A korpásodás a hajas fejbőr, súlyosabb esetben más bőrterületek gyulladásos, hámlással járó megbetegedése, melyben a bőr faggyútermelése és annak összetétele nem kóros. Fiatal felnőttkorban való megjelenésekor általában hormonális háttér gyanítható, de bármely életkorban előfordulhat - életünk során legalább egyszer mindannyiunkat érint.
Kialakulása, okai
A korpásodásnak lehet akut vagy krónikusan fennálló formája. Okai közt általánosan genetikai háttért gyanítanak, melyre a különböző élethelyzetek, úgymint a hormonális, illetve táplálkozási tényezők, fertőzések, klimatikus viszonyok és stresszhelyzetek is befolyásolnak. Felvetődik még annak lehetősége is, hogy a korpa bizonyos formája jól reagál gombaölő szerekre, így nem zárható ki a Pityrosporum ovale nevű gomba hajas fejbőrön való elterjedése, és a szervezet általa kiváltott reakciója.
Tünetei, felismerése
A fejbőr viszketése nem állandó, de gyakori, esetleg a korpát megelőző tünet lehet. A fejbőr maga lehet száraz, szárazon hámló, sárgás, illetve pikkelyszerűen korpával fedett. A tünetek sokszínűségét az érintett által már használt különféle samponok (általában szárító jellegűek), illetve hajszeszek használata erősen befolyásolja. Súlyosabb esetekben érintett lehet a fej, az arc, mellkas, hát, köldök, szemhéjak, orrnyereg és egyéb testhajlatok bőre. Szélsőséges esetekben a szem, azon belül a kötőhártya gyulladásos elváltozása is felléphet. A pörkök mellett a szárazabb típusú elváltozásokban megjelenhet a bőr mélyébe terjedő berepedéssel járó elváltozás, mely jellege miatt felülfertőződhet. Legyengült szervezetekben (HIV-fertőzöttek, Parkinson-kóros betegek, idős betegek esetén) e felülfertőződések súlyos formát is ölthetnek.
A betegséggel természetesen bőrgyógyászunkat keressük fel. Az orvos fő feladata más betegségek kizárása. A hajas fejbőr hámlásos pikkelyes elváltozásánál ki kell zárni a hajas fejbőr pikkelysömörének lehetőségét, melynél általában a hámló pikkelyek alatt a bőr gyulladt, vörösen elszíneződött, megvastagodott. Ha a bőr inkább vörösesen gyulladt, és nem a hámló pikkelyek uralják a képet, akkor a bőr krónikus gyulladására is gondolni kell, melyért többnyire a faggyúmirigyek kóros működése felelős. Más, egyéb gomba okozta fertőzéseket ugyancsak ki kell zárni, ezért a hajas fejbőrről nyert kaparékmintából a gombatenyésztés segít a további diagnózisban. Ilyenkor más gombafajokat is kell keresni, mert ezek jelenléte a gyógyszeres terápia sikerét jelentősen befolyásolják.
Kezelése
A betegség kezelésében a hosszútávon használt samponok, valamint az ezeket kiegészítő oldatok, krémek játsszák a főszerepet. A samponok között a kátrány-, a kén-, a cink- és a szeléntartalmúakat kell megemlíteni, melyek előnyösen befolyásolják a fejbőr elszarusodási ütemét, illetve fertőtlenítő hatással is rendelkeznek. A samponok másik ismert családja a ketoconazol nevű gombaölő szert tartalmazó samponok, melyek gyógyító hatásában vitatott gombaölő tulajdonsága, de használatuk nem tisztázott eredetű korpánál is előnyösnek látszik. Súlyosabb esetekben, ha a gyulladásos kép erősen uralja a betegséget, akkor szteroid gyulladáscsökkentő oldatok és krémek használata is szóba jön. Csecsemőkorban előforduló korpánál a 10%-os szalicilsavat tartalmazó oldat használata javasolt. Egy hónapon keresztül alkalmazva fiatal felnőttkorban is előnyös lehet. A betegség sajnos az élet folyamán többször visszatérhet, különböző súlyossággal.
Megelőzése
Mivel a korpásodás kialakulásáért genetikai tényezők is felelősek lehetnek, így a megelőző tevékenységgel a tünetek enyhe megjelenést tudjuk befolyásolni. A legfontosabb a sampon használata. A hajmosás gyakoriságáról a mai napig viták folynak. A flakonokon feltüntetett gyakori, mindennapi használatra javasolt samponok valóban mindennapi használata kétséges. Mivel a hajas fejbőrnek is van egy öntisztító funkciója, ami együtt jár a bőr elszarusodásának, faggyútermelésének, baktériumflórájának egyensúlyával, így ennek felborítását okozó vegyszerek (samponok), mindennapi használata nem előnyös, az ideális a haj zsírosodásától függően heti 2-4 hajmosás.
A hajmosás minősége sem mindegy. A hajra közvetlenül felvitt nagy adag sampon is kimondottan káros hatású. A sampont tenyerünkben eloszlatva egyenletesen célszerű felvinni. A hajmosást legalább kettő öblítés kövesse, törekedjünk a maradék sampon alapos kimosására. A mosás után használt, különböző hajtípushoz ajánlott öblítők, balzsamok túlzott, gyakori használata sem célszerű.
Ha tehetjük meleg nyári napokon, a szárítógép helyett a természetes száradást részesítsük előnyben. A megelőzés alapja nem csak a haj minőségének rendszeres megfigyelése, de a fejbőr kontrollálása is. A haj lehet zsíros tapintatú, mikor a fejbőr már száraz és hámlik. Ilyenkor a zsíros hajra használt, erősen zsíroldó, szárító hatású samponok a fejbőr állapotát tovább ronthatják. Sajnos alapvető szabály, hogy a már lenőtt rossz állapotú hajon gyakran csak az olló segít. Ne próbáljuk a töredezett, hosszú hajat samponokkal újjá varázsolni, mert az már egy nehezen regenerálódó egység, viszont a samponok túlzott használatával tönkretehetjük a fejbőr regenerálódni próbáló, élő egységét, és így a növekvő hajra is káros hatást gyakorolhatunk.
Meg kell még említeni a különböző hajfixálók és festékek használatát is. A festéshez használt ún. szőkítők, és a dauerhoz használt vegyszerek nem csak a hajszál szerkezetét roncsolják, de óhatatlanul a fejbőrre is eljutnak, azon erőteljes károsodást, marásos sérüléseket hozva létre.
Alapszabályként említendő, hogy a haj és egyben a hajas fejbőr is a test és lélek egészségi állapotát tükrözi (a férfiak hormonális okokból létrejött kopaszodása és a lelki tényezők nem bizonyítottak). A bőr és haj minőségéért a B- és A-vitaminok felelősek, így ezek ideális bevitele is fontos az egészséges hajas fejbőr megőrzésében. A korpásodás pszichés vonatkozásában a mindennapi stressz játszik főszerepet, így annak tudatos csökkentése, a lelki egyensúly megteremtése is gyógyulással járhat.
Dr. Bors István
A korpásodásnak lehet akut vagy krónikusan fennálló formája. Okai közt általánosan genetikai háttért gyanítanak, melyre a különböző élethelyzetek, úgymint a hormonális, illetve táplálkozási tényezők, fertőzések, klimatikus viszonyok és stresszhelyzetek is befolyásolnak. Felvetődik még annak lehetősége is, hogy a korpa bizonyos formája jól reagál gombaölő szerekre, így nem zárható ki a Pityrosporum ovale nevű gomba hajas fejbőrön való elterjedése, és a szervezet általa kiváltott reakciója.
Tünetei, felismerése
A fejbőr viszketése nem állandó, de gyakori, esetleg a korpát megelőző tünet lehet. A fejbőr maga lehet száraz, szárazon hámló, sárgás, illetve pikkelyszerűen korpával fedett. A tünetek sokszínűségét az érintett által már használt különféle samponok (általában szárító jellegűek), illetve hajszeszek használata erősen befolyásolja. Súlyosabb esetekben érintett lehet a fej, az arc, mellkas, hát, köldök, szemhéjak, orrnyereg és egyéb testhajlatok bőre. Szélsőséges esetekben a szem, azon belül a kötőhártya gyulladásos elváltozása is felléphet. A pörkök mellett a szárazabb típusú elváltozásokban megjelenhet a bőr mélyébe terjedő berepedéssel járó elváltozás, mely jellege miatt felülfertőződhet. Legyengült szervezetekben (HIV-fertőzöttek, Parkinson-kóros betegek, idős betegek esetén) e felülfertőződések súlyos formát is ölthetnek.
A betegséggel természetesen bőrgyógyászunkat keressük fel. Az orvos fő feladata más betegségek kizárása. A hajas fejbőr hámlásos pikkelyes elváltozásánál ki kell zárni a hajas fejbőr pikkelysömörének lehetőségét, melynél általában a hámló pikkelyek alatt a bőr gyulladt, vörösen elszíneződött, megvastagodott. Ha a bőr inkább vörösesen gyulladt, és nem a hámló pikkelyek uralják a képet, akkor a bőr krónikus gyulladására is gondolni kell, melyért többnyire a faggyúmirigyek kóros működése felelős. Más, egyéb gomba okozta fertőzéseket ugyancsak ki kell zárni, ezért a hajas fejbőrről nyert kaparékmintából a gombatenyésztés segít a további diagnózisban. Ilyenkor más gombafajokat is kell keresni, mert ezek jelenléte a gyógyszeres terápia sikerét jelentősen befolyásolják.
Kezelése
A betegség kezelésében a hosszútávon használt samponok, valamint az ezeket kiegészítő oldatok, krémek játsszák a főszerepet. A samponok között a kátrány-, a kén-, a cink- és a szeléntartalmúakat kell megemlíteni, melyek előnyösen befolyásolják a fejbőr elszarusodási ütemét, illetve fertőtlenítő hatással is rendelkeznek. A samponok másik ismert családja a ketoconazol nevű gombaölő szert tartalmazó samponok, melyek gyógyító hatásában vitatott gombaölő tulajdonsága, de használatuk nem tisztázott eredetű korpánál is előnyösnek látszik. Súlyosabb esetekben, ha a gyulladásos kép erősen uralja a betegséget, akkor szteroid gyulladáscsökkentő oldatok és krémek használata is szóba jön. Csecsemőkorban előforduló korpánál a 10%-os szalicilsavat tartalmazó oldat használata javasolt. Egy hónapon keresztül alkalmazva fiatal felnőttkorban is előnyös lehet. A betegség sajnos az élet folyamán többször visszatérhet, különböző súlyossággal.
Megelőzése
Mivel a korpásodás kialakulásáért genetikai tényezők is felelősek lehetnek, így a megelőző tevékenységgel a tünetek enyhe megjelenést tudjuk befolyásolni. A legfontosabb a sampon használata. A hajmosás gyakoriságáról a mai napig viták folynak. A flakonokon feltüntetett gyakori, mindennapi használatra javasolt samponok valóban mindennapi használata kétséges. Mivel a hajas fejbőrnek is van egy öntisztító funkciója, ami együtt jár a bőr elszarusodásának, faggyútermelésének, baktériumflórájának egyensúlyával, így ennek felborítását okozó vegyszerek (samponok), mindennapi használata nem előnyös, az ideális a haj zsírosodásától függően heti 2-4 hajmosás.
A hajmosás minősége sem mindegy. A hajra közvetlenül felvitt nagy adag sampon is kimondottan káros hatású. A sampont tenyerünkben eloszlatva egyenletesen célszerű felvinni. A hajmosást legalább kettő öblítés kövesse, törekedjünk a maradék sampon alapos kimosására. A mosás után használt, különböző hajtípushoz ajánlott öblítők, balzsamok túlzott, gyakori használata sem célszerű.
Ha tehetjük meleg nyári napokon, a szárítógép helyett a természetes száradást részesítsük előnyben. A megelőzés alapja nem csak a haj minőségének rendszeres megfigyelése, de a fejbőr kontrollálása is. A haj lehet zsíros tapintatú, mikor a fejbőr már száraz és hámlik. Ilyenkor a zsíros hajra használt, erősen zsíroldó, szárító hatású samponok a fejbőr állapotát tovább ronthatják. Sajnos alapvető szabály, hogy a már lenőtt rossz állapotú hajon gyakran csak az olló segít. Ne próbáljuk a töredezett, hosszú hajat samponokkal újjá varázsolni, mert az már egy nehezen regenerálódó egység, viszont a samponok túlzott használatával tönkretehetjük a fejbőr regenerálódni próbáló, élő egységét, és így a növekvő hajra is káros hatást gyakorolhatunk.
Meg kell még említeni a különböző hajfixálók és festékek használatát is. A festéshez használt ún. szőkítők, és a dauerhoz használt vegyszerek nem csak a hajszál szerkezetét roncsolják, de óhatatlanul a fejbőrre is eljutnak, azon erőteljes károsodást, marásos sérüléseket hozva létre.
Alapszabályként említendő, hogy a haj és egyben a hajas fejbőr is a test és lélek egészségi állapotát tükrözi (a férfiak hormonális okokból létrejött kopaszodása és a lelki tényezők nem bizonyítottak). A bőr és haj minőségéért a B- és A-vitaminok felelősek, így ezek ideális bevitele is fontos az egészséges hajas fejbőr megőrzésében. A korpásodás pszichés vonatkozásában a mindennapi stressz játszik főszerepet, így annak tudatos csökkentése, a lelki egyensúly megteremtése is gyógyulással járhat.
Dr. Bors István
