Amerikai kutatóknak első alkalommal sikerült olyan felvételeket készíteniük, amelyen jól látható az embereket érő mindennapos, pszichológiai jellegű stressz egészséges agyra gyakorolt hatása.
A Pennsylvania Egyetem orvosi karának kutatói az úgynevezett funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó eljárást (fMRI) használták vizsgálataikhoz. Ezzel a működő agy aktivitását lehet megfigyelni a véráramlás nyomon követésével (az aktív agyterületek vérellátása megnő). Az új vizualizációs eljárás a jövőben lehetővé teheti, hogy a mainál hatékonyabb módszereket fejlesszenek ki a krónikus stressz hosszú távú, káros egészségügyi hatásainak megelőzésére, illetve enyhítésére. A kutatásról szóló eredeti beszámolót a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) c. folyóirat online változata közölte.
A stressz agyműködésre gyakorolt hatásai
A kísérletek során a kutatók egészséges személyeket enyhe pszichológiai stressznek tettek ki, miközben fMRI segítségével mérték az agyi aktivitásukat. A résztvevők azt a feladatot kapták, hogy minél gyorsabban oldjanak meg különféle szellemi erőfeszítést igénylő feladatokat. Az agyról készített felvételeken rögzítették a feladatok által kiváltott érzelmi reakciókat, például a stressz, a szorongás és a frusztráció nagyságát. Ezzel párhuzamosan megmérték a stresszhormonok szintjének és a szívritmusnak a változásait is. A kísérleti személyek közül sokan fokozott izgalomról, hajszoltságról és zaklatottságról számoltak be a feladatok megoldása során.
Az eredmények szerint a tesztek megoldása közben a vérellátás mértéke megnőtt az agy úgynevezett prefrontális kérgének jobb oldali, elülső részén. A prefrontális kéreg a homloklebeny része, és általánosságban a viselkedés, a gondolkodás, valamint az érzelmek összehangolásában játszik szerepet. A prefrontális kéregről régóta ismert, hogy működése kapcsolatban áll az aggodalom érzésével és a depressziós tünetekkel is.
A mostani kísérlet érdekessége, hogy a megnövekedett agyi véráramlás a tesztek befejezését követően is fennállt. A kutatók szerint ebből arra lehet következtetni, hogy erős kapcsolat áll fenn a pszichológiai stressz és a negatív érzelmek között. A prefrontális kéregnek ezen kívül fontos szerepe van az előzetes tervezést és a munkamemória használatát igénylő, célorientált feladatok végrehajtásában is, amelyek lehetővé teszik a környezet változásaihoz és a veszélyekhez történő folyamatos alkalmazkodást. "A kísérletek legfőbb tanulsága, hogy amíg az egyszerűbb stresszhelyzetek hasznosak lehetnek (növelik a koncentráció mértékét), addig a krónikus, hosszan tartó stressz káros hatással lehet mentális egészségünkre" – mondja Jiongjiong Wang, a kutatás vezetője. A kognitív idegtudományokkal foglalkozó kutatók számára eddig nagyrészt ismeretlen volt, hogy miképpen reagál az agy a pszichológiai jellegű stresszre, azonban a hosszú távú stressz egészségügyi hatásainak pontosabb ismerete szempontjából igen fontos kérdésről van szó.
Az agy vérellátásának közvetlen mérése
Az fMRI módszerét alkalmazó eddigi kísérletekben közvetetten mérték az idegi aktivitás hatására az agy vérellátásában és anyagcseréjében bekövetkező változásokat. Ennek során olyan technikát alkalmaztak, amely a vérben található oldott oxigén mennyiségét érzékelte. A mostani kísérletekben viszont egy újabb technikát alkalmaztak, amely képes közvetlenül is mérni az agy vérellátását. Az artériás véráramlás folyamatos mérése (continuous arterial spin labeling, CASL) nagyon hasonló a pozitron emissziós tomográfia (PET) módszeréhez, azzal a különbséggel, hogy itt nincs szükség injekciókra és különféle radioaktív anyagok használatára. A módszer alkalmazásakor a kísérleti személyek vérében található vízmolekulákat mágneses úton jelölik meg, és természetes eredetű kontrasztanyagként használják az agyi véráramlás méréséhez.
[origo] egészség
A stressz agyműködésre gyakorolt hatásai
A kísérletek során a kutatók egészséges személyeket enyhe pszichológiai stressznek tettek ki, miközben fMRI segítségével mérték az agyi aktivitásukat. A résztvevők azt a feladatot kapták, hogy minél gyorsabban oldjanak meg különféle szellemi erőfeszítést igénylő feladatokat. Az agyról készített felvételeken rögzítették a feladatok által kiváltott érzelmi reakciókat, például a stressz, a szorongás és a frusztráció nagyságát. Ezzel párhuzamosan megmérték a stresszhormonok szintjének és a szívritmusnak a változásait is. A kísérleti személyek közül sokan fokozott izgalomról, hajszoltságról és zaklatottságról számoltak be a feladatok megoldása során.
Az eredmények szerint a tesztek megoldása közben a vérellátás mértéke megnőtt az agy úgynevezett prefrontális kérgének jobb oldali, elülső részén. A prefrontális kéreg a homloklebeny része, és általánosságban a viselkedés, a gondolkodás, valamint az érzelmek összehangolásában játszik szerepet. A prefrontális kéregről régóta ismert, hogy működése kapcsolatban áll az aggodalom érzésével és a depressziós tünetekkel is.
A mostani kísérlet érdekessége, hogy a megnövekedett agyi véráramlás a tesztek befejezését követően is fennállt. A kutatók szerint ebből arra lehet következtetni, hogy erős kapcsolat áll fenn a pszichológiai stressz és a negatív érzelmek között. A prefrontális kéregnek ezen kívül fontos szerepe van az előzetes tervezést és a munkamemória használatát igénylő, célorientált feladatok végrehajtásában is, amelyek lehetővé teszik a környezet változásaihoz és a veszélyekhez történő folyamatos alkalmazkodást. "A kísérletek legfőbb tanulsága, hogy amíg az egyszerűbb stresszhelyzetek hasznosak lehetnek (növelik a koncentráció mértékét), addig a krónikus, hosszan tartó stressz káros hatással lehet mentális egészségünkre" – mondja Jiongjiong Wang, a kutatás vezetője. A kognitív idegtudományokkal foglalkozó kutatók számára eddig nagyrészt ismeretlen volt, hogy miképpen reagál az agy a pszichológiai jellegű stresszre, azonban a hosszú távú stressz egészségügyi hatásainak pontosabb ismerete szempontjából igen fontos kérdésről van szó.
Az agy vérellátásának közvetlen mérése
Az fMRI módszerét alkalmazó eddigi kísérletekben közvetetten mérték az idegi aktivitás hatására az agy vérellátásában és anyagcseréjében bekövetkező változásokat. Ennek során olyan technikát alkalmaztak, amely a vérben található oldott oxigén mennyiségét érzékelte. A mostani kísérletekben viszont egy újabb technikát alkalmaztak, amely képes közvetlenül is mérni az agy vérellátását. Az artériás véráramlás folyamatos mérése (continuous arterial spin labeling, CASL) nagyon hasonló a pozitron emissziós tomográfia (PET) módszeréhez, azzal a különbséggel, hogy itt nincs szükség injekciókra és különféle radioaktív anyagok használatára. A módszer alkalmazásakor a kísérleti személyek vérében található vízmolekulákat mágneses úton jelölik meg, és természetes eredetű kontrasztanyagként használják az agyi véráramlás méréséhez.
[origo] egészség
