkezik a szervezet a kórokozó elleni védettséggel, akkor ez a folyamat lényegesen gyorsabban lezajlik. Bizonyos betegségekkel (pl. bárányhimlő) szemben az átvészelést követően egy életen át védetté válunk, míg más betegségek (pl. skarlát) után csupán hosszabb-rövidebb ideig tartó immunitás alakul ki. A védőoltások beadásával, az immunrendszert mesterségesen stimuláljuk, és így alakítjuk ki a szervezet "emlékezetét" a súlyos fertőzéseket okozó vírusok, baktériumok ellen. Ezt nevezzük aktív immunizálásnak. Az aktív immunizálás során vagy gyengített, vagy elölt kórokozót, illetve bizonyos részeit juttatjuk be. Ebből adódóan nem alakul ki a tényleges megbetegedés. Az oltóanyag-kutatás és fejlesztés célja, hogy minél több olyan vakcina kerüljön forgalomba, amelyik csak a kórokozónak azt a bizonyos részét tartalmazza, amelyik az immunrendszer sejtjeit ellenanyag termelésre késztetik.
Léteznek olyan védőoltások is, amelyek már a kész ellenanyagot tartalmazzák. Ezeket a védőoltásokat olyankor adják, ha a beteg valószínűleg találkozott már a kórokozóval, az adott kórokozó ellen nincsen, vagy a már megfertőzött személy korábban nem kapott aktív védőoltást. Ezt nevezik passzív immunizálásnak. A passzív immunizálással tartós védettséget nem tudunk kialakítani, ezért ismételt fertőzésveszély esetén az oltást ismételni kell. Ilyen oltás például a veszettség elleni oltás.
- Miként hatnak a védőoltások?
- Veszélyesek-e a védőoltások?
- Oltási naptár
