Embrionális őssejtek
Az embrionális őssejtekkel, amelyekből még bármilyen szövettípus kifejlődhet, más problémák vannak. Különös tulajdonságuk, hogy teratoma nevű tumorokat alakíthatnak ki, amelyekben bármilyen szövettípus előfordulhat. "Senki nem akar csontot, fogat vagy hajat létrehozni például a gerincvelőben" – mondja Svendsen. Néhányan azonban úgy vélik, hogy az embrionális őssejtek már most bevonhatók a fenti kutatásokba. Kétségtelen, hogy még kevésbé ismertek a tulajdonságaik, így a kontrollálhatóságuk is problémásabb. Az egyik lehetőség olyan "öngyilkos gén" beépítése az őssejtekbe, amely probléma esetén aktiválható.
Robert Benezra és kollégái (Memorial Sloan-Kettering Cancer Center, New York) olyan egereken kísérleteztek, amelyek normális körülmények között elvetélnek, ami az embriók szívében bekövetkező fejlődési defektus következménye. Az egér embrionális őssejtekkel való kezelés hatására azonban egészséges kölykök születtek.9 A vizsgálat folyamán kiderült, hogy az őssejtek nem jutottak át a placentán (méhlepényen), de olyan anyagokat (ILGF 1 – inzulinszerű növekedési faktor 1) termeltek, amelyek lehetővé tették az embriók szívének normális kifejlődését.
Benezra egyelőre nem tervez klinikai próbákat. Éveken belül megkezdődhetnek azonban a vizsgálatok a gerincvelő betegsége vagy sérülése miatt bénult betegeken, amelyek keretében embrionális őssejtekből származó sejteket injektálnának be. Hans Keirsteadnek, a Kalifornia Egyetem kutatójának sikerült olyan sejteket izolálnia, amelyek visszaállítanak bizonyos mobilitást patkányok gerincvelői bántalmai esetén.10 Létrehozzák ugyanis az idegsejtek ún. mielinhüvelyét, ami egy elektromos szigetelőként funkcionáló fehérjeburok, és ami nélkül a neuronok működésképtelenné válnak. Keirstead emellett más funkciókat, például egyfajta titokzatos "dajkaszerepet" is tulajdonít ennek a sejttípusnak.
Ahogyan sokan mások, Keirstead is a mielőbbi klinikai bevetést pártolja, ami már most okozott bizonyos aggodalmat.11 Ugyanakkor, ha minden jól megy, ezek a kísérletek új reményekkel szolgálhatnak az ALS-ben vagy egyéb degeneratív betegségben szenvedők számára, s ez talán csak úgy derülhet ki, ha nem haboznak megtenni az első komolyabb lépéseket.
1. Svendsen, C. N. & Langston, J. W. Nature Med. 10, 224–225 (2004).
2. Choi-Lundberg, D. L. et al. Science 275, 838–841 (1997).
3. Blesch, A. & Tuszynski, M. H. J. Comp. Neurol. 436, 399–410 (2001).
4. Ourednik, J., Ourednik, V., Lynch, W. P., Schachner, M. & Snyder, E. Y. Nature Biotechnol. 20, 1103–1110 (2002).
5. Imitola, J. et al. Proc. Natl Acad. Sci. USA 101, 18117–18122 (2004).
6. Klein, S. M. et al. Hum. Gene Ther. 16, 509–521 (2005).
7. Nakazimo, A. et al. Cancer Res. 65, 3307–3318 (2005).
8. Nature 428, 587 (2004).
9. Fraidenraich, D. et al. Science 306, 247–252 (2004).
10. Keirstead, H. S. et al. J. Neurosci. 25, 4694–4705 (2005).
11. Aldhous. P. Nature 434, 694–696 (2005).
Forrás: Nature, Vol 435; Catherine Zandonella: The First Wave
Robert Benezra és kollégái (Memorial Sloan-Kettering Cancer Center, New York) olyan egereken kísérleteztek, amelyek normális körülmények között elvetélnek, ami az embriók szívében bekövetkező fejlődési defektus következménye. Az egér embrionális őssejtekkel való kezelés hatására azonban egészséges kölykök születtek.9 A vizsgálat folyamán kiderült, hogy az őssejtek nem jutottak át a placentán (méhlepényen), de olyan anyagokat (ILGF 1 – inzulinszerű növekedési faktor 1) termeltek, amelyek lehetővé tették az embriók szívének normális kifejlődését.
Benezra egyelőre nem tervez klinikai próbákat. Éveken belül megkezdődhetnek azonban a vizsgálatok a gerincvelő betegsége vagy sérülése miatt bénult betegeken, amelyek keretében embrionális őssejtekből származó sejteket injektálnának be. Hans Keirsteadnek, a Kalifornia Egyetem kutatójának sikerült olyan sejteket izolálnia, amelyek visszaállítanak bizonyos mobilitást patkányok gerincvelői bántalmai esetén.10 Létrehozzák ugyanis az idegsejtek ún. mielinhüvelyét, ami egy elektromos szigetelőként funkcionáló fehérjeburok, és ami nélkül a neuronok működésképtelenné válnak. Keirstead emellett más funkciókat, például egyfajta titokzatos "dajkaszerepet" is tulajdonít ennek a sejttípusnak.
Ahogyan sokan mások, Keirstead is a mielőbbi klinikai bevetést pártolja, ami már most okozott bizonyos aggodalmat.11 Ugyanakkor, ha minden jól megy, ezek a kísérletek új reményekkel szolgálhatnak az ALS-ben vagy egyéb degeneratív betegségben szenvedők számára, s ez talán csak úgy derülhet ki, ha nem haboznak megtenni az első komolyabb lépéseket.
1. Svendsen, C. N. & Langston, J. W. Nature Med. 10, 224–225 (2004).
2. Choi-Lundberg, D. L. et al. Science 275, 838–841 (1997).
3. Blesch, A. & Tuszynski, M. H. J. Comp. Neurol. 436, 399–410 (2001).
4. Ourednik, J., Ourednik, V., Lynch, W. P., Schachner, M. & Snyder, E. Y. Nature Biotechnol. 20, 1103–1110 (2002).
5. Imitola, J. et al. Proc. Natl Acad. Sci. USA 101, 18117–18122 (2004).
6. Klein, S. M. et al. Hum. Gene Ther. 16, 509–521 (2005).
7. Nakazimo, A. et al. Cancer Res. 65, 3307–3318 (2005).
8. Nature 428, 587 (2004).
9. Fraidenraich, D. et al. Science 306, 247–252 (2004).
10. Keirstead, H. S. et al. J. Neurosci. 25, 4694–4705 (2005).
11. Aldhous. P. Nature 434, 694–696 (2005).
Forrás: Nature, Vol 435; Catherine Zandonella: The First Wave
- Új kutatási irányok
- Kockázatvállalás
- A tisztázatlan körülmények és a publicitás hatalma
- Embrionális őssejtek
