Mindent a migrénről és a fejfájás egyéb típusairól

2007. december 10., hétfő, 21:33

A fejfájás az egyik leggyakrabban jelentkező panasz. Kialakulhat számos betegség kísérő tüneteként, azonban lehet önálló betegség is. A leggyakoribb önálló fejfájástípus az ún. tenziós (feszüléses) fejfájás, a migrén, és a féloldali, rohamokban jelentkező fejfájás. A fejfájás eredetének felderítése a kezelés alapja.

Kialakulása, okai, típusai

A fejfájás leggyakrabban valamely egyéb betegség kísérő tünete, ilyenkor tüneti fejfájásról beszélünk. Nagyon gyakori a szemészeti betegségek, általában fénytörési hibák, vagy zöldhályog (glaukóma) miatt kialakult fejfájás. Számos fogászati, szájsebészeti és fül-orr-gégészeti betegség mellett is jelentkezhet azonban. Típusos példa erre az orrmelléküreg-gyulladások esetén jelentkező kínzó fejfájás. A vérnyomás ingadozást ugyancsak számos esetben kísérheti. Anyagcsere betegségek kapcsán is kialakulhat fejfájás, például vesebetegség, cukorbetegség, autoimmun betegségek, ilyenkor mindig az alapbetegségben kialakult hirtelen állapotváltozásra kell gondolni. A koponyát érintő balesetek után szintén gyakori, visszatérő probléma a fejfájás. A nyaki gerinc kopásos elváltozásai fejfájásos, szédüléses panaszokat okozhatnak, míg a koponyán belüli, éreredetű, illetve gyulladásos elváltozásokhoz is csatlakozik általában e panasz. Az esetek elenyésző százalékában kell csak súlyosabb, esetleg daganatos elváltozásra gondolni.

Az egyes fejfájástípusok elkülönítésében nagyon fontos a fejfájás kialakulásának és menetének pontos ismerete, azaz hogyan alakul ki, mi váltja ki, mire enyhül, kísérik-e bevezető tünetek, milyen gyakran jelentkezik, előfordult-e a családban, miért éppen most fordult orvoshoz. Ezek mind nagyon fontos kérdések, melyeket célszerű a fejfájással foglalkozó ideggyógyászati szakrendelőben megbeszélni. A vizsgálathoz tartozik egy általános belgyógyászati, szemészeti és ideggyógászati vizsgálat, valamint a vérnyomásmérés. Szükség esetén a koponyáról képalkotó komputertomográfia- (CT-), mágneses rezonancia- (MR-), a nyaki gerincről pedig röntgenfelvételt is készítenek. Amennyiben gyulladásra utaló jelek vannak, lumbálpunkciót (gerinccsapolást) végeznek, vagyis a gerinccsatornából vékony tű segítségével csekély mennyiségű agyvizet nyernek további vizsgálatok céljára.

A továbbiakban az önálló idegrendszeri betegségként jelentkező fejfájásokról lesz szó. 

Migrén

A migrén hirtelen kezdődő, lüktető, heves fájdalommal járó, időszakosan visszatérő fejfájás, mely általában egy oldalon jelentkezik. Kialakulását megelőzhetik látási és egyéb idegrendszeri tünetek, melyeket bevezető tüneteknek, ún. aurának nevezzük. Ezek a roham alatt is fennmaradhatnak. A fejfájás e típusa általában fiatal korban jelentkezik először, de bármely életkorban kialakulhat, nőkben gyakoribb. Családi halmozódás megfigyelhető, ezért az örökletes hajlam valószínűsíthető.

Kialakulásának pontos oka még ma sem ismert. Egyes feltételezések szerint az agyhoz vezető erek hirtelen szűkülete, majd tágulata okozhatja a fájdalmat és az idegrendszeri tüneteket. A szerotonin nevű idegrendszeri anyag mennyiségének változása is fontos szerepet játszik a migrénes fejfájás kialakulásában.

Az esetek egy részében bevezető tünetek jelentkezhet a fejfájás előtt fél-egy nappal. Ilyen tünet lehet a hangulatváltozás, rossz közérzet, vagy az indokolatlan jókedv. Az esetek többségében a roham kialakulása előtt néhány perccel, legfeljebb fél órával bevezető tünetek jelentkeznek. Ezen tünetek igen változatosak, leggyakrabban látászavar alakul ki. Ez többek között lehet részleges látótérkiesés, villogó fények látása, a látott kép méretének megváltozása, alakjának elmosódása. Előfordulhat hallászavar, végtaggyengeség, a végtagokon zsibbadás, érzészavar, hányinger, hányás, ingerlékenység, nyugtalanság. Maga a fejfájás lehet egyoldali, vagy kiterjedhet mindkét oldalra. A fájdalom általában a szem környékén, halántéktájon kezdődik, majd kiterjed az egész féltekére, vagy az egész fejre. Kezelés nélkül órákig, esetleg napokig elhúzódhat. A fájdalom olykor enyhe, többnyire igen heves, ezért akár munkaképtelenséghez is vezethet. Utóbbi esetekben gyakori panasz a fokozott fényérzékenység, ún. fotofóbia, illetve a hányinger, hányás. A roham kialakulásának menete és a fájdalom helye, típusa a roham ismétlődése során általában azonos marad. A roham gyakorta jelentkezik, de hónapok alatt el is tűnhet.

A kialakult roham mérséklése nehéz feladat. Van, akinél a sötét szobában történő ágynyugalom már segíthet, másoknál enyhe fájdalomcsillapítók használnak. Az esetek egy részében a kialakult roham már erős gyógyszerekkel is csak igen nehezen csillapítható, ezért rendkívül fontos a roham kialakulásának megelőzése. A fájdalom csökkentése mellett kiemelt jelentőségű a sokszor kínzó kísérő tünetek, hányás, hányinger megszüntetése. Nagyon fontos, hogy idejében kezdjük el a kezelést, lehetőleg már a bevezető tünetek jelentkezésekor, így meggátolható a roham teljes kifejlődése. A kezeléshez többféle gyógyszer-kombináció, nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők, bizonyos típusú nyugtatók, ergotamin származékok, triptan hatóanyagú gyógyszerek léteznek. Annak mérlegelése, hogy milyen gyógyszert, és azt milyen kombinációban és hányszor szabad alkalmazni, mindig speciálisan fejfájással foglalkozó ideggyógyász szakorvos feladata.

Azon esetekben, amikor gyakori rohamjelentkezéssel kell számolni, célszerű valamilyen megelőző gyógyszer folyamatos szedése, ezt nevezik ún. intervallum-kezelésnek. A megelőző kezelésre használt szer kiválasztása egyéni mérlegelés alapján ugyancsak ideggyógyász szakorvos feladata. 

Nagyon fontos lehet a kiváltó tényezők felismerése és kiküszöbölése. Hasznos lehet speciális diéta betartása, kerülendő a csokoládé, a vörösbor, a tiramintartalmú sajtok és a nitráttartalmú tartósító szereket tartalmazó ételek. 

Tenziós fejfájás, cluster

Tenziós (feszüléses) fejfájás

A váll, a nyak és a fej izmainak feszülése miatt kialakult fejfájás hátterében legtöbbször lelki tényezők, fizikai kimerültség, illetve tartós, kényelmetlen testhelyzet állhat. A fájdalom általában gyakran jelentkezik, változó intenzitással, egyéntől függően tarkótájon vagy a homlok környékén. A fejfájáshoz vállövi izommerevség is társulhat, a fájdalom gyakran sugárzik ki ebbe a régióba. A fájdalom jellege szorító, abroncsszerű, melynek intenzitása a nap folyamán egyre erősödik.

A fejfájás e típusának enyhítésében sokat segíthet a pihenés, a nyak és váll környékének masszírozása. Általában gyógyszertárban vény nélkül kapható enyhébb, esetleg kombinált fájdalomcsillapítók elégségesek. Mérsékelt koffeinfogyasztás fokozza a fájdalomcsillapítók hatását. A tartós stresszhelyzet okozta fejfájás megszűntetése nehezebb feladat, melyhez pszichológus segítsége is szükséges lehet. 

Halmozott, rohamokban jelentkező fejfájás (ún. cluster)

A rohamokban jelentkező cluster igen heves fájdalommal jár, szerencsére azonban csak ritkábban fordul elő. Általában 30 év feletti férfiakat érint. A roham szinte mindig hirtelen kezdődik, a fej csak egyik oldalát érinti. Jóllehet a fájdalom jelentős, általában rövid ideig, legfeljebb egy óráig tart. A fájdalommal egy időben és azonos oldalon, szemkörnyéki duzzanat, könnyezés és orrfolyás jelentkezhet. A rohamok halmozottan lépnek fel, naponta akár többször is, vagy csak hetente néhány alkalommal, majd néhány hónapos rohammentes időszak következik.

A roham alatti oxigén-belélegzés segíthet, ergotamin és triptán típusú gyógyszerek hatásosak lehetnek. A következő roham kialakulását megelőző gyógyszer jelenleg még sajnos nem áll rendelkezésre. Segíthetnek bizonyos érszűkítő gyógyszerek, és a szteroidok speciális csoportjai is.

A fejfájások egy része súlyos betegségre utalhat, mely azonnali kórházi beavatkozást igényel. Sürgősen jelentkezzünk kórházban, ha a fejfájás fizikai megterhelést követően, hirtelen, ütésszerűen alakul ki, erősödő fejfájáshoz hányinger, hányás, szédülés, láz társul, a fejfájás mellett más ideggyógyászati eltérések is kialakulnak, például bénulás, zsibbadás, beszédzavar. Ilyen esetekben kórházi ellátás és kivizsgálás szükséges, a lehetséges gyulladás, agyvérzés, koponyán belüli nyomásfokozódás kizárása, esetleges kezelése érdekében.


Dr. Tóth Kornélia