[origo] egészség  > bélbetegségek

Kialakulása, okai

A hasnyálmirigy szerepet játszik táplálékunk fehérjéit és a zsírokat emésztő enzimek (ún. proteázok és lipázok), valamint a szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok (elsősorban az inzulin) termelésében. Az itt termelt emésztőenzimek egy vezetéken át a vékonybél legelső szakaszába, a patkóbélbe jutnak, ugyanazon a nyíláson át, melyen keresztül az epe is ürül. (Általában a közös epevezeték és a hasnyálmirigy kivezetőcsöve még a vékonybél elérése előtt egyesülnek.)

Hasnyálmirigy-gyulladást (orvosi nevén pancreatitis-t) általában olyan kóros állapot okoz, amelynek során az itt termelt emésztőenzimek nem a megszokott úton - egy vezetéken át - távoznak a vékonybél irányába, hanem helyben aktiválódnak és károsítják a hasnyálmirigy saját szövetét. A mirigy állományába jutott enzimek gyulladást és pusztulást okoznak a mirigy fehérje-állományában, és a környező zsírszövetben, sőt súlyos esetben az erek falát károsítva vérzések okozói is lehetnek.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás két leggyakoribb kiváltó oka az epekő-betegség, illetve a nagy mértékű alkoholfogyasztás. Sokkal ritkábban áll a háttérben valamilyen anyagcsere-zavar (pl. a kalcium vagy a zsírok normálisnál magasabb szintje a vérben), fertőző megbetegedés (mumpsz), sérülés vagy gyógyszer-mellékhatás.

A hasnyálmirigy megbetegedése más szervek működésére is kihat. Így pl. súlyos heveny gyulladás esetén a hasűrben vagy a mellkasban folyadék szaporodhat fel, légzési rendellenesség, illetve a szív működésbeli eltérései alakulhatnak ki. További szövődményként bélelzáródás, valamint a veseműködés zavara jöhet létre. Ritkán, nagyon heves lefolyás esetén a hasnyálmirigy egy része el is halhat a gyulladás következtében. Amennyiben az elhalt terület baktériumokkal fertőződik, életveszélyes, azonnali kezelést igénylő kórkép jön létre. Mindezek együttesen akár vérkeringési sokk kialakulását is okozhatják. Utóbbi a vérnyomás leesése miatt szédüléssel, tudatzavarral, sőt eszméletvesztéssel járhat és kezelés nélkül akár halálos is lehet.

A gyulladás fennállhat hosszú időn át folyamatosan is (idült forma), illetve előfordul a heveny gyulladás ismételt jelentkezése, időről-időre kiújulása. Ilyen esetekben a gyulladás hosszú távon a hasnyálmirigy szövetének elhegesedéséhez, és emiatt az enzim- és hormontermelés elégtelenné válásához vezet. Szövődményként a tartós fájdalom mellett táplálkozási-, emésztési- és széklet-rendellenességek, cukorbetegség, a hasnyálmirigyben álciszta (elhalt szövettel és folyadékkal teli tömlő) vagy tályog kialakulása, továbbá gyomorfekély jöhet létre. Mindezek akadályozzák a beteg aktivitását, és jelentősen rontják életminőségét. Az ismételten kiújuló és az idült formák leggyakrabban alkoholistákban fordulnak elő, illetve ritkábban más betegség (pl. mellékpajzsmirigy túlműködés) következtében másodlagosan alakulnak ki. Örökletes hajlamnak is szerepe lehet a betegség kialakulásában, de gyakori az ismeretlen eredetű is. Az idült hasnyálmirigy-gyulladás leggyakrabban középkorú férfiak körében fordul elő. Korábban lezajlott heveny gyulladás során is létrejöhetnek olyan elváltozások a hasnyálmirigyben (pl. álciszta, szűkület a vezetékekben), amelyek később a betegség kiújulásához vezetnek.