Bostoni kutatók kifejlesztettek egy új szemvizsgáló eljárás-sorozatot, amelynek segítségével remélhető, hogy a jövőben korán és nagy pontossággal tudják majd diagnosztizálni az Alzheimer-kórt. Az eljárás lényege a betegségre kórjelző fehérje kimutatása a szemlencsében.
Ajánló
Élő agyban is korán felismerhető lesz az Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór korai felismerése
Mivel az ún. béta-amiloid fehérje felszaporodása az agyban felelős a tünetek kialakulásáért, ezért korábban már sokan próbálkoztak ennek a molekulának a kimutatásával az agyon kívül valahol a szervezetben. Dr. Sam Gandy, az Alzheimer’s Association Orvosi és Tudományos Tanácsának elnöke, a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem Idegtudományi Intézetének vezetője szerint a kutatók évek óta újra és újra a szemben igyekeztek megtalálni az Alzheimer-kór kimutatásának kulcsát. Mivel a szem az agynak mintegy "meghosszabbítása", ez ígéretes kutatási területnek tűnt.
2003-ban Dr. Lee Goldstein, a bostoni Brigham and Women's Hospital (BWH) Szemészeti Kutatóközpont egyik részlegének igazgatója és munkatársai közöltek egy tanulmányt, amelyben a béta-amiloid fehérje jelenlétét bizonyították a szemben. Ez volt az első alkalom, hogy az Alzheimer-kórra jellemző fehérjét az agyon kívül sikerült kimutatni. A kutatócsoport abból a feltételezésből indult ki, hogy az Alzheimer-kór az egész szervezetet érintő betegség, amely bár legfőképpen az agyat támadja meg, nem csak oda korlátozódik. Kimutatták, hogy a szemlencse az agyhoz hasonlóan saját béta-amiloid fehérjét termel, tehát ugyanaz a folyamat lejátszódik a szemben is, mint ami az agyban. A kutatók arra is rájöttek, hogy ez a fehérje egy ritka típusú, a hagyományostól eltérő helyen jelentkező szürkehályog kialakulásához vezet a szemlencsében.
Dr. Goldstein azóta olyan vizsgálómódszer kifejlesztésén dolgozott, amelyben felhasználhatja 2003-as kutatásának eredményeit. Az volt a célja, hogy a szemen mint "ablakon" át az agyban történő folyamatokról szerezzen információt, és ezáltal még a tünetek jelentkezése előtt felfedezze az Alzheimer-kórt. Elmondása szerint sokkal nehezebb meggyógyítani a már kialakult kórképet, mint lassítani a folyamat előrehaladását. A kezeléshez pedig pontos, korai diagnózisra van szükség.
Dr. Goldstein kutatócsoportjának nemrég sikerült kifejleszteni egy olyan eljárás-sorozatot, amelynek segítségével nagy biztonsággal és pontossággal lehet béta-amiloid fehérjét kimutatni a szemlencsében. Eredményeikről az Amerikai Optikai Társaság októberben tartott éves ülésén számoltak be.
A vizsgálómódszer két, egymással összefüggő és egymást kiegészítő technikából áll. Az egyiket, az ún. kvázielasztikus fényszóródást már használják a fizikában és a kereskedelemben is, a levegőben található nagyon apró részecskék mennyiségének és méretének meghatározására. Dr. Goldstein csapata olyan, kisteljesítményű infravörös lézersugárral működő készüléket tervezett, amely embereken is biztonságosan alkalmazható. A készülék segítségével a másodpercnél is rövidebb fényvillanással belevilágítanak a szembe, és ezúton információt nyernek a szemlencse molekuláris szerkezeti eltéréseiről. Ez az első teszt biztosítja a vizsgálómódszer érzékenységét, a kóros fehérjék jelenlétének kimutatását.
Azoknál az embereknél, akiknél az első teszt pozitív eredményt hozott, tehát kimutatott valamilyen kóros fehérjét a szemlencsében, a kutatók elvégeznek egy második tesztet is. Ez biztosítja a vizsgálat fajlagosságát, mivel képes eldönteni azt, hogy a kimutatott részecskék valóban béta-amiloid fehérjék-e. A második teszt során egy olyan, fluoreszkáló anyagot juttatnak a beteg szemébe, amely kötődik a béta-amiloid fehérjéhez, így jelzi annak jelenlétét. Ezt az eljárást fluoreszcens kötődési vizsgálatnak nevezik, és miután alkalmazása külön engedélyezéshez kötött, jelenleg még nem alkalmazzák a gyakorlatban.
A kutatók azt remélik, hogy ezzel a páros technikával a közeljövőben sikerül megoldaniuk sok fontos problémát. Az Alzheimer-kór kezelésének sikeréhez a korai felismerés mellett megfelelő gyógyszerekre lenne szükség. A diagnosztikus módszer hiánya azonban ma még komoly akadályt jelent a hatékony gyógyszerek kifejlesztésében. Jelenleg is sokféle gyógyszerkutatás folyik a betegség gyógyításának érdekében, de miután nehéz kiválasztani, hogy ki beteg és ki nem szenved Alzheimer-kórban így a – gyógyszervizsgálatokhoz elengedhetetlen - betegválogatás nagy problémát okoz. Úgyszintén nehézséget okoz napjainkban még a betegség előrehaladásának követése, mivel a tünetek gyakran nincsenek összhangban az agyban zajló kóros folyamatok mértékével. Dr. Goldstein úgy véli, hogy az új módszer akár prionbetegségek – mint pl. a variáns Creutzfeldt-Jacob-kór - kimutatására is alkalmas lehet a jövőben, hiszen ezek a betegségek is az ún. amiloid-kórképek csoportjába tartoznak.
Dr. Heksch Katalin
