Noha a penész minden háztartásban előfordul, az allergiások, illetve penészre érzékeny személyek számára csak nagy koncentrációban jelent veszélyt.
A penész otthonunk nedves, párás helységeiben telepszik meg.
Elszaporodva - mint azt korábbi vizsgálatok sora is bizonyítja - az
arra érzékeny egyéneknél allergiát, irritációt válthat ki.
A gombák, köztük a penészgombák Földünk biomasszájának (élőanyag-mennyiségének) 25%-át teszik ki. Több száz fajukból otthonunkban leggyakrabban a Cladosporium, Aspergillus, Penicillium, Alternaria nemzetségek tagjai fordulnak elő.
A penészgombák számos betegség okozói lehetnek, mint pl. az allergiás eredetű szénanátha és asztma. A légzőszervek rendellenességeivel több mint 80 penészgombafajt hoztak összefüggésbe. A penészgomba-allergia kimutatásának legbiztosabb módja az alkaros bőrteszt, illetve a penészre specifikus IgE-antitesteket kimutató vérteszt, melynek eredményét minden esetben a klinikai tünetekkel együtt értékelik.
Több klinikai tanulmány is kimutatta, hogy a lakáson belül található penészgombák kiválthatnak allergiás tüneteket. Igazolták továbbá, hogy hatásukra súlyosbodhatnak az asztmás tünetek is. Mindamellett ma sem tudják biztosan, hogy a penészgombák mindössze rontják a beteg klinikai állapotát, vagy önmagukban felelősek a betegség kialakulásáért.
Az allergiás megbetegedések mellett a penészgombák szervezetünkben kiválthatnak
Fertőzés
A legtöbb lakáson belül található penészgomba a szobahőmérséklethez közeli hőfokot kedveli, így az emberi szervezetben nehezen telepedik meg. A légúti fertőzéseket leggyakrabban az Aspergillus fajok okozzák. Gombás fertőzések célpontja lehet még a bőr, a körmök és a test más, alacsonyabb hőmérsékletű részei.
Irritáció
Jelentkezhet minden korábbi túlérzékenységre utaló jel nélkül, gyulladás formájában. A gombák által termelt különböző bomlástermékek a kémiai irritáción túl pszichés zavarokat is okozhatnak, elsősorban a kellemetlen szaguk miatt.
Toxikus reakció
A penészgombák ritkán váltanak ki toxikus reakciót, mivel levegőbeli koncentrációjuk még a legfertőzöttebb környezetben sem éri el a toxikus szintet. Ilyen jellegű problémák elsősorban penészes étel fogyasztása után lépnek fel.
A lakáson belül található penészgombák koncentrációja – feltéve, ha a lakás építészetileg rendben van, és nem vizesedik - általában alacsonyabb, mint a szabadban. A lakásokban -normális esetben - elsősorban a szobanövényeken telepednek meg. A lakásba többnyire háziállatokon, cipőnkön, ruházatunkon kerül.
A túlzott penészgombásodás elkerülésének leghatékonyabb módja a megelőzés. Mivel a penészgombák szaporodásának legfontosabb feltétele a nyirkosság, a legtöbbet a lakás szárazon tartásával tehetünk. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a fürdőszoba és konyha falaira, levegőjére, a padlószőnyegekre, a függönyökre.
Nem kell azonban megijedni, ha mindennek ellenére mégis kisebb penészfolt jelenik meg valahol a lakásban. Ezeket könnyedén meg lehet szüntetni a penészgomba-ellenes tisztítószerekkel, melyek elölik az élő telepeket, és csökkentik az allergén spórák mennyiségét.
A lakásokban - a kiegyenlített környezeti viszonyoknak köszönhetően – a spórák mennyisége közel azonos, így a tünetek megszüntetéséhez, csökkentéséhez folyamatos kezelésre van szüksége az allergiás betegnek. Az esetleges gyógyszerfogyasztás mérséklésének előfeltétele, hogy a spórák koncentrációját csökkentsük a levegőben.
Forrás: Budai Allergiaközpont
A gombák, köztük a penészgombák Földünk biomasszájának (élőanyag-mennyiségének) 25%-át teszik ki. Több száz fajukból otthonunkban leggyakrabban a Cladosporium, Aspergillus, Penicillium, Alternaria nemzetségek tagjai fordulnak elő.
A penészgombák számos betegség okozói lehetnek, mint pl. az allergiás eredetű szénanátha és asztma. A légzőszervek rendellenességeivel több mint 80 penészgombafajt hoztak összefüggésbe. A penészgomba-allergia kimutatásának legbiztosabb módja az alkaros bőrteszt, illetve a penészre specifikus IgE-antitesteket kimutató vérteszt, melynek eredményét minden esetben a klinikai tünetekkel együtt értékelik.
Több klinikai tanulmány is kimutatta, hogy a lakáson belül található penészgombák kiválthatnak allergiás tüneteket. Igazolták továbbá, hogy hatásukra súlyosbodhatnak az asztmás tünetek is. Mindamellett ma sem tudják biztosan, hogy a penészgombák mindössze rontják a beteg klinikai állapotát, vagy önmagukban felelősek a betegség kialakulásáért.
Az allergiás megbetegedések mellett a penészgombák szervezetünkben kiválthatnak
- fertőzést,
- irritációt,
- toxikus reakciót.
Fertőzés
A legtöbb lakáson belül található penészgomba a szobahőmérséklethez közeli hőfokot kedveli, így az emberi szervezetben nehezen telepedik meg. A légúti fertőzéseket leggyakrabban az Aspergillus fajok okozzák. Gombás fertőzések célpontja lehet még a bőr, a körmök és a test más, alacsonyabb hőmérsékletű részei.
Irritáció
Jelentkezhet minden korábbi túlérzékenységre utaló jel nélkül, gyulladás formájában. A gombák által termelt különböző bomlástermékek a kémiai irritáción túl pszichés zavarokat is okozhatnak, elsősorban a kellemetlen szaguk miatt.
Toxikus reakció
A penészgombák ritkán váltanak ki toxikus reakciót, mivel levegőbeli koncentrációjuk még a legfertőzöttebb környezetben sem éri el a toxikus szintet. Ilyen jellegű problémák elsősorban penészes étel fogyasztása után lépnek fel.
A lakáson belül található penészgombák koncentrációja – feltéve, ha a lakás építészetileg rendben van, és nem vizesedik - általában alacsonyabb, mint a szabadban. A lakásokban -normális esetben - elsősorban a szobanövényeken telepednek meg. A lakásba többnyire háziállatokon, cipőnkön, ruházatunkon kerül.
A túlzott penészgombásodás elkerülésének leghatékonyabb módja a megelőzés. Mivel a penészgombák szaporodásának legfontosabb feltétele a nyirkosság, a legtöbbet a lakás szárazon tartásával tehetünk. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a fürdőszoba és konyha falaira, levegőjére, a padlószőnyegekre, a függönyökre.
Nem kell azonban megijedni, ha mindennek ellenére mégis kisebb penészfolt jelenik meg valahol a lakásban. Ezeket könnyedén meg lehet szüntetni a penészgomba-ellenes tisztítószerekkel, melyek elölik az élő telepeket, és csökkentik az allergén spórák mennyiségét.
A lakásokban - a kiegyenlített környezeti viszonyoknak köszönhetően – a spórák mennyisége közel azonos, így a tünetek megszüntetéséhez, csökkentéséhez folyamatos kezelésre van szüksége az allergiás betegnek. Az esetleges gyógyszerfogyasztás mérséklésének előfeltétele, hogy a spórák koncentrációját csökkentsük a levegőben.
Forrás: Budai Allergiaközpont
