Az idejében diagnosztizált reumatikus betegségek többsége gyógyítható volna, ha felismernék a kezdeti tüneteket.
Az idejében diagnosztizált reumatikus betegségek többsége – számos
új terápia révén – immár gyógyítható volna, csakhogy a háziorvosok nem
mindig ismerik fel a kezdeti tüneteket, mondta Dr. Bálint Géza, az
orvostudományok doktora, a Csont és Izület Évtizede nemzeti
koordinátora, a Csont és Izület Évtizede Alapítvány kuratóriumának
elnöke, az Izületi Betegek Világnapja kampánynyitóján.
Dr. Hodinka László, a szakmai kollégium elnöke szerint e betegségek jelentőségét alábecsüli mind a társadalom, mind az orvosi szakma. Az orvosegyetemeken sem a reumatológia, sem a fizioterápia vagy rehabilitáció nem kötelező tantárgy. A szakmai ajánlás, a betegszervezetek kérelme kevés, az egyetemi autonómia nem enged beleszólást berkeibe. Pedig, ha az alapképzésben helyük lenne a felsoroltaknak, az nagyban segíthetné a későbbi háziorvosi praxist a lassan, lappangva közelítő kór felismerésében.
Rendkívül fontos lenne ez, mert némely ízületi betegség miatt a betegek jó része 5 éven belül munkaképtelenné válik, várható élettartama 10 évvel rövidebb az átlagnépesség várható élettartamánál. Ennek fő oka, hogy ezekben az emberekben a szív- és érrendszeri betegségek sokszorosan gyakoribbak és súlyosabbak az átlagnál.
A világnapi sajtótájékoztatón a szakmabeliek és a betegszervezetek képviselői egyaránt kiemelték: az igen drága biológiai kezelés alkalmazása is költséghatékony, és nemcsak az ízületi betegséget, hanem a pikkelysömört is igen jótékonyan befolyásolja. A biológiai szerek alkalmazásához pontos indikáció, megfelelő betegkiválasztás és a kezelés folyamatos ellenőrzése szükséges.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már esztendőkkel ezelőtt kiáltványban hívta fel a figyelmet a harmadik évezred e súlyos bajára, minthogy az ízületi bajok a földkerekségen mindenütt népbetegségnek számítanak. A 2000-ben közzétett nyilatkozat óta az e célból alakult programhoz immár 60 ország csatlakozott, köztük hazánk is.
A gyulladásos ízületi betegségek közül a legfontosabbak: a reumás sokízületi gyulladás, a rheumatoid arthritis, a Bechterew-kór, a gyermekkori ízületi gyulladás és a psoriasishoz (pikkelysömörhöz) csatlakozó ízületi gyulladás.
Magyarországon 2000 gyermek szenved gyermekkori ízületi gyulladásban, amely sokszor a majdani felnőtt életét is tönkreteszi, sokuk normális növekedését is meggátolja. E gyermekek egy része az eddigi módszerekkel meggyógyítható, más részük biológiai szerek alkalmazásával válhat normális felnőtté.
A Bechterew-kór elsősorban fiatal, tizen-, huszonéves férfiakat betegít meg, hazánkban ez idő tájt 20 ezer ilyen beteg él. A betegségre való hajlam öröklődhet. Legkoraibb jele a hajnali derékfájdalom, mellkasi fájdalom, makacs sarokfájdalom, esetleg a szivárványhártya gyulladása. A betegség a gerinc elmerevedéséhez, a csípők, vállak tönkremeneteléhez vezet. Nem-szteroid gyulladáscsökkentők és gyógytorna kivételével eddig nem rendelkeztünk hatékony gyógyszerekkel. A biológiai szerek e betegség kezelésében szintén teljes áttörést hoztak: a fájdalom, gyulladás, visszaszorul, a gerinc elmerevedése, görbülése nem alakul ki. A pikkelysömör (psoriasis) a népesség 3 százalékát hazánkban 300 ezer embert érint; 10 százalékukban csatlakozik a bőrbetegségekhez ízületi gyulladás, amely hasonló lehet a rheumatoid arthritises és a Bechterew-kórhoz is. Az esetek egy részében szintén eredményesen kezelhető más szerekkel is, de a betegek mintegy 5-10 százaléka biológiai kezelésre szorul.
A reumás sokízületi gyulladás a népesség 0,7-1 százalékát érinti, hazánkban mintegy 80-100 ezer embert. Csecsemőtől kezdve minden életkorban jelentkezhet. A sokízületi gyulladás (RA - rheumatoid artritis), amely az egész szervezet betegsége, oka mindmáig ismeretle, többnyire vele járója a gyengeség, a fáradékonyság, a hőemelkedés. Gyakori a szem- és szájszárazság érzése, amelynek oka a könnytermelés és nyáltermelés csökkenése. Jellemző tünet továbbá az úgynevezett reumacsomó, amely főként az alkarban, a könyök közelében fejlődik ki. A belső szerveket, ereket, a tüdőt, a beleket és a szívet is megtámadó kór életveszélyes állapothoz vezet, élethosszig tart, mai tudásunk szerint nem gyógyítható. Hatékony eljárások,képesek azonban megállítani előrehaladását. A hatványozottan jelentkező bajok következtében az RA 3-4 év alatt munkaképtelenséget okoz, és az életet átlagosan 10 évvel rövidítheti meg. Az esetek egytizedében a betegség gyenge lefolyású, körülbelül szintén 10 százalékánál fordul elő teljes rokkantság.
A szakemberek, egyszersmind a betegszervezetek e világnapok kapcsán kiváltképp hangsúlyozzák: rendkívül fontos, hogy a bajt a kifejlődése előtt diagnosztizálják, ekkor lehet szó viszonylag eredményes, (költség)hatékony technológiákról. Mai tudásunk szerint autóimmun betegségről van szó, a test védekező rendszerének hibás működése miatt az immunrendszer a test saját sejtjeit támadja meg, támadáspontja az ízületi belhártya, de más testszövetek is célpontok lehetnek. Ha a gyulladási folyamat elkezdődik, láncreakcióban zajlik tovább. Az utóbbi idők legújabb felfedezése az a biológiai terápia, amelynek révén a csont- és ízületkárosodás gátolható. A betegek 5-10 százaléka szorul az úgynevezett biológiai kezelésre, amelynek révén a műízületek beépítése, a gyógyászati segédeszközök alkalmazása elkerülhető.
A Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium megfelelő irányelveket dolgozott ki arra, hogy a kezelés kinek indokolt, és az eredmény hogyan dokumentálható. A Népegészségügyi Program keretében megalakultak a "korai ízületi gyulladás" ambulanciák, ezek feladata a betegség korai diagnózisa és kezelése.
Forrás: weborvos.hu
Dr. Hodinka László, a szakmai kollégium elnöke szerint e betegségek jelentőségét alábecsüli mind a társadalom, mind az orvosi szakma. Az orvosegyetemeken sem a reumatológia, sem a fizioterápia vagy rehabilitáció nem kötelező tantárgy. A szakmai ajánlás, a betegszervezetek kérelme kevés, az egyetemi autonómia nem enged beleszólást berkeibe. Pedig, ha az alapképzésben helyük lenne a felsoroltaknak, az nagyban segíthetné a későbbi háziorvosi praxist a lassan, lappangva közelítő kór felismerésében.
Rendkívül fontos lenne ez, mert némely ízületi betegség miatt a betegek jó része 5 éven belül munkaképtelenné válik, várható élettartama 10 évvel rövidebb az átlagnépesség várható élettartamánál. Ennek fő oka, hogy ezekben az emberekben a szív- és érrendszeri betegségek sokszorosan gyakoribbak és súlyosabbak az átlagnál.
A világnapi sajtótájékoztatón a szakmabeliek és a betegszervezetek képviselői egyaránt kiemelték: az igen drága biológiai kezelés alkalmazása is költséghatékony, és nemcsak az ízületi betegséget, hanem a pikkelysömört is igen jótékonyan befolyásolja. A biológiai szerek alkalmazásához pontos indikáció, megfelelő betegkiválasztás és a kezelés folyamatos ellenőrzése szükséges.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már esztendőkkel ezelőtt kiáltványban hívta fel a figyelmet a harmadik évezred e súlyos bajára, minthogy az ízületi bajok a földkerekségen mindenütt népbetegségnek számítanak. A 2000-ben közzétett nyilatkozat óta az e célból alakult programhoz immár 60 ország csatlakozott, köztük hazánk is.
A gyulladásos ízületi betegségek közül a legfontosabbak: a reumás sokízületi gyulladás, a rheumatoid arthritis, a Bechterew-kór, a gyermekkori ízületi gyulladás és a psoriasishoz (pikkelysömörhöz) csatlakozó ízületi gyulladás.
Magyarországon 2000 gyermek szenved gyermekkori ízületi gyulladásban, amely sokszor a majdani felnőtt életét is tönkreteszi, sokuk normális növekedését is meggátolja. E gyermekek egy része az eddigi módszerekkel meggyógyítható, más részük biológiai szerek alkalmazásával válhat normális felnőtté.
A Bechterew-kór elsősorban fiatal, tizen-, huszonéves férfiakat betegít meg, hazánkban ez idő tájt 20 ezer ilyen beteg él. A betegségre való hajlam öröklődhet. Legkoraibb jele a hajnali derékfájdalom, mellkasi fájdalom, makacs sarokfájdalom, esetleg a szivárványhártya gyulladása. A betegség a gerinc elmerevedéséhez, a csípők, vállak tönkremeneteléhez vezet. Nem-szteroid gyulladáscsökkentők és gyógytorna kivételével eddig nem rendelkeztünk hatékony gyógyszerekkel. A biológiai szerek e betegség kezelésében szintén teljes áttörést hoztak: a fájdalom, gyulladás, visszaszorul, a gerinc elmerevedése, görbülése nem alakul ki. A pikkelysömör (psoriasis) a népesség 3 százalékát hazánkban 300 ezer embert érint; 10 százalékukban csatlakozik a bőrbetegségekhez ízületi gyulladás, amely hasonló lehet a rheumatoid arthritises és a Bechterew-kórhoz is. Az esetek egy részében szintén eredményesen kezelhető más szerekkel is, de a betegek mintegy 5-10 százaléka biológiai kezelésre szorul.
A reumás sokízületi gyulladás a népesség 0,7-1 százalékát érinti, hazánkban mintegy 80-100 ezer embert. Csecsemőtől kezdve minden életkorban jelentkezhet. A sokízületi gyulladás (RA - rheumatoid artritis), amely az egész szervezet betegsége, oka mindmáig ismeretle, többnyire vele járója a gyengeség, a fáradékonyság, a hőemelkedés. Gyakori a szem- és szájszárazság érzése, amelynek oka a könnytermelés és nyáltermelés csökkenése. Jellemző tünet továbbá az úgynevezett reumacsomó, amely főként az alkarban, a könyök közelében fejlődik ki. A belső szerveket, ereket, a tüdőt, a beleket és a szívet is megtámadó kór életveszélyes állapothoz vezet, élethosszig tart, mai tudásunk szerint nem gyógyítható. Hatékony eljárások,képesek azonban megállítani előrehaladását. A hatványozottan jelentkező bajok következtében az RA 3-4 év alatt munkaképtelenséget okoz, és az életet átlagosan 10 évvel rövidítheti meg. Az esetek egytizedében a betegség gyenge lefolyású, körülbelül szintén 10 százalékánál fordul elő teljes rokkantság.
A szakemberek, egyszersmind a betegszervezetek e világnapok kapcsán kiváltképp hangsúlyozzák: rendkívül fontos, hogy a bajt a kifejlődése előtt diagnosztizálják, ekkor lehet szó viszonylag eredményes, (költség)hatékony technológiákról. Mai tudásunk szerint autóimmun betegségről van szó, a test védekező rendszerének hibás működése miatt az immunrendszer a test saját sejtjeit támadja meg, támadáspontja az ízületi belhártya, de más testszövetek is célpontok lehetnek. Ha a gyulladási folyamat elkezdődik, láncreakcióban zajlik tovább. Az utóbbi idők legújabb felfedezése az a biológiai terápia, amelynek révén a csont- és ízületkárosodás gátolható. A betegek 5-10 százaléka szorul az úgynevezett biológiai kezelésre, amelynek révén a műízületek beépítése, a gyógyászati segédeszközök alkalmazása elkerülhető.
A Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium megfelelő irányelveket dolgozott ki arra, hogy a kezelés kinek indokolt, és az eredmény hogyan dokumentálható. A Népegészségügyi Program keretében megalakultak a "korai ízületi gyulladás" ambulanciák, ezek feladata a betegség korai diagnózisa és kezelése.
Forrás: weborvos.hu
