Az ételallergia az immunrendszer kóros válasza, míg az étel-intolerancia az emésztőrendszer reakciója bizonyos típusú ételekre. Az ételallergia tünetei minden egyes alkalommal megjelennek, bármilyen kevés adag elfogyasztása után. Az étel-intolerancia tüneteinek megjelenése dózisfüggő: a tünetek addig nem jelennek meg, amíg a kérdéses ételből nem fogyasztanak nagyobb mennyiséget, vagy nem eszik azt nagy gyakorisággal.
Mi az ételallergia és étel-intolerancia?
Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros válaszreakciója. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer tévesen veszélyesnek ismer fel valamely ételösszetevőt – legtöbbször fehérjét –, és beindítja ellene a védekezési reakciót. A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél a tojás, a kagyló, a halak és a mogyoró. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének a tej, a szójás ételek, a kagyló és a mogyoró.
Az étel-intolerancia – szemben az ételallergiával – nem az immunrendszer válasza, hanem az emésztőrendszeré. Étel-intolerancia akkor fordul elő, ha egy étel valamely összetevője irritálja a beteg emésztőrendszerét, vagy az képtelen az összetevőt megemészteni.
Az ételallergia tünetei minden egyes alkalommal megjelennek, bármilyen kevés adag elfogyasztása után. Az étel-intolerancia tüneteinek megjelenése dózisfüggő: a tünetek addig nem jelennek meg, amíg a kérdéses ételből nem fogyasztanak nagyobb mennyiséget, vagy nem eszik azt nagy gyakorisággal. Például a laktóz-intoleranciás betegek általában minden további nélkül megihatnak egy kis porhár tejet, vagy fogyaszthatják a kávét tejszínhabbal. Tüneteik akkor jelentkeznek, ha több pohár tejet isznak egyszerre, vagy gyakran egymás után.
Az ételallergia a felnőttek kb. 1%-át, a gyermekek 7%-át érinti. A gyermekek ételallergiája felnőttkorra sokszor visszahúzódik. Az étel-intolerancia ennél sokkal gyakoribb. Szinte nincs olyan ember, aki élete során legalább egyszer ne reagálna kellemetlenül valamely elfogyasztott ételre. Számos ember azonban kifejezetten egyes, konkrét ételekkel szemben érzékeny. A leggyakoribb étel-intolerancia a laktóz-intolerancia, ami a népesség kb. 10%-át érinti. Laktóz található a tejben és számos mindennapi táplálékunkban.
Fontos megjegyezni, hogy mind az ételallergia, mind az étel-intolerancia különbözik az ételmérgezéstől!
Melyek az ételallergia tünetei?
Az ételallergia tünetei az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek. A tüneteket kiváltó ételmennyiség egyénenként változhat. A leggyakoribb tünetek:
Melyek az étel-intolerancia tünetei?
Mi okozza az ételallergiát és - intoleranciát?
Az ételallergia előfordulásához a tüneteket megelőzően legalább egyszer már találkoznia kellett a szervezetnek a problémás anyaggal. Legelső alkalommal, amikor az ember ezt elfogyasztja, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszélyhelyzet aktiválja az immunrendszert, melynek eredménye többek között az IgE-ellenanyag termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, az nagy mennyiségű, előre legyártott IgE-ellenanyagot és más kémiai vegyületet (pl. hisztamin) szabadít fel. A szervezet reakciójának célja, hogy eltüntesse a veszélyesként felismert anyagot a szervezetből. A felszabadult hisztamin a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön és a szív-érrendszerben okozhat tüneteket.
Az immunválasz eredménye az allergiás tünetek megjelenése. A tünetek fajtája attól függ, hol szabadul fel nagyobb mennyiségű hisztamin a szervezetben. Ha az orr-garat részen, akkor az orrviszketéssel, orrdugulással, orrfolyással, garatviszketéssel, gégeödémával járhat. Ha a bőrön, úgy csalánkiütés, ekcéma jelentkezhet. Ha a gyomor-bélrendszerben, akkor hasi fájdalom, hasi görcsök, hasmenés, hányás lehet az eredménye. Sokszor azonban a tünetek keverve jelentkeznek egyszerre több szervben is.
Az ételallergia sokszor családon belüli halmozódást mutat, ami az öröklődési lehetőséget veti fel.
Az étel-intolerancia hátterében igen sok tényező szerepelhet. Számos intoleranciát – pl. a laktóz-érzékenységet – az okoz, hogy az adott ételt (pl. a laktózt) lebontó enzim hiányzik az illető szervezetéből. Ekkor a lebontatlan anyagot legtöbbször a vastagbélben élő normális bélflóra baktériumai bontják le. Ez pedig gáztermelődéshez, elégtelen folyadékfelszíváshoz, ennek következtében hasmenéshez, felfúvódáshoz vezet. Igen gyakori, hogy az ételekhez mesterségesen hozzáadott adalékanyagokat nem szereti a bélrendszerünk. Ezek lehetnek például glutamátok, színezékanyagok, tartósítószerek stb.
A szulfitok szintén sok embernél okoznak intoleranciát. Szulfitok találhatóak természetes formában a vörösborban, de felhasználják őket mesterségesen is, pl. gombásodást megelőző szerként. Egy másik nagy csoport a szalicilátok, melyek természetes formában megtalálhatóak sok gyümölcsben és zöldségben, a mogyoróban, kávéban, gyümölcslevekben, sörben, borban. Az aszpirin szintén a szalicilátok egyik képviselője. Az arra érzékeny betegekben a szalicilátok fogyasztása tüneteket eredményezhet.
Az étel-intolerancia megállapítása és kezelése
A legtöbb étel-intolerancia meghatározása próbák útján lehetséges. Gondosan figyelni kell, mit, mikor eszik a páciens, és milyen tünetek mikor jelentkeznek. Az adatokat naplóban vezetve nagy eséllyel hetek alatt kiszűrhető a gondot okozó ételösszetevő.
Egy másik lehetőség az ún. eliminációs diéta. Ekkor minden szóba jöhető ételt teljesen kihagyunk az étkezésből, a teljes tünetmentességig. Ennél a pontnál fokozatosan elkezdjük újra fogyasztani a kérdéses ételeket, és figyeljük, mikor jelentkeznek újra a tünetek.
Az étel-intolerancia egyik speciális és igen súlyos formája a lisztérzékenység vagy orvosi néven cöliákia. A lisztérzékenység a gluténnek nevezett gabonafehérje által kiváltott vékonybél-nyálkahártyagyulladás és felszívódási zavar. A betegség valójában a glutén egyik alkotójával (gliadin) szembeni, veleszületett érzékenység eredménye. A gliadin, miután felszívódik, ellenanyag képződést indít el. A termelődött ellenanyag - a gliadinnal együtt - a vékonybél gyulladásához vezet, ami a teljes vékonybél-nyálkahártya pusztulásával, a bélbolyhok megszűnésével jár. A kiterjedt gyulladás és a bélbolyhok pusztulása következtében megjelenő felszívódási zavar súlyos hasmenéshez, testi leromláshoz, alultápláltság kialakulásához vezet. A betegség hosszú ideig tünetmentes lehet, illetve hasmenés nélküli klinikai formában jelenik meg (növekedésbeli visszamaradás, fogyás, vérszegénység).
Az étel-intolerancia kezelésének lényege, hogy a kérdéses ételt kerüljük el, vagy legfeljebb igen kis adagban fogyasszuk. Természetesen a megjelenő tünetekre - súlyosságuk szerint - tüneti kezelést kell alkalmazni.
A következő néhány pont betartásával megelőzhetőek az étel-intolerancia miatt kialakuló tünetek.
Tanulja meg, mely ételek okoznak Önnél problémát! Ezek fogyasztását mérsékelje, amennyire csak lehet!
Ha étteremben vagy vendégségben eszik, kérdezze meg, hogyan készül a kiválasztott étel! Sokszor az étel elkészítése során kerülhetnek bele olyan anyagok, melyeket az Ön szervezete nem tolerál.
Mindig olvassa el a csomagolási feliratokat!
Forrás: Budai Allergiaközpont
Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros válaszreakciója. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer tévesen veszélyesnek ismer fel valamely ételösszetevőt – legtöbbször fehérjét –, és beindítja ellene a védekezési reakciót. A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél a tojás, a kagyló, a halak és a mogyoró. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének a tej, a szójás ételek, a kagyló és a mogyoró.
Az étel-intolerancia – szemben az ételallergiával – nem az immunrendszer válasza, hanem az emésztőrendszeré. Étel-intolerancia akkor fordul elő, ha egy étel valamely összetevője irritálja a beteg emésztőrendszerét, vagy az képtelen az összetevőt megemészteni.
Az ételallergia tünetei minden egyes alkalommal megjelennek, bármilyen kevés adag elfogyasztása után. Az étel-intolerancia tüneteinek megjelenése dózisfüggő: a tünetek addig nem jelennek meg, amíg a kérdéses ételből nem fogyasztanak nagyobb mennyiséget, vagy nem eszik azt nagy gyakorisággal. Például a laktóz-intoleranciás betegek általában minden további nélkül megihatnak egy kis porhár tejet, vagy fogyaszthatják a kávét tejszínhabbal. Tüneteik akkor jelentkeznek, ha több pohár tejet isznak egyszerre, vagy gyakran egymás után.
Az ételallergia a felnőttek kb. 1%-át, a gyermekek 7%-át érinti. A gyermekek ételallergiája felnőttkorra sokszor visszahúzódik. Az étel-intolerancia ennél sokkal gyakoribb. Szinte nincs olyan ember, aki élete során legalább egyszer ne reagálna kellemetlenül valamely elfogyasztott ételre. Számos ember azonban kifejezetten egyes, konkrét ételekkel szemben érzékeny. A leggyakoribb étel-intolerancia a laktóz-intolerancia, ami a népesség kb. 10%-át érinti. Laktóz található a tejben és számos mindennapi táplálékunkban.
Fontos megjegyezni, hogy mind az ételallergia, mind az étel-intolerancia különbözik az ételmérgezéstől!
Melyek az ételallergia tünetei?
Az ételallergia tünetei az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek. A tüneteket kiváltó ételmennyiség egyénenként változhat. A leggyakoribb tünetek:
- csalánkiütés
- hányinger
- gyomorfájdalom
- hasmenés
- bőrviszketés
- nehézlégzés
- mellkasi fájdalom
- légutak duzzanata
- anafilaxia
Melyek az étel-intolerancia tünetei?
- hányinger
- gyomorfájdalom
- felfújódás, puffadás
- hányás
- gyomorégés
- hasmenés
- fejfájás
- idegesség, ingerlékenység
Mi okozza az ételallergiát és - intoleranciát?
Az ételallergia előfordulásához a tüneteket megelőzően legalább egyszer már találkoznia kellett a szervezetnek a problémás anyaggal. Legelső alkalommal, amikor az ember ezt elfogyasztja, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszélyhelyzet aktiválja az immunrendszert, melynek eredménye többek között az IgE-ellenanyag termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, az nagy mennyiségű, előre legyártott IgE-ellenanyagot és más kémiai vegyületet (pl. hisztamin) szabadít fel. A szervezet reakciójának célja, hogy eltüntesse a veszélyesként felismert anyagot a szervezetből. A felszabadult hisztamin a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön és a szív-érrendszerben okozhat tüneteket.
Az immunválasz eredménye az allergiás tünetek megjelenése. A tünetek fajtája attól függ, hol szabadul fel nagyobb mennyiségű hisztamin a szervezetben. Ha az orr-garat részen, akkor az orrviszketéssel, orrdugulással, orrfolyással, garatviszketéssel, gégeödémával járhat. Ha a bőrön, úgy csalánkiütés, ekcéma jelentkezhet. Ha a gyomor-bélrendszerben, akkor hasi fájdalom, hasi görcsök, hasmenés, hányás lehet az eredménye. Sokszor azonban a tünetek keverve jelentkeznek egyszerre több szervben is.
Az ételallergia sokszor családon belüli halmozódást mutat, ami az öröklődési lehetőséget veti fel.
Az étel-intolerancia hátterében igen sok tényező szerepelhet. Számos intoleranciát – pl. a laktóz-érzékenységet – az okoz, hogy az adott ételt (pl. a laktózt) lebontó enzim hiányzik az illető szervezetéből. Ekkor a lebontatlan anyagot legtöbbször a vastagbélben élő normális bélflóra baktériumai bontják le. Ez pedig gáztermelődéshez, elégtelen folyadékfelszíváshoz, ennek következtében hasmenéshez, felfúvódáshoz vezet. Igen gyakori, hogy az ételekhez mesterségesen hozzáadott adalékanyagokat nem szereti a bélrendszerünk. Ezek lehetnek például glutamátok, színezékanyagok, tartósítószerek stb.
A szulfitok szintén sok embernél okoznak intoleranciát. Szulfitok találhatóak természetes formában a vörösborban, de felhasználják őket mesterségesen is, pl. gombásodást megelőző szerként. Egy másik nagy csoport a szalicilátok, melyek természetes formában megtalálhatóak sok gyümölcsben és zöldségben, a mogyoróban, kávéban, gyümölcslevekben, sörben, borban. Az aszpirin szintén a szalicilátok egyik képviselője. Az arra érzékeny betegekben a szalicilátok fogyasztása tüneteket eredményezhet.
Az étel-intolerancia megállapítása és kezelése
A legtöbb étel-intolerancia meghatározása próbák útján lehetséges. Gondosan figyelni kell, mit, mikor eszik a páciens, és milyen tünetek mikor jelentkeznek. Az adatokat naplóban vezetve nagy eséllyel hetek alatt kiszűrhető a gondot okozó ételösszetevő.
Egy másik lehetőség az ún. eliminációs diéta. Ekkor minden szóba jöhető ételt teljesen kihagyunk az étkezésből, a teljes tünetmentességig. Ennél a pontnál fokozatosan elkezdjük újra fogyasztani a kérdéses ételeket, és figyeljük, mikor jelentkeznek újra a tünetek.
Az étel-intolerancia egyik speciális és igen súlyos formája a lisztérzékenység vagy orvosi néven cöliákia. A lisztérzékenység a gluténnek nevezett gabonafehérje által kiváltott vékonybél-nyálkahártyagyulladás és felszívódási zavar. A betegség valójában a glutén egyik alkotójával (gliadin) szembeni, veleszületett érzékenység eredménye. A gliadin, miután felszívódik, ellenanyag képződést indít el. A termelődött ellenanyag - a gliadinnal együtt - a vékonybél gyulladásához vezet, ami a teljes vékonybél-nyálkahártya pusztulásával, a bélbolyhok megszűnésével jár. A kiterjedt gyulladás és a bélbolyhok pusztulása következtében megjelenő felszívódási zavar súlyos hasmenéshez, testi leromláshoz, alultápláltság kialakulásához vezet. A betegség hosszú ideig tünetmentes lehet, illetve hasmenés nélküli klinikai formában jelenik meg (növekedésbeli visszamaradás, fogyás, vérszegénység).
Az étel-intolerancia kezelésének lényege, hogy a kérdéses ételt kerüljük el, vagy legfeljebb igen kis adagban fogyasszuk. Természetesen a megjelenő tünetekre - súlyosságuk szerint - tüneti kezelést kell alkalmazni.
A következő néhány pont betartásával megelőzhetőek az étel-intolerancia miatt kialakuló tünetek.
Tanulja meg, mely ételek okoznak Önnél problémát! Ezek fogyasztását mérsékelje, amennyire csak lehet!
Ha étteremben vagy vendégségben eszik, kérdezze meg, hogyan készül a kiválasztott étel! Sokszor az étel elkészítése során kerülhetnek bele olyan anyagok, melyeket az Ön szervezete nem tolerál.
Mindig olvassa el a csomagolási feliratokat!
Forrás: Budai Allergiaközpont
