A H5N1 genetikai anyagában végbemenő változások képessé tehetik a vírust arra, hogy az emberi orrban és a torokban található receptorokhoz kötődjön.
Ajánló
Alábecsülik a madárinfluenzás esetek számát
Keveredő influenzavírus-törzsek
A törökországi áldozatoktól vett mintákat a londoni National Institute for Medical Research laboratóriumában elemezték, az eredményeket pedig január 12-én tették közzé, két újabb hírrel kiegészítve. A madárinfluenza már Törökország déli, Szíriával határos részén és a keleti országrészeken is felütötte a fejét. Kevesebb mint két hét alatt az emberi madárinfluenzás fertőzések száma elérte a 18-at, ebből három halálosnak bizonyult.
Genetikai változás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a vírusokban talált mutációk közül csak az egyikről közölt részleteket. Ez a mutáció azt eredményezi, hogy a vírus egyik fehérjéjének meghatározott pontján a szerin nevű aminosavat egy aszparagin nevű aminosav helyettesíti. Ez a fehérje segíti a vírust abban, hogy megkötődjön a gazdasejt receptorain (sejtfelszíni nyúlványain). Ilyen mutációt eddig csak két esetben sikerült megfigyelni, 2003 februárjában Hong Kongban, illetve 2005-ben Vietnámban. Ismert, hogy ez a mutáció a madaraké helyett az emberi receptorokhoz történő alkalmazkodás felé tereli a vírust.
Egyelőre nem tudni, hogy a másik két törökországi területen terjedő vírusokban is az említett mutáció van-e jelen. Ha több vírusban is sikerül kimutatni ugyanazt a mutációt, az talán magyarázatot adna a vírus viszonylag nagy területen történő, hirtelen elterjedésére Törökországban. A WHO jelenleg egyszerűen azzal indokolja a nagyszámú megbetegedést, hogy az emberek a hideg téli időszak alatt beviszik otthonaikba a csirkéket.
Az új változat az orr és a torok környékén is fertőzhet
Az ember légzőszervi rendszerében található receptoroknak kétféle altípusa (alfa 2.3 és 2.6) van, amelyek előfordulási gyakorisága eltérő a légutakban. Az emberi influenzavírusok nagyrészt az orrban és a torokban található 2.6-os típusú receptorokhoz hajlamosak kötődni, míg a H5N1 törzsek inkább az alsóbb légutakban előforduló 2.3-as változathoz. Ez jó hír azok számára, akik túlságosan aggódnak a madárinfluenza emberről emberre való terjedésének megjelenése miatt, mivel ez a feltételezések szerint inkább cseppfertőzés (például köhögés) útján menne végbe, vagyis az alsóbb légutak helyett főleg az orrot és a torok környékét érintené. "Problémát jelenthet azonban, hogy a törökországi vírusokban talált mutáció növelheti a vírus 2.6-os receptorokkal szembeni affinitását" - figyelmeztet Sylvie van der Werf, a párizsi Pasteur Intézet munkatársa.
Többszörös mutációk
Szerencsére egyetlen mutáció önmagában még nem elég az emberről emberre is hatékonyan terjedő változat megjelenéséhez. Az ehhez szükséges genetikai változások még nem ismertek minden részletükben, de valószínű, hogy a mutációk egy bizonyos kombinációjának egyszerre több génben kell megjelennie. "Ahhoz, hogy létrejöhessen az emberek között is terjedni képes új változat, a vírus teljes genetikai anyagának mind a nyolc pontján mutációkra van szükség" - fogalmazott a vírusok evolúciójával foglalkozó Edward Holmes (Pennsylvania-i Egyetem, Philadelphia). Ennek kis valószínűséggel ugyan, de megvan a lehetősége.
A kutatók továbbra is folytatják a különböző madárinfluenza vírusok genomjának vizsgálatát, és lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megállítsák a vírus törökországi terjedését. Minden új, mutálódott vírustörzs megjelenése növeli a vírus emberekre történő átterjedésének esélyét.
[origo] egészség
