Egyéb vérzés-típusok
Epidurális vérzés
A koponyacsont és a kemény agyhártya közötti vérzést a koponyacsont belső felszíne és a kemény agyhártya között található artériás ér elszakadása okozza. Ezt általában a halántékcsont törésekor következik be, fejsérülés kapcsán.
A vérzés következtében gyorsan mélyülő tudatzavar figyelhető meg, vagy azonnali kómás állapot alakul ki. Heves fejfájás jelentkezik, féloldali bénulás alakulhat ki, az agyi nyomásfokozódás miatt romlik a vérkeringés, a vérnyomás emelkedik, a pulzus és a légzésszám csökken. Azonnali kórházi ellátást igényel, ahol a beteg általános állapotának stabilizálása mellett mielőbbi koponyai képalkotó CT-vizsgálatot végeznek.
A kórkép kezelésének egyetlen lehetséges gyógymódja az azonnali idegsebészeti beavatkozás, a koponya megnyitásával. Az agyat nyomó vérömlenyt elvezetik, és a vérzés forrását megszüntetik.
A gyógyulás esélye a minél korábban elkezdett sebészi ellátás függvénye.
Szubdurális vérzés
A kemény és lágy agyhártya közötti vérzés fejsérülés kapcsán kialakult vénás érszakadás miatt lép fel.
A heveny vérzés a sérülés után néhány órával okoz tüneteket, tudatzavar, féloldali bénulás alakul ki. Idült esetben a vérzés csak szivárgó jellegű, ennek megfelelően a tünetek csak később, esetleg hetek, hónapok múlva jelentkeznek. Általában idős korban alakul ki, tünetei kevésbé ijesztőek, fejfájás, szédülés, emlékezetzavar lép fel, jellemző a rejtett mozgásbeli lassultság. A koponyáról készített CT-felvételen a heveny és az idült vérzés egyaránt jól kivehető. Különös odafigyelést igényel az idősek sokszor banálisnak tűnő fejsérülése, főleg a véralvadásgátlóval kezelt betegek esetén. Az alkoholisták szintén gondos kivizsgálást igényelnek. A túlzott alkoholfogyasztás májkárosító hatása révén vérzékenységet okoz, melynek következtében az erek sérülékenyebbé válnak, könnyebben szakadnak. Az emlékezetzavar miatt hajlamosak nem komolyan venni sérülésüket.
A kisebb vérömlenyek maguktól is felszívódhatnak. A nagyobb kiterjedésű, középvonalat elmozdító vérzéseket általában a felfedezése napján meg kell műteni. Sebészi megoldást tesz szükségessé az ellen oldali testfélbénulás, tudatzavar, tartós fejfájás, álmosság, zavartság. Kórházi megfigyelés során döntenek az ideggyógyászok, illetve idegsebészek a műtét szükségességéről.
Szubarachnoidealis vérzés
Az agy állománya és az ún. pókhálóhártya közötti vérzés oka az agyat ellátó, agyalapon elhelyezkedő erek falának kiboltosulásának ún. aneurizmájának szakadása következtében alakul ki, gyakran fiatal felnőtt korban. Másik gyakori oka veleszületett érfejlődési rendellenesség lehet.
Kezdeti tünetei hirtelen lépnek fel, jellemző az ütésszerű fejfájás, hányinger-hányás, átmeneti eszméletvesztés, tarkókötöttség. A tünetek jelentkezésekor azonnali kórházi ellátás szükséges, ahol a vérzést CT segítségével mutatják ki. Az esetek egy részében az agyi érrendszer több szakaszán felléphet szakadással fenyegető kiboltosulás, ezért indokolt esetben érfestéses, ún. angiográfiás vizsgálatot is végeznek. Előfordulhat, hogy a vérzés olyan kismértékű, hogy a képalkotó vizsgált nem tudja kimutatni. Ha a tünetek továbbra is fennállnak, agyvíz vételével igazolható a vérzés. Ilyenkor ún. lumbálpunkció (gericcsapolás) során az ágyéki csigolyák között vékony tűvel behatolva csekély mennyiségű agyvizet vesznek további vizsgálatok céljára.
A fél napon belül kimutatott vérzést komplikációval nem járó esetben 24 órán belül meg kell műteni. A műtét elvégezhetőségéről, számos szempont szerint mérlegelve, idegsebészek döntenek. Ha a beteg állapota megengedi, célszerű mielőbb megoperálni, mert ismételt vérzés is kialakulhat. Mérlegelt esetekben lehetőség van az ún. éren belüli elzárásra, amikor is egy vékony katéter segítségével elzárják a vérző érkiboltosulást. Azon esetekben, amikor a beteg állapota semmilyen idegsebészeti beavatkozást nem tesz lehetővé, gyógyszeres úton csökkentik a fájdalmat és igyekeznek javítani az agyi vérkeringés állapotán.
Sajnos a betegek közel fele nem jut el a kórházi segítségig, a súlyos vérzés okozta hirtelen agykárosodás, ún. beékelődés miatt, ami azonnali légzési- és keringési elégtelenséghez vezet. Minél gyorsabban sikerül a vérzés után kimutatni a vérzés helyét, valamint szigorú szakmai kritériumok alapján az arra alkalmas betegeknél minél gyorsabban elvégezni az idegsebészeti beavatkozást, annál jobbak a gyógyulás kilátásai. Előfordulhat, hogy enyhe panaszok esetén, a beteg orvoshoz sem fordul. A gyógyult vérzés után a szellemi és fizikai képességek általában maradéktalanul visszatérnek, de minden eset egyedi véleményalkotást igényel.
Dr. Tóth Kornélia
A koponyacsont és a kemény agyhártya közötti vérzést a koponyacsont belső felszíne és a kemény agyhártya között található artériás ér elszakadása okozza. Ezt általában a halántékcsont törésekor következik be, fejsérülés kapcsán.
A vérzés következtében gyorsan mélyülő tudatzavar figyelhető meg, vagy azonnali kómás állapot alakul ki. Heves fejfájás jelentkezik, féloldali bénulás alakulhat ki, az agyi nyomásfokozódás miatt romlik a vérkeringés, a vérnyomás emelkedik, a pulzus és a légzésszám csökken. Azonnali kórházi ellátást igényel, ahol a beteg általános állapotának stabilizálása mellett mielőbbi koponyai képalkotó CT-vizsgálatot végeznek.
A kórkép kezelésének egyetlen lehetséges gyógymódja az azonnali idegsebészeti beavatkozás, a koponya megnyitásával. Az agyat nyomó vérömlenyt elvezetik, és a vérzés forrását megszüntetik.
A gyógyulás esélye a minél korábban elkezdett sebészi ellátás függvénye.
Szubdurális vérzés
A kemény és lágy agyhártya közötti vérzés fejsérülés kapcsán kialakult vénás érszakadás miatt lép fel.
A heveny vérzés a sérülés után néhány órával okoz tüneteket, tudatzavar, féloldali bénulás alakul ki. Idült esetben a vérzés csak szivárgó jellegű, ennek megfelelően a tünetek csak később, esetleg hetek, hónapok múlva jelentkeznek. Általában idős korban alakul ki, tünetei kevésbé ijesztőek, fejfájás, szédülés, emlékezetzavar lép fel, jellemző a rejtett mozgásbeli lassultság. A koponyáról készített CT-felvételen a heveny és az idült vérzés egyaránt jól kivehető. Különös odafigyelést igényel az idősek sokszor banálisnak tűnő fejsérülése, főleg a véralvadásgátlóval kezelt betegek esetén. Az alkoholisták szintén gondos kivizsgálást igényelnek. A túlzott alkoholfogyasztás májkárosító hatása révén vérzékenységet okoz, melynek következtében az erek sérülékenyebbé válnak, könnyebben szakadnak. Az emlékezetzavar miatt hajlamosak nem komolyan venni sérülésüket.
A kisebb vérömlenyek maguktól is felszívódhatnak. A nagyobb kiterjedésű, középvonalat elmozdító vérzéseket általában a felfedezése napján meg kell műteni. Sebészi megoldást tesz szükségessé az ellen oldali testfélbénulás, tudatzavar, tartós fejfájás, álmosság, zavartság. Kórházi megfigyelés során döntenek az ideggyógyászok, illetve idegsebészek a műtét szükségességéről.
Szubarachnoidealis vérzés
Az agy állománya és az ún. pókhálóhártya közötti vérzés oka az agyat ellátó, agyalapon elhelyezkedő erek falának kiboltosulásának ún. aneurizmájának szakadása következtében alakul ki, gyakran fiatal felnőtt korban. Másik gyakori oka veleszületett érfejlődési rendellenesség lehet.
Kezdeti tünetei hirtelen lépnek fel, jellemző az ütésszerű fejfájás, hányinger-hányás, átmeneti eszméletvesztés, tarkókötöttség. A tünetek jelentkezésekor azonnali kórházi ellátás szükséges, ahol a vérzést CT segítségével mutatják ki. Az esetek egy részében az agyi érrendszer több szakaszán felléphet szakadással fenyegető kiboltosulás, ezért indokolt esetben érfestéses, ún. angiográfiás vizsgálatot is végeznek. Előfordulhat, hogy a vérzés olyan kismértékű, hogy a képalkotó vizsgált nem tudja kimutatni. Ha a tünetek továbbra is fennállnak, agyvíz vételével igazolható a vérzés. Ilyenkor ún. lumbálpunkció (gericcsapolás) során az ágyéki csigolyák között vékony tűvel behatolva csekély mennyiségű agyvizet vesznek további vizsgálatok céljára.
A fél napon belül kimutatott vérzést komplikációval nem járó esetben 24 órán belül meg kell műteni. A műtét elvégezhetőségéről, számos szempont szerint mérlegelve, idegsebészek döntenek. Ha a beteg állapota megengedi, célszerű mielőbb megoperálni, mert ismételt vérzés is kialakulhat. Mérlegelt esetekben lehetőség van az ún. éren belüli elzárásra, amikor is egy vékony katéter segítségével elzárják a vérző érkiboltosulást. Azon esetekben, amikor a beteg állapota semmilyen idegsebészeti beavatkozást nem tesz lehetővé, gyógyszeres úton csökkentik a fájdalmat és igyekeznek javítani az agyi vérkeringés állapotán.
Sajnos a betegek közel fele nem jut el a kórházi segítségig, a súlyos vérzés okozta hirtelen agykárosodás, ún. beékelődés miatt, ami azonnali légzési- és keringési elégtelenséghez vezet. Minél gyorsabban sikerül a vérzés után kimutatni a vérzés helyét, valamint szigorú szakmai kritériumok alapján az arra alkalmas betegeknél minél gyorsabban elvégezni az idegsebészeti beavatkozást, annál jobbak a gyógyulás kilátásai. Előfordulhat, hogy enyhe panaszok esetén, a beteg orvoshoz sem fordul. A gyógyult vérzés után a szellemi és fizikai képességek általában maradéktalanul visszatérnek, de minden eset egyedi véleményalkotást igényel.
Dr. Tóth Kornélia
- Típusai, kialakulása, okai
- Egyéb vérzés-típusok
