Szakmai háttéranyag a betegség kialakulásának okairól
Az alábbi szöveget a Medical Tribune Kiadó engedélyével közöljük (Medical Tribune, III. éfv. 4. szám).
Nem minden dohányos esetében azonos a COPD kialakulásának kockázata, a dohányfüst ugyanis különböző gének aktiváláshoz vezethet. Annak ellenére, hogy ez a legfontosabb kiváltó tényezője a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásának, ráadásul a COPD-
ben szenvedők körülbelül 90 százaléka dohányzik, az erős dohányosoknak mégis csak 1-2 tizedénél alakul ki COPD. Mindez arra utal, hogy genetikai okok is szerepet játszanak a betegség kialakulásában.
A COPD létrejöttében számos rizikófaktor játszik szerepet; bizonyított ok a dohányzás, különböző foglalkozási tényezők, a-1-antitripszin hiány. A betegség hátterében feltételezhető okok közül a légszennyezés, alkohol, légúti hiperreaktivitás, gyermekkori és prenatális passzív dohányzás, valamint a szegénység említendők.
A rossz szociális helyzet, az alacsony iskolázottság és a rossz táplálkozási szokások - elsősorban az alacsony C-, E-vitamin-, magnézium- és ómega-3-zsírsav-bevitel - valószínűbbé teszik a betegség kialakulását. A COPD lehetséges okai a kis születési súly, gyermekkori ismétlődő infekciók, atópia és a családi halmozódás. A nőknek nagyobb a rizikójuk, mint a férfiaknak, mivel náluk gyakoribb mind az atópia, mind a bronchiális hiperreaktivitás. A nők esetében a dohányzás hatására hamarabb romlik a légzésfunkció. A születéstáji vagy gyermekkori passzív dohányzás 5 százalékkal csökkenti a maximálisan elérhető FEV1-értéket, és a gyermekkori passzív dohányzás az alapja a későbbiekben kialakuló gyermekkori vagy felnőttkori krónikus bronchitisnek.
A genetikai tényezők közül a legismertebb az a-1-antitripszin-hiány, de ez a COPD-ben szenvedők mindössze 1 százalékánál fordul elő. E hiányról már 1963-ban bebizonyították, hogy genetikai markere a betegség kialakulásának. Az utóbbi évek vizsgálatai igazolták, hogy a 14-es kromoszómán nemcsak az a-1-antitripszin, hanem más, az alveoláris struktúra fenntartásában és védelmében meghatározó szerepet játszó proteinázok is - például az a1-antikimotripszin, a protein C-inhibitor- és a szerinproteáz-inhibitor géncsoport - tartalmaznak antitripszinnel rokon szekvenciákat, ami rizikótényezőként szerepel a COPD kialakulásában.
A normális tüdőfunkció fenntartásához fontos az alveolusokat bélelő surfactant. Ez a lipoprotein komplex elengedhetetlen szerepet játszik a tüdő védelmi funkcióiban és meghatározó tényező a gyulladásos folyamatok regulálásában, így a COPD kialakulásában is etiológiai tényező. A surfactant lipoproteint kódoló gén polimorfizmusa a COPD-hez kapcsolható.
Számos egyéb genetikai rizikó faktort, és számos fehérjét és enzimet kódoló gén polimorfizmusát is leírták. Ezek közül ismert, a mikroszómális epoxid hidroláz enzim, a komplement komplexhez tartozó GcG fehérje, a citokróm P4501A1, a glutation S-transzferáz, az IgA, a különböző metalloproteinázok és a mikroszatellita-instabilitás. E gének polimorfizmusát kifejezetten COPD-ben szenvedő betegeknél mutatták ki, és genetikai rizikótényezőnek tekinthetők a betegség kialakulásában. Megemlítendő, hogy a COPD akut exacerbációjában HLA DR, DP molekula alig expresszálódik az alveoláris makrofágokon.
A QBP 5.12-es allélje és a hozzá közel elhelyezkedő TNF-308*2 allél polimorfizmusa is gyakoribb COPD-ben, és leírták mint rizikótényezőt. A dohányos COPD-s betegek esetében a TNF-a*1/2 allél szignifikánsan kapcsolódik a betegség kialakulásához. A TNF-a ezen kívül meghatározó szerepet játszik a gyulladásos folyamatok gerjesztésében, aktiválja az NF-kB transzkripciós faktort, fokozza más gének, például az IL-18 expresszióját. A glükokortikoid receptor, a leukotrién, valamint a b-adrenerg polimorfizmusának ismerete elengedhetetlen a különböző kezelések, a "személyre szabott" terápia beállításában.
Dr. Csánky Eszter
Nem minden dohányos esetében azonos a COPD kialakulásának kockázata, a dohányfüst ugyanis különböző gének aktiváláshoz vezethet. Annak ellenére, hogy ez a legfontosabb kiváltó tényezője a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásának, ráadásul a COPD-
ben szenvedők körülbelül 90 százaléka dohányzik, az erős dohányosoknak mégis csak 1-2 tizedénél alakul ki COPD. Mindez arra utal, hogy genetikai okok is szerepet játszanak a betegség kialakulásában.
A COPD létrejöttében számos rizikófaktor játszik szerepet; bizonyított ok a dohányzás, különböző foglalkozási tényezők, a-1-antitripszin hiány. A betegség hátterében feltételezhető okok közül a légszennyezés, alkohol, légúti hiperreaktivitás, gyermekkori és prenatális passzív dohányzás, valamint a szegénység említendők.
A rossz szociális helyzet, az alacsony iskolázottság és a rossz táplálkozási szokások - elsősorban az alacsony C-, E-vitamin-, magnézium- és ómega-3-zsírsav-bevitel - valószínűbbé teszik a betegség kialakulását. A COPD lehetséges okai a kis születési súly, gyermekkori ismétlődő infekciók, atópia és a családi halmozódás. A nőknek nagyobb a rizikójuk, mint a férfiaknak, mivel náluk gyakoribb mind az atópia, mind a bronchiális hiperreaktivitás. A nők esetében a dohányzás hatására hamarabb romlik a légzésfunkció. A születéstáji vagy gyermekkori passzív dohányzás 5 százalékkal csökkenti a maximálisan elérhető FEV1-értéket, és a gyermekkori passzív dohányzás az alapja a későbbiekben kialakuló gyermekkori vagy felnőttkori krónikus bronchitisnek.
A genetikai tényezők közül a legismertebb az a-1-antitripszin-hiány, de ez a COPD-ben szenvedők mindössze 1 százalékánál fordul elő. E hiányról már 1963-ban bebizonyították, hogy genetikai markere a betegség kialakulásának. Az utóbbi évek vizsgálatai igazolták, hogy a 14-es kromoszómán nemcsak az a-1-antitripszin, hanem más, az alveoláris struktúra fenntartásában és védelmében meghatározó szerepet játszó proteinázok is - például az a1-antikimotripszin, a protein C-inhibitor- és a szerinproteáz-inhibitor géncsoport - tartalmaznak antitripszinnel rokon szekvenciákat, ami rizikótényezőként szerepel a COPD kialakulásában.
A normális tüdőfunkció fenntartásához fontos az alveolusokat bélelő surfactant. Ez a lipoprotein komplex elengedhetetlen szerepet játszik a tüdő védelmi funkcióiban és meghatározó tényező a gyulladásos folyamatok regulálásában, így a COPD kialakulásában is etiológiai tényező. A surfactant lipoproteint kódoló gén polimorfizmusa a COPD-hez kapcsolható.
Számos egyéb genetikai rizikó faktort, és számos fehérjét és enzimet kódoló gén polimorfizmusát is leírták. Ezek közül ismert, a mikroszómális epoxid hidroláz enzim, a komplement komplexhez tartozó GcG fehérje, a citokróm P4501A1, a glutation S-transzferáz, az IgA, a különböző metalloproteinázok és a mikroszatellita-instabilitás. E gének polimorfizmusát kifejezetten COPD-ben szenvedő betegeknél mutatták ki, és genetikai rizikótényezőnek tekinthetők a betegség kialakulásában. Megemlítendő, hogy a COPD akut exacerbációjában HLA DR, DP molekula alig expresszálódik az alveoláris makrofágokon.
A QBP 5.12-es allélje és a hozzá közel elhelyezkedő TNF-308*2 allél polimorfizmusa is gyakoribb COPD-ben, és leírták mint rizikótényezőt. A dohányos COPD-s betegek esetében a TNF-a*1/2 allél szignifikánsan kapcsolódik a betegség kialakulásához. A TNF-a ezen kívül meghatározó szerepet játszik a gyulladásos folyamatok gerjesztésében, aktiválja az NF-kB transzkripciós faktort, fokozza más gének, például az IL-18 expresszióját. A glükokortikoid receptor, a leukotrién, valamint a b-adrenerg polimorfizmusának ismerete elengedhetetlen a különböző kezelések, a "személyre szabott" terápia beállításában.
Dr. Csánky Eszter
- A COPD az egyik vezető halálok
- Megelőzés és korai diagnózis
- Lakossági szűrés kellene
- Szakmai háttéranyag a betegség kialakulásának okairól
