Az epehólyagot belülről bélelő nyálkahártya gyulladása heveny és idült betegségként egyaránt jelentkezhet. Az esetek túlnyomó többségében epekő jelenlétéhez kapcsolódik a gyulladás. A hajlamosító tényezők is azonosak az epekőével, ezért középkorú vagy idős, elhízott nők érintettek leggyakrabban. A leghatásosabb kezelés az epehólyag műtéti eltávolítása, ami általában a panaszok teljes megszűnéséhez vezet.
Kialakulása, okai
Az epehólyag gyulladásai szinte mindig epekő betegség fennállása mellett jelentkeznek. Ritkán epekő jelenléte nélkül is kialakul a gyulladás, pl. hasnyálmirigy megbetegedés, műtét utáni állapot vagy legyengült immunrendszerű betegeknél fertőzés következtében.
Az epehólyagban elhelyezkedő kövek állandóan izgatják az epehólyagot belülről bélelő nyálkahártyát, és így idült gyulladást tartanak ott fenn. A heveny gyulladás a régebb óta fennálló, idült gyulladás fellángolásaként úgy jön létre, hogy a kő az epehólyagból továbbvándorol annak kivezetőcsövébe, elzárja azt, és megakadályozza az epe elfolyását. Különböző kórokozók, leggyakrabban baktériumok könnyen elszaporodnak a pangó epében, és megfertőzik a legyengült nyálkahártyát.
Néha a gyulladás az epehólyagról az epét elvezető utak irányába is továbbterjed. Ha sokáig fennáll a gyulladás, akkor a pangó folyadék miatt az epehólyag fala feszül, romlik benne a vérkeringés, emiatt szövődményként a fal kis területének elhalása és átfúródása is kialakulhat. Ilyenkor tályog vagy sipoly jön létre, illetve ritkán kiterjedt hashártyagyulladáshoz is vezethet a folyamat. További szövődmény lehet a hasnyálmirigy gyulladása is. A régóta fennálló kövek és gyulladás fokozhatja az epehólyagrák kialakulásának valószínűségét.
Tünetei, felismerése
A legtöbb epeköves beteg éveken át tünet- és panaszmentes lehet, esetleg nem is tudnak a már meglévő epeköveikről (ún. néma kövek). A panaszok megjelenése az epehólyag falának gyulladására utal.
Az epehólyag-gyulladásra jellemző panaszok, amelyeket epeköves görcsrohamnak (köznyelven epegörcsnek) nevezünk, sokszor nagy mennyiségű, vagy nagyon zsíros étkezés után jelentkeznek. A heveny gyulladás hirtelen kialakuló, súlyos, jobb bordaív alatti vagy gyomorszáj környéki fájdalommal jár, a fájdalmas terület nyomásra, érintésre érzékeny. A fájdalom sokszor a jobb váll vagy lapocka felé sugárzik ki. A legtöbb beteg hányingert vagy hányást, valamint lázat tapasztal. Sárgaság csak ritkán - kb. minden 4. betegnél - kíséri a tüneteket. Az idült gyulladás mérsékeltebb, de hosszan fennálló vagy ismételten visszatérő panaszokkal jár.
Amennyiben kifejezett sárgaság jelentkezik a láz és a görcsös hasfájás mellett, akkor epeúti gyulladás vagy közös epevezetéki kő jelenléte valószínűsíthető. A tünetek tartós fennállása és súlyosbodása az epehólyagfal átfúródásának lehet a jele.
Bár a tünetek néhány óra - fél nap alatt maguktól is enyhülhetnek, a súlyosbodás vagy az esetleges szövődmények elkerülése érdekében tanácsos minél hamarabb orvoshoz fordulni. A vizsgálat a has megtapintásával kezdődik. Vérvételre és általában valamilyen képalkotó vizsgálatra (hasi röntgen, ultrahang, vagy speciális, gyomortükrözés útján történő kontrasztanyagos epeúti vizsgálat, ritkábban CT) van szükség.
Kezelése
Aki tudja magáról, hogy epekövei vannak, annak zsírban és kalóriában szegényebb, könnyű, nem túl fűszeres ételeket kell fogyasztania. Az enyhébb epegörcs fájdalomcsillapítókkal és görcsoldókkal általában megszüntethető. Az enyhe epehólyag-gyulladás tünetei fél-egy napon belül kezelés nélkül is megszűnhetnek, azonban ilyenkor nagy a kiújulás veszélye. Érdemes tehát már gyengébb panaszoknál is szakszerű segítséget kérni.
Súlyos tünetek jelentkezésekor természetesen azonnal fel kell keresni az orvost. A kezelés általában kórházi ellátást igényel, mivel a végleges megoldást az epehólyag eltávolítása jelenti. Ezt azonban a gyulladás alábbhagyásáig gyógyszeres kezelés előzi meg, amely fájdalomcsillapítók és antibiotikumok adásából áll. Néhány napig szükség lehet a szájon át történő táplálkozás felfüggesztésére, ilyenkor a szükséges tápanyagokat infúzió útján biztosítják a beteg számára. A műtétet legtöbbször hastükrözéses (laparoscopos) úton végzik, ami kis megterheléssel jár, és korai felépülést tesz lehetővé.
Az epehólyag eltávolítása a legtöbb beteg esetében teljes gyógyulást eredményez. Egy ideig enyhébb formában még előfordulhatnak epebetegségre jellemző panaszok, illetve hasmenés jelentkezhet, de általában a szervezet "megtanul" alkalmazkodni az epehólyag hiányához, és teljes panaszmentesség érhető el. Az epeköves betegeknek előírt diéta folytatása mindenesetre javasolt a műtét után is.
Megelőzése
Az epehólyag-gyulladás megelőzése gyakorlatilag egyet jelent az epekövek kialakulásának megelőzésével. Mivel az elhízás a legfontosabb kockázati tényező, a rendszeres testmozgásnak és az egészséges táplálkozásnak van ebben nagy szerepe.
Dr. Heksch Katalin
Az epehólyag gyulladásai szinte mindig epekő betegség fennállása mellett jelentkeznek. Ritkán epekő jelenléte nélkül is kialakul a gyulladás, pl. hasnyálmirigy megbetegedés, műtét utáni állapot vagy legyengült immunrendszerű betegeknél fertőzés következtében.
Az epehólyagban elhelyezkedő kövek állandóan izgatják az epehólyagot belülről bélelő nyálkahártyát, és így idült gyulladást tartanak ott fenn. A heveny gyulladás a régebb óta fennálló, idült gyulladás fellángolásaként úgy jön létre, hogy a kő az epehólyagból továbbvándorol annak kivezetőcsövébe, elzárja azt, és megakadályozza az epe elfolyását. Különböző kórokozók, leggyakrabban baktériumok könnyen elszaporodnak a pangó epében, és megfertőzik a legyengült nyálkahártyát.
Néha a gyulladás az epehólyagról az epét elvezető utak irányába is továbbterjed. Ha sokáig fennáll a gyulladás, akkor a pangó folyadék miatt az epehólyag fala feszül, romlik benne a vérkeringés, emiatt szövődményként a fal kis területének elhalása és átfúródása is kialakulhat. Ilyenkor tályog vagy sipoly jön létre, illetve ritkán kiterjedt hashártyagyulladáshoz is vezethet a folyamat. További szövődmény lehet a hasnyálmirigy gyulladása is. A régóta fennálló kövek és gyulladás fokozhatja az epehólyagrák kialakulásának valószínűségét.
Tünetei, felismerése
A legtöbb epeköves beteg éveken át tünet- és panaszmentes lehet, esetleg nem is tudnak a már meglévő epeköveikről (ún. néma kövek). A panaszok megjelenése az epehólyag falának gyulladására utal.
Az epehólyag-gyulladásra jellemző panaszok, amelyeket epeköves görcsrohamnak (köznyelven epegörcsnek) nevezünk, sokszor nagy mennyiségű, vagy nagyon zsíros étkezés után jelentkeznek. A heveny gyulladás hirtelen kialakuló, súlyos, jobb bordaív alatti vagy gyomorszáj környéki fájdalommal jár, a fájdalmas terület nyomásra, érintésre érzékeny. A fájdalom sokszor a jobb váll vagy lapocka felé sugárzik ki. A legtöbb beteg hányingert vagy hányást, valamint lázat tapasztal. Sárgaság csak ritkán - kb. minden 4. betegnél - kíséri a tüneteket. Az idült gyulladás mérsékeltebb, de hosszan fennálló vagy ismételten visszatérő panaszokkal jár.
Amennyiben kifejezett sárgaság jelentkezik a láz és a görcsös hasfájás mellett, akkor epeúti gyulladás vagy közös epevezetéki kő jelenléte valószínűsíthető. A tünetek tartós fennállása és súlyosbodása az epehólyagfal átfúródásának lehet a jele.
Bár a tünetek néhány óra - fél nap alatt maguktól is enyhülhetnek, a súlyosbodás vagy az esetleges szövődmények elkerülése érdekében tanácsos minél hamarabb orvoshoz fordulni. A vizsgálat a has megtapintásával kezdődik. Vérvételre és általában valamilyen képalkotó vizsgálatra (hasi röntgen, ultrahang, vagy speciális, gyomortükrözés útján történő kontrasztanyagos epeúti vizsgálat, ritkábban CT) van szükség.
Kezelése
Aki tudja magáról, hogy epekövei vannak, annak zsírban és kalóriában szegényebb, könnyű, nem túl fűszeres ételeket kell fogyasztania. Az enyhébb epegörcs fájdalomcsillapítókkal és görcsoldókkal általában megszüntethető. Az enyhe epehólyag-gyulladás tünetei fél-egy napon belül kezelés nélkül is megszűnhetnek, azonban ilyenkor nagy a kiújulás veszélye. Érdemes tehát már gyengébb panaszoknál is szakszerű segítséget kérni.
Súlyos tünetek jelentkezésekor természetesen azonnal fel kell keresni az orvost. A kezelés általában kórházi ellátást igényel, mivel a végleges megoldást az epehólyag eltávolítása jelenti. Ezt azonban a gyulladás alábbhagyásáig gyógyszeres kezelés előzi meg, amely fájdalomcsillapítók és antibiotikumok adásából áll. Néhány napig szükség lehet a szájon át történő táplálkozás felfüggesztésére, ilyenkor a szükséges tápanyagokat infúzió útján biztosítják a beteg számára. A műtétet legtöbbször hastükrözéses (laparoscopos) úton végzik, ami kis megterheléssel jár, és korai felépülést tesz lehetővé.
Az epehólyag eltávolítása a legtöbb beteg esetében teljes gyógyulást eredményez. Egy ideig enyhébb formában még előfordulhatnak epebetegségre jellemző panaszok, illetve hasmenés jelentkezhet, de általában a szervezet "megtanul" alkalmazkodni az epehólyag hiányához, és teljes panaszmentesség érhető el. Az epeköves betegeknek előírt diéta folytatása mindenesetre javasolt a műtét után is.
Megelőzése
Az epehólyag-gyulladás megelőzése gyakorlatilag egyet jelent az epekövek kialakulásának megelőzésével. Mivel az elhízás a legfontosabb kockázati tényező, a rendszeres testmozgásnak és az egészséges táplálkozásnak van ebben nagy szerepe.
Dr. Heksch Katalin
