2005. október 14., péntek, 7:06
Az idejében diagnosztizált reumatikus betegségek többsége gyógyítható volna, ha felismernék a kezdeti tüneteket.
Az idejében diagnosztizált reumatikus betegségek többsége – számos
új terápia révén – immár gyógyítható volna, csakhogy a háziorvosok nem
mindig ismerik fel a kezdeti tüneteket, mondta Dr. Bálint Géza, az
orvostudományok doktora, a Csont és Izület Évtizede nemzeti
koordinátora, a Csont és Izület Évtizede Alapítvány kuratóriumának
elnöke, az Izületi Betegek Világnapja kampánynyitóján.
Dr.
Hodinka László, a szakmai kollégium elnöke szerint e betegségek
jelentőségét alábecsüli mind a társadalom, mind az orvosi szakma. Az
orvosegyetemeken sem a reumatológia, sem a fizioterápia vagy
rehabilitáció nem kötelező tantárgy. A szakmai ajánlás, a
betegszervezetek kérelme kevés, az egyetemi autonómia nem enged
beleszólást berkeibe. Pedig, ha az alapképzésben helyük lenne a
felsoroltaknak, az nagyban segíthetné a későbbi háziorvosi praxist a
lassan, lappangva közelítő kór felismerésében.
Rendkívül
fontos lenne ez, mert némely ízületi betegség miatt a betegek jó része
5 éven belül munkaképtelenné válik, várható élettartama 10 évvel
rövidebb az átlagnépesség várható élettartamánál. Ennek fő oka, hogy
ezekben az emberekben a szív- és érrendszeri betegségek sokszorosan
gyakoribbak és súlyosabbak az átlagnál.
A világnapi
sajtótájékoztatón a szakmabeliek és a betegszervezetek képviselői
egyaránt kiemelték: az igen drága biológiai kezelés alkalmazása is
költséghatékony, és nemcsak az ízületi betegséget, hanem a
pikkelysömört is igen jótékonyan befolyásolja. A biológiai szerek
alkalmazásához pontos indikáció, megfelelő betegkiválasztás és a
kezelés folyamatos ellenőrzése szükséges.
Az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) már esztendőkkel ezelőtt kiáltványban hívta fel a
figyelmet a harmadik évezred e súlyos bajára, minthogy az ízületi bajok
a földkerekségen mindenütt népbetegségnek számítanak. A 2000-ben
közzétett nyilatkozat óta az e célból alakult programhoz immár 60
ország csatlakozott, köztük hazánk is.
A gyulladásos ízületi
betegségek közül a legfontosabbak: a reumás sokízületi gyulladás, a
rheumatoid arthritis, a Bechterew-kór, a gyermekkori ízületi gyulladás
és a psoriasishoz (pikkelysömörhöz) csatlakozó ízületi gyulladás.
Magyarországon
2000 gyermek szenved gyermekkori ízületi gyulladásban, amely sokszor a
majdani felnőtt életét is tönkreteszi, sokuk normális növekedését is
meggátolja. E gyermekek egy része az eddigi módszerekkel
meggyógyítható, más részük biológiai szerek alkalmazásával válhat
normális felnőtté.
A Bechterew-kór elsősorban fiatal, tizen-,
huszonéves férfiakat betegít meg, hazánkban ez idő tájt 20 ezer ilyen
beteg él. A betegségre való hajlam öröklődhet. Legkoraibb jele a
hajnali derékfájdalom, mellkasi fájdalom, makacs sarokfájdalom, esetleg
a szivárványhártya gyulladása. A betegség a gerinc elmerevedéséhez, a
csípők, vállak tönkremeneteléhez vezet. Nem-szteroid
gyulladáscsökkentők és gyógytorna kivételével eddig nem rendelkeztünk
hatékony gyógyszerekkel. A biológiai szerek e betegség kezelésében
szintén teljes áttörést hoztak: a fájdalom, gyulladás, visszaszorul, a
gerinc elmerevedése, görbülése nem alakul ki. A pikkelysömör
(psoriasis) a népesség 3 százalékát hazánkban 300 ezer embert érint; 10
százalékukban csatlakozik a bőrbetegségekhez ízületi gyulladás, amely
hasonló lehet a rheumatoid arthritises és a Bechterew-kórhoz is. Az
esetek egy részében szintén eredményesen kezelhető más szerekkel is, de
a betegek mintegy 5-10 százaléka biológiai kezelésre szorul.
A
reumás sokízületi gyulladás a népesség 0,7-1 százalékát érinti,
hazánkban mintegy 80-100 ezer embert. Csecsemőtől kezdve minden
életkorban jelentkezhet. A sokízületi gyulladás (RA - rheumatoid
artritis), amely az egész szervezet betegsége, oka mindmáig ismeretle,
többnyire vele járója a gyengeség, a fáradékonyság, a hőemelkedés.
Gyakori a szem- és szájszárazság érzése, amelynek oka a könnytermelés
és nyáltermelés csökkenése. Jellemző tünet továbbá az úgynevezett
reumacsomó, amely főként az alkarban, a könyök közelében fejlődik ki. A
belső szerveket, ereket, a tüdőt, a beleket és a szívet is megtámadó
kór életveszélyes állapothoz vezet, élethosszig tart, mai tudásunk
szerint nem gyógyítható. Hatékony eljárások,képesek azonban megállítani
előrehaladását. A hatványozottan jelentkező bajok következtében az RA
3-4 év alatt munkaképtelenséget okoz, és az életet átlagosan 10 évvel
rövidítheti meg. Az esetek egytizedében a betegség gyenge lefolyású,
körülbelül szintén 10 százalékánál fordul elő teljes rokkantság.
A
szakemberek, egyszersmind a betegszervezetek e világnapok kapcsán
kiváltképp hangsúlyozzák: rendkívül fontos, hogy a bajt a kifejlődése
előtt diagnosztizálják, ekkor lehet szó viszonylag eredményes,
(költség)hatékony technológiákról. Mai tudásunk szerint autóimmun
betegségről van szó, a test védekező rendszerének hibás működése miatt
az immunrendszer a test saját sejtjeit támadja meg, támadáspontja az
ízületi belhártya, de más testszövetek is célpontok lehetnek. Ha a
gyulladási folyamat elkezdődik, láncreakcióban zajlik tovább. Az utóbbi
idők legújabb felfedezése az a biológiai terápia, amelynek révén a
csont- és ízületkárosodás gátolható. A betegek 5-10 százaléka szorul az
úgynevezett biológiai kezelésre, amelynek révén a műízületek beépítése,
a gyógyászati segédeszközök alkalmazása elkerülhető.
A
Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium megfelelő irányelveket
dolgozott ki arra, hogy a kezelés kinek indokolt, és az eredmény hogyan
dokumentálható. A Népegészségügyi Program keretében megalakultak a
"korai ízületi gyulladás" ambulanciák, ezek feladata a betegség korai
diagnózisa és kezelése.
Forrás: weborvos.hu