Az allergiával együtt az asztma korunk népbetegsége. Az asztma rohamokban jelentkező légzési nehezítettséget okozó kórkép. A betegség azért alakul ki, mert vagy a légutak gyulladása, vagy a különböző külső ingerekre adott fokozott válaszreakciók következtében légúti szűkület jön létre. A betegség általában rohamokban jelentkezik, a gyógyszeres kezelés hatására a tünetek oldódnak, illetve az esetek többségében megszűnnek. A betegség gyermek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet.
Kialakulása, okai
Ajánló
Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
Alsó légúti fertőzések, tüdőgyulladás
Korábbi, kapcsolódó anyagaink:
Az anyai stressz növelheti a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát
700 millió gyerek passzív dohányos
Az asztma befolyásolhatja az anyatej kedvező hatását
Interaktív ajánló
Az allergiás reakció kialakulásáról
Pirulapatika
Korábban a betegségben az elsődleges szerepet a simaizom összehúzódásnak tulajdonították. Ma már ismert, hogy elsődleges szerepe a gyulladásos folyamatnak, illetve e folyamatban szerepet játszó sejteknek, és az általuk termelt, reakciót kiváltó anyagoknak (mediátoroknak) van. A gyulladás fokozza a hörgőszűkület kialakulásának kockázatát és a nyákképződést is.
Az asztma kialakulásában jelentős szerep jut az allergiás folyamatoknak. Az allergiás reakció során gyulladáskeltő anyagok szabadulnak fel, melyek hörgőgyulladást okoznak, következményes hörgőszűkülettel. A betegség súlyossága, illetve a betegek gyógyszerigénye a gyulladás súlyosságával arányos. A leggyakoribb kiváltó allergének közé tartoznak a pollenek, az állati eredetű anyagok (szőr, toll, poratka, illetve annak ürüléke), gyógyszerek, vegyszerek (pl. hígító, benzin), valamint egyes élelmiszerek (tej, tojás, liszt). Azonban nem csak allergiás eredetű tényezők válthatnak ki asztmás rohamot. A tüneteket bizonyos gázok (szmog, dohányfüst, stb.) belégzése, egyes vírusfertőzések, fizikai megterhelés, illetve lelki tényezők, mint például a szorongás és a stressz ugyancsak provokálhatják.
Az utóbbi időben kimutatták, hogy a betegség kialakulása a környezeti hatásokon kívül, örökletes tényezőkkel is összefügg. Azoknál, akiknek a családjában előfordul allergiás betegség, illetve asztma, gyakrabban lehet számítani asztmás megbetegedés kialakulására.
Tünetei, felismerése
A betegség gyermek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet. Gyermekkorban főleg kisgyermekeknél vírusfertőzések kapcsán észlelünk hörgőgyulladást, amely következményesen hörgőszűkületet okoz, kifejezett nehézlégzéssel. Ezek a panaszok többnyire az őszi-téli időszakban jelentkeznek, az életkor előrehaladtával egyre ritkábban. Általában kisiskolás korban meg is szűnnek a panaszok. A tünetek súlyossága betegenként, és rohamonként változik, a rohamok gyakorisága is igen eltérő lehet.
A rohamok alatt kialakuló légúti szűkület a tüdőben zajló gázcsere romlásához vezet, amit a betegek légszomjként élnek meg. A légzésszám emelkedése figyelhető meg. A roham kezdetén köhögés jelentkezik, amely jellegzetesen száraz. Mivel a hörgőszűkület a kilégzés nehezítettségéhez vezet, a betegeknél a szapora légzés mellett kifejezetten megnyúlik a kilégzési idő. A rohamok kezdetén, vagy enyhe roham esetén a tüdők felett még csak sztetoszkóppal hallható a sípoló hang, súlyos rohamokban azonban már a betegek saját maguk is észlelik.
A roham alatt az asztmások többnyire inkább ülő helyzetben érzik jobban magukat. Ebben a testhelyzetben - légzési izmaikat megfeszítve - próbálnak levegőt venni. Gyakran támaszkodva ülnek, mivel így légzési segédizmaik (nyakizmok, bizonyos vállövi izmok) segítségével könnyebben lélegeznek. Főleg a vékonyabb testalkatú betegeknél látható, hogy a bordaközi izmok belégzés közben erősen behúzódnak. A betegek tekintete riadt, szenvedő, bőrük szürkés-sápadt, hideg, verejtékes. Ha a betegek állapota - a kifáradás miatt - tovább súlyosbodik, akkor a légzés még szaporábbá, felületesebbé válik, a bőr színe szürkül. Később az ajkak szürkesége, elkékülése is megfigyelhető. Az oxigén hiánya és a széndioxid visszatartása miatt kezdetben fokozott ingerlékenység, majd később tudatzavar, eszméletvesztés is felléphet. A beteg légzésének romlásával egyidőben a tüdők felett hallható eltérések intenzitása is csökken, a legsúlyosabb állapotú betegek tüdeje felett már nem hallható sípolás.
Az akut roham alatt egyszerű fizikális vizsgálattal az orvos megállapítja az asztma diagnózisát. Ha a beteg rossz általános állapotú, akkor vérgáz-analízisre van szükség. E vizsgálat során a vér oxigén- és széndioxid-tartalmát határozzák meg. Előfordulhat, hogy a mellkasi röntgenfelvételen nem látszik kóros elváltozás, de finom eltérések, amely a hörgőgyulladásra utalnak, általában láthatók.
Az ismert asztmás betegek állapotfelmérése érdekében, rohammentes időszakban légzésfunkciós vizsgálatokat lehet végezni. A légzésfunkciós vizsgálat során a kilélegzett levegő áramlásának a sebességét, illetve térfogatát mérik. A beteg orrára egy csipeszt helyeznek fel, így csak szájon át tud lélegezni, majd egy mély belégzést követően a szájába vett csövön keresztül, amelyben a mérőeszköz található, fújja ki a levegőt. A mérések alapján lehet következtetni a hörgőszűkület fokára. A vizsgálatot általában nyugalomban, terhelés után, illetve hörgőtágító adását követően végzik. A vizsgálat a beteg együttműködését igényli, ezért gyermeknél csak 5-6 éves kor után végezhető.
Az allergiás eredetű asztmánál fontos a kiváltó allergének ismerete. Azonosításuk bőrteszttel végezhető. Ilyenkor kis felszíni karcolásokat ejtenek az alkar bőrén, majd az allergének kivonatát cseppentik a bőrre, és a kiváltott bőrreakciót mérik.
Kezelése
A betegség kezelése több lépcsőből áll. A terápia során alkalmazott inhalációs (belélegezendő), hörgőtágító készítmények az akut roham alatt a hörgőfalban lévő simaizmokat ellazítják, és csökkentik ezáltal a hörgők szűkületét. Tartós szedésük nem szükséges, mivel a rohamok megelőzésében nincs szerepük.
Léteznek gyulladáscsökkentő hatású, kortikoszteroid-tartalmú készítmények, melyek néhány hét alatt fejtik ki hatásukat. Tartós alkalmazásukkal a rohamok kialakulásának előfordulása csökkenthető.
Az akut roham alatt a hörgőtágító gyógyszerek ismételt adásával lehet a panaszokat csökkenteni. Amennyiben a gyógyszer bevételét követő 10 perc múlva sem szűnnek meg a tünetek, a gyógyszer újabb adagja vehető be. A nehézléggzés további fennállása esetén feltétlenül hívjunk orvost! A segítség megérkezésig próbáljunk nyugodtan mélyeket belélegezni, lehetőleg ülő helyzetben, mert ez csökkenti a légzési munkát. A felületes, kapkodó légzés a tüneteket csak rontja. Rosszul lévő gyermeket igyekezzünk megnyugtatni, illetve megmutatni neki a helyes légzési módot. Hideg, párás időben enyhítheti a tüneteket az ablak nyitása, azonban a tavaszi-nyári hónapokban, amikor a pollen-koncentráció magas, az ablakok kinyitását követően tovább romolhatnak a pollenallergia tünetei.
Megelőzése
A betegség megelőzésében fontos, hogy már enyhe tünet esetén is megfelelő kezelésben részesüljenek a betegek. A légutak gyulladását csökkentő szerek az úgynevezett megelőző szerek, melyek folyamatos szedése szükséges, még a tünetmentes időszakban is. E gyógyszerek adagolásának mindig a kezelőorvos utasítása szerint kell történnie. Fontos tudni, hogy a megfelelő életmód az asztmás betegek életminőségét jelentősen javítja, a rohamok gyakoriságát mérsékli. Az életmód kialakítása során a kiváltó tényezők ismerete és azok kerülése a legelső lépés. Fontos továbbá az egészséges, vitamindús táplálkozás, a dohányzás kerülése. Ma már tudjuk, hogy a személyre szabott, az érintett által még tolerálható testmozgás végzése, a túlsúly kialakulásának megelőzése is kiemelt jelentőségű az asztmás tünetek enyhítésében.
Dr. Erlaky Hajna
