A szívbillentyűk feladata a vér egyirányú áramlásának biztosítása, visszaáramlásának megakadályozása, ugyanakkor megfelelő nyílás biztosítása a vér normál áramlásához. Működésbeli rendellenesség már a magzati korban kialakulhat, azonban előfordul veleszületett változata is.
Kialakulása, okai
További orvosi jegyzeteink
Visszérbetegség, trombózis, embólia
Nyiroködéma, láb- és kézdagadás
Szívinfarktus, angina pektorisz
Videóriportok
Riportsorozat a magasvérnyomás-betegségről
Riportsorozat a szívinfarktusról
Interaktív ajánló
A szívbillentyűk a szívbelhártya olyan kötőszövetesen megerősödött kettőzetei, melyek feladata a vér egyirányú áramlásának biztosítása. Szelepszerű működésükkel megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarokba, ugyanakkor megfelelő nyílást biztosítanak normál áramlásához.
A szív összehúzódásakor (szisztolé) egyszerre pumpálódik ki a vér a szívből a jobb kamrából a tüdő felé, és a bal kamrából a többi szerv felé. A szív kamráinak ellazulásakor (diasztolé) a kamrák és a pitvarok közötti billentyűk kinyílnak, a vér a pitvarok felől a kamrákba ömlik. Ezt követően a kamrák összehúzódnak (szisztolé) és a vér a jobb kamrából a tüdő felé, és a bal kamrából a többi szerv felé pumpálódik. A következő összehúzódással kezdődik a kör elölről. A szív percenként 70-80 összehúzódást végez. A bal kamra egy összehúzódásra körülbelül 70 ml vért juttat a testbe. A vértérfogat a szervezetben 4,5-5,5 liter, így egy perc alatt a vér teljes mennyisége áthalad a szíven.
A szívbillentyűk kialakulása bonyolult fejlődési folyamat következménye, ezért a terhesség első trimeszterében a kismamát ért számos ártalom a szívbillentyűk rendellenességéhez vezethet, melyek a szív egyéb fejlődési rendellenességeivel járnak együtt. Ultrahangvizsgálattal gyakran már a magzati életben felismerhetők. A csecsemő- és kisgyermekkorban végzett szívműtétek eredményei hazánkban is igen jók.
A veleszületett szívbillentyű-rendellenességek mellett szerzett zavarok is felléphetnek. Felnőttkorban leggyakoribb billentyűprobléma a heveny szívbillentyű-gyulladás, mely általában a szívbelhártya-gyulladás részeként lép fel, továbbá az idült billentyűelégtelenség és a billentyűszűkület.
A heveny szívbelhártya-gyulladás általában bakteriális fertőzés következménye. Legyengült szervezet, tartósan a vérben lévő baktériumok, elhúzódó fertőzések nyomán alakul ki. A billentyű sérülése annak heveny elégtelenségéhez, ennek kezeletlensége esetén a későbbiekben a billentyű zsugorodásához, másodlagos elégtelenségéhez, illetve szűkületéhez vezethet. Elégtelenség esetén a billentyű nem zár kellőképpen, így a vér egyirányú áramlása nem biztosított.
Amennyiben pl. a főverőér billentyűjének szűkülete lép fel, a beszűkült szájadékon keresztül a bal kamra csak a bal kamrában uralkodó nyomásának emelkedése mellett tudja átpréselni a vért. Ennek eléréséhez a bal kamra munkájának jelentősen fokozódnia kell, utóbbi viszont a bal kamra falának megvastagodásához vezet.
A bal pitvar és kamra közti billentyű-rendellenesség esetén növekszik a bal pitvarban a nyomás, a vér a tüdővénában és a tüdő kapillárisaiban pang, aminek fulladás a következménye. Kezdetben csak terhelésre, majd már nyugalomban is fulladás jelentkezik, aminek következtében a beteg viszonylag gyakran fordul orvoshoz.
A billentyű rendellenességei EKG-vizsgálattal kiszűrhetőek.
- Kialakulása, okai
- Tünetei, kezelése
