Őssejtek beültetésével visszafordíthatóvá válhatnak a viszonylag gyakori, sokszor vaksággal járó szembetegségek.
Az újabb kutatások szerint az őssejtek alkalmazása segíthet a vakság
kialakulásában szerepet játszó betegségek kezelésében. Ilyen betegségek
például a makula degeneráció (a sárgafolt elfajulása), a retinitis
pigmentosa (időskori retinasorvadás) vagy a retinopátia (a szemfenéki
erek sérülése).
A kutatók szerint megvan rá az esély, hogy a betegségek kifejlődését őssejtek beültetésével vissza lehessen fordítani. Az őssejtek képesek rá, hogy a károsodott szövetek mellé beültetve olyan sejtekké fejlődjenek, mint amilyenek az őket körülvevő szövetben találhatóak, és idővel helyettesítsék őket.
Egy korábbi kísérletben (Vakság megelőzése őssejtekkel) Martin Friedlander (Scripps Kutatóintézet, Kalifornia) és munkatársai sikeresen előzték meg emberi szembetegség modellezésére használt kísérleti állatok megvakulását őssejt-terápiával. A retinitis pigmentosa tanulmányozására használt egerek szemébe csontvelői őssejteket juttattak be. A kezelt állatok ezután képesek voltak a fény érzékelésére, míg kezelésben nem részesülő társaik teljesen megvakultak. Az emberi embriókból nyert őssejtek gyógyászati célú alkalmazását azonban egyelőre viták kísérik, a különféle etikai problémák miatt.
Újabb eredmények
Az egyik legújabb áttörés az őssejtkutatásban a látással kapcsolatban, hogy sikerült emberi holttestek szeméből származó őssejteket beültetni csirkék és egerek szemébe. A University of Toronto kutatóinak eredményei azt mutatták, hogy az emberből származó őssejtek fényérzékeny sejtekké, ún. fotoreceptorokká alakultak át az állatok retinájában, vagyis ott, ahol a beérkező vizuális információk feldolgozása megkezdődik. Az állatok szemének egy része tehát részben emberi őssejtekből fejlődött ki. Ezekből az eredményekből arra lehet következtetni, hogy ennek az ellenkezője is végbemehet. Az állatokból származó őssejteket át lehetne ültetni az emberi szembe, ahol a belőlük képződő új szövet helyreállíthatná a betegség következtében károsodott látást.
Más kutatások eredményei szerint emberi embriók helyett felnőttekből származó őssejtekkel is hatékonyan lehet dolgozni. A Schepens Eye Research Institute kutatói olyan eredményekről számoltak be, amelyek szerint a felnőttek őssejtjei szintén képesek fotoreceptor-sejtekké alakulni. Az eredményeknek rendkívül nagy jelentősége van a gyakori és sok esetben vaksággal járó szembetegségek gyógyítási lehetőségeit tekintve.
Etikai problémák
Az állatokból származó őssejteknek az emberi szembetegségek gyógyításában történő alkalmazását vizsgáló kutatások egyelőre még kezdeti stádiumban vannak. Mivel az ehhez hasonló, őssejtekkel folyó kutatás jó néhány etikai problémát is felvet, a kutatók jelenleg még elég keveset tudnak arról, hogy az állatokból vett őssejtek miként viselkednek, ha az emberi szembe ültetik őket.
Az emberi embriókból származó őssejtek használatát szintén heves viták kísérik, mivel sokan amellett érvelnek, hogy a fejlődő embriókat ne lehessen kutatási célokra használni. A terápiás klónozás (az embrionális őssejtek klónozással való létrehozása) során egy élő emberi embriót "állítanak elő" azért, hogy kb. egy hetes korában elpusztítsák. Az eljárás mellett érvelők szerint szükség van embrionális őssejtekre, mert a felnőtt szervezetből származó szöveti őssejtekkel nem lehet minden sejtterápiás eljárást kivitelezni.
Az Egyesült Államokban már korlátozták az emberi embriók kutatási célból történő felhasználását, és csak olyan, már meglévő embriók őssejtjeit használják, amelyekből nem fejlődhet emberi élet. Valószínű, hogy a közeljövőben az állatokból, illetve a felnőtt emberekből származó őssejtek használata válik majd szélesebb körben is elfogadottá. Az állati eredetű őssejtek használatának hátránya, hogy nehéz megjósolni, hogy az emberi szembe ültetve miként reagálnak majd ezek a sejtek. A felnőttekből származó őssejtek alkalmazása szintén egy újabb lehetőség lehet a látás helyreállítására, bár néhány kutató szerint az embriókból származó őssejtekkel jóval könnyebb dolgozni. Az őssejtek kutatási célú alkalmazása tehát egyrészt nagyon ígéretesnek tűnik a vakságot okozó szembetegségek gyógyításában, másrészt viszont a feloldatlan etikai problémák folyamatosan hátráltathatják a további kutatásokat.
Illyés András
A kutatók szerint megvan rá az esély, hogy a betegségek kifejlődését őssejtek beültetésével vissza lehessen fordítani. Az őssejtek képesek rá, hogy a károsodott szövetek mellé beültetve olyan sejtekké fejlődjenek, mint amilyenek az őket körülvevő szövetben találhatóak, és idővel helyettesítsék őket.
Egy korábbi kísérletben (Vakság megelőzése őssejtekkel) Martin Friedlander (Scripps Kutatóintézet, Kalifornia) és munkatársai sikeresen előzték meg emberi szembetegség modellezésére használt kísérleti állatok megvakulását őssejt-terápiával. A retinitis pigmentosa tanulmányozására használt egerek szemébe csontvelői őssejteket juttattak be. A kezelt állatok ezután képesek voltak a fény érzékelésére, míg kezelésben nem részesülő társaik teljesen megvakultak. Az emberi embriókból nyert őssejtek gyógyászati célú alkalmazását azonban egyelőre viták kísérik, a különféle etikai problémák miatt.
Újabb eredmények
Az egyik legújabb áttörés az őssejtkutatásban a látással kapcsolatban, hogy sikerült emberi holttestek szeméből származó őssejteket beültetni csirkék és egerek szemébe. A University of Toronto kutatóinak eredményei azt mutatták, hogy az emberből származó őssejtek fényérzékeny sejtekké, ún. fotoreceptorokká alakultak át az állatok retinájában, vagyis ott, ahol a beérkező vizuális információk feldolgozása megkezdődik. Az állatok szemének egy része tehát részben emberi őssejtekből fejlődött ki. Ezekből az eredményekből arra lehet következtetni, hogy ennek az ellenkezője is végbemehet. Az állatokból származó őssejteket át lehetne ültetni az emberi szembe, ahol a belőlük képződő új szövet helyreállíthatná a betegség következtében károsodott látást.
Más kutatások eredményei szerint emberi embriók helyett felnőttekből származó őssejtekkel is hatékonyan lehet dolgozni. A Schepens Eye Research Institute kutatói olyan eredményekről számoltak be, amelyek szerint a felnőttek őssejtjei szintén képesek fotoreceptor-sejtekké alakulni. Az eredményeknek rendkívül nagy jelentősége van a gyakori és sok esetben vaksággal járó szembetegségek gyógyítási lehetőségeit tekintve.
Etikai problémák
Az állatokból származó őssejteknek az emberi szembetegségek gyógyításában történő alkalmazását vizsgáló kutatások egyelőre még kezdeti stádiumban vannak. Mivel az ehhez hasonló, őssejtekkel folyó kutatás jó néhány etikai problémát is felvet, a kutatók jelenleg még elég keveset tudnak arról, hogy az állatokból vett őssejtek miként viselkednek, ha az emberi szembe ültetik őket.
Az emberi embriókból származó őssejtek használatát szintén heves viták kísérik, mivel sokan amellett érvelnek, hogy a fejlődő embriókat ne lehessen kutatási célokra használni. A terápiás klónozás (az embrionális őssejtek klónozással való létrehozása) során egy élő emberi embriót "állítanak elő" azért, hogy kb. egy hetes korában elpusztítsák. Az eljárás mellett érvelők szerint szükség van embrionális őssejtekre, mert a felnőtt szervezetből származó szöveti őssejtekkel nem lehet minden sejtterápiás eljárást kivitelezni.
Az Egyesült Államokban már korlátozták az emberi embriók kutatási célból történő felhasználását, és csak olyan, már meglévő embriók őssejtjeit használják, amelyekből nem fejlődhet emberi élet. Valószínű, hogy a közeljövőben az állatokból, illetve a felnőtt emberekből származó őssejtek használata válik majd szélesebb körben is elfogadottá. Az állati eredetű őssejtek használatának hátránya, hogy nehéz megjósolni, hogy az emberi szembe ültetve miként reagálnak majd ezek a sejtek. A felnőttekből származó őssejtek alkalmazása szintén egy újabb lehetőség lehet a látás helyreállítására, bár néhány kutató szerint az embriókból származó őssejtekkel jóval könnyebb dolgozni. Az őssejtek kutatási célú alkalmazása tehát egyrészt nagyon ígéretesnek tűnik a vakságot okozó szembetegségek gyógyításában, másrészt viszont a feloldatlan etikai problémák folyamatosan hátráltathatják a további kutatásokat.
Illyés András
