Inkontinenciának az orvosi nyelv a vizelettartási zavart nevezi. E zavar lehet önálló betegség, illetve tünet egyaránt. Felnőttkorban elsősorban szervi, gyermekkorban többnyire pszichés okai vannak.
Kialakulása, okai
A vizelettartási zavarok igen gyakoriak időskorban, a lakosság 5-15 százalékát érinti ez a probléma. Inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a vizelt akaratlanul elfolyik. A kiváltó októl és a tünetektől függően általában négy altípusát különbözetik meg.
Teljes inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a beteg minden testhelyzetben képtelen vizelete tartására. A zavar e formája akkor alakul ki, ha valamilyen oknál fogva a húgyhólyag záróizma működőképtelenné válik, például műtétek, idegi károsodás következtében. Szintén teljes inkontinencia alakulhat ki, ha a húgyhólyag és a külvilág között olyan kapcsolat létesül, amely elkerüli a záróizmot. Ilyen például a fejlődési rendellenesség következtében kialakuló, hólyag és hüvely közötti sipoly.
Stressz-inkontinenciáról van szó, ha a vizelettartási zavar kizárólag a hasűri nyomás emelkedésekor, például nevetés, köhögés, tüsszentés alkalmával lép fel. Ez a típus döntően a többször szülő nőkre jellemző. Kiváltó oka a medencefenék izomzatának gyengesége, amely így a húgycső záróizmának gyengeségéhez vezet.
Sürgető inkontinenciáról beszélünk, ha a vizelettartási zavar mellé sürgető, váratlan vizelési inger társul. A hólyag és a húgyutak gyulladása gyakran okozza a tüneteket.
Túlfolyásos inkontinencia esetén a beteg valamilyen ok, például szűkület, prosztata-megnagyobbodás miatt képtelen üríteni vizeletét, ezért a telített hólyagban a nyomás meghaladja a kivezetési ellenállást, így kis mennyiségű vizelet elcsepeg.
Bizonyos tényezők hajlamosítanak az inkontinencia kialakulására, általában a betegség gyakrabban érinti a nőket, és a betegség az ülő, mozgásszegény életmóddal is összefügg.
Tünetei, felismerése
Az inkontinencia fő tünete minden esetben a vizelettartás zavara. Teljes inkontinenciában a húgyhólyag telítődésekor a nyomás meghaladja a húgycső ellenállását, melynek következtében nagy mennyiségű vizelet távozik. Mivel a betegséget általában súlyos idegrendszeri betegség okozza ezért társuló idegrendszeri tünetei is vannak a zavarnak. Amennyiben megelőző trauma vagy műtét nem ismert, akkor mindenképpen indokolt a beteg kivizsgálása a háttérben álló betegség megállapítása céljából. A diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálatok mellett képalkotó vizsgálatok is szükségesek.
Stressz-inkontinencia főleg a nőket érintik, a kor előrehaladtával fokozódnak a panaszok. A záróizomzat és a medencefenék izomzatának gyengesége miatt a lesüllyedt hólyag a hüvely elülső falát be is domboríthatja, amit a beteg úgy érezhet, mintha valami lenne a hüvelyében. A fő panasz, hogy bizonyos mozgások kivitelezésekor, pl. sportolás, nevetés, köhögés, tüsszentés esetén a vizelet elcseppenhet.
A fertőzés, gyulladás okozta sürgető inkontinencia esetén deréktáji fájdalom, láz véres vizelet kísérheti a tüneteket.
Túlfolyásos inkontinencia esetén a betegek spontán nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak vizeletet üríteni, gyakran panaszkodnak alhasi fájdalomra, hólyagfeszülésre.
A vizelettartási zavar kivizsgálása nefrológus, urológus szakorvos feladata. A kivizsgálás része a vizelet laboratóriumi vizsgálta, tenyésztése. Továbbiakban hasi ultrahang-vizsgálat válhat szükségessé, illetve ún. urodinámiás vizsgálatokra is lehetőség van, amely során mérhető a vizelet ürítésének átlagos és maximális sebessége. Cisztometriás vizsgálatokkal a hólyag-kapacitás is mérhető. E vizsgálatok alapján a hólyag és a záróizmok működéséről kap információt az orvos.
Kezelése
Teljes inkontinencia esetén, amennyiben a vizeletelfolyás valamilyen fejlődési rendellenesség következtében kerüli el a záróizmot, akkor a probléma műtéttel oldható meg véglegesen. Az egyéb betegség következtében kialakult inkontinencia bizonyos eseteiben lehetőség van a hólyagnyak rekonstrukciójára, amikor is műtéti úton a hólyag nyakát ismétlten megfelelő anatomiai helyzetbe hozzák.
Stressz-inkontinenciában a hólyag megfelelő pozícióba húzása jelentheti a végleges megoldást. A tüneteket javítja a medencefenék izomzatát erősítő intim torna. Ha megfefelő rekonstrukció történik, akkor megfelelő kímélő életmód mellett a betegek teljes életet élhetnek, de kerülni kell az erős fizikai megterhelést, pl. nehéz szatyrok cipelése.
Sürgető inkontinenciában a háttérben álló betegség kezelése, fertőzés esetén antibiotikum-terápia hozza meg a gyógyulást. A gyulladás gyógyulásával általában a panaszok is megszűnnek.
Túlfolyásos inkontinencia esetén a hólyagkatéterezés és a vizelet lebocsátása tüneti megoldást jelent. A hólyag ürülését akadályozó ok (húgycsőszűkület, prosztata-megnagyobbodás) műtéti megszüntetése végső gyógyuláshoz vezet.
Megelőzése
A húgyúti fertőzések elkerülése, a higiénés szabályok betartása igen fontos a vizelettartási zavarok megelőzésében. A stressz-inkontinencia megelőzése érdekében a nőknél már fiatal korban ajánlott a medencefenék izomzatát erősítő torna rendszeres végzése. Illetve a rendszeres testmozgás.
Dr. Erlaky Hajna
A vizelettartási zavarok igen gyakoriak időskorban, a lakosság 5-15 százalékát érinti ez a probléma. Inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a vizelt akaratlanul elfolyik. A kiváltó októl és a tünetektől függően általában négy altípusát különbözetik meg.
Teljes inkontinenciáról akkor beszélünk, ha a beteg minden testhelyzetben képtelen vizelete tartására. A zavar e formája akkor alakul ki, ha valamilyen oknál fogva a húgyhólyag záróizma működőképtelenné válik, például műtétek, idegi károsodás következtében. Szintén teljes inkontinencia alakulhat ki, ha a húgyhólyag és a külvilág között olyan kapcsolat létesül, amely elkerüli a záróizmot. Ilyen például a fejlődési rendellenesség következtében kialakuló, hólyag és hüvely közötti sipoly.
Stressz-inkontinenciáról van szó, ha a vizelettartási zavar kizárólag a hasűri nyomás emelkedésekor, például nevetés, köhögés, tüsszentés alkalmával lép fel. Ez a típus döntően a többször szülő nőkre jellemző. Kiváltó oka a medencefenék izomzatának gyengesége, amely így a húgycső záróizmának gyengeségéhez vezet.
Sürgető inkontinenciáról beszélünk, ha a vizelettartási zavar mellé sürgető, váratlan vizelési inger társul. A hólyag és a húgyutak gyulladása gyakran okozza a tüneteket.
Túlfolyásos inkontinencia esetén a beteg valamilyen ok, például szűkület, prosztata-megnagyobbodás miatt képtelen üríteni vizeletét, ezért a telített hólyagban a nyomás meghaladja a kivezetési ellenállást, így kis mennyiségű vizelet elcsepeg.
Bizonyos tényezők hajlamosítanak az inkontinencia kialakulására, általában a betegség gyakrabban érinti a nőket, és a betegség az ülő, mozgásszegény életmóddal is összefügg.
Tünetei, felismerése
Az inkontinencia fő tünete minden esetben a vizelettartás zavara. Teljes inkontinenciában a húgyhólyag telítődésekor a nyomás meghaladja a húgycső ellenállását, melynek következtében nagy mennyiségű vizelet távozik. Mivel a betegséget általában súlyos idegrendszeri betegség okozza ezért társuló idegrendszeri tünetei is vannak a zavarnak. Amennyiben megelőző trauma vagy műtét nem ismert, akkor mindenképpen indokolt a beteg kivizsgálása a háttérben álló betegség megállapítása céljából. A diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálatok mellett képalkotó vizsgálatok is szükségesek.
Stressz-inkontinencia főleg a nőket érintik, a kor előrehaladtával fokozódnak a panaszok. A záróizomzat és a medencefenék izomzatának gyengesége miatt a lesüllyedt hólyag a hüvely elülső falát be is domboríthatja, amit a beteg úgy érezhet, mintha valami lenne a hüvelyében. A fő panasz, hogy bizonyos mozgások kivitelezésekor, pl. sportolás, nevetés, köhögés, tüsszentés esetén a vizelet elcseppenhet.
A fertőzés, gyulladás okozta sürgető inkontinencia esetén deréktáji fájdalom, láz véres vizelet kísérheti a tüneteket.
Túlfolyásos inkontinencia esetén a betegek spontán nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak vizeletet üríteni, gyakran panaszkodnak alhasi fájdalomra, hólyagfeszülésre.
A vizelettartási zavar kivizsgálása nefrológus, urológus szakorvos feladata. A kivizsgálás része a vizelet laboratóriumi vizsgálta, tenyésztése. Továbbiakban hasi ultrahang-vizsgálat válhat szükségessé, illetve ún. urodinámiás vizsgálatokra is lehetőség van, amely során mérhető a vizelet ürítésének átlagos és maximális sebessége. Cisztometriás vizsgálatokkal a hólyag-kapacitás is mérhető. E vizsgálatok alapján a hólyag és a záróizmok működéséről kap információt az orvos.
Kezelése
Teljes inkontinencia esetén, amennyiben a vizeletelfolyás valamilyen fejlődési rendellenesség következtében kerüli el a záróizmot, akkor a probléma műtéttel oldható meg véglegesen. Az egyéb betegség következtében kialakult inkontinencia bizonyos eseteiben lehetőség van a hólyagnyak rekonstrukciójára, amikor is műtéti úton a hólyag nyakát ismétlten megfelelő anatomiai helyzetbe hozzák.
Stressz-inkontinenciában a hólyag megfelelő pozícióba húzása jelentheti a végleges megoldást. A tüneteket javítja a medencefenék izomzatát erősítő intim torna. Ha megfefelő rekonstrukció történik, akkor megfelelő kímélő életmód mellett a betegek teljes életet élhetnek, de kerülni kell az erős fizikai megterhelést, pl. nehéz szatyrok cipelése.
Sürgető inkontinenciában a háttérben álló betegség kezelése, fertőzés esetén antibiotikum-terápia hozza meg a gyógyulást. A gyulladás gyógyulásával általában a panaszok is megszűnnek.
Túlfolyásos inkontinencia esetén a hólyagkatéterezés és a vizelet lebocsátása tüneti megoldást jelent. A hólyag ürülését akadályozó ok (húgycsőszűkület, prosztata-megnagyobbodás) műtéti megszüntetése végső gyógyuláshoz vezet.
Megelőzése
A húgyúti fertőzések elkerülése, a higiénés szabályok betartása igen fontos a vizelettartási zavarok megelőzésében. A stressz-inkontinencia megelőzése érdekében a nőknél már fiatal korban ajánlott a medencefenék izomzatát erősítő torna rendszeres végzése. Illetve a rendszeres testmozgás.
Dr. Erlaky Hajna
