Amerikai kutatók szerint azok a középkorú és idősödő hölgyek, akiknek korábban bármilyen bőrrákjuk volt, az átlaghoz képest nagyobb eséllyel betegszenek meg rosszindulatú bőrrákban, azaz melanomában. Ráadásul úgy tűnik, hogy egy korábbi bőrrákos megbetegedés után egyáltalán nem számít a napon eltöltött idő mennyisége, ami a melanoma kialakulásának legfontosabb oka.
Bár a melanoma különféle típusai a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatoknak csak mintegy 3%-át teszik ki, mégis ezek a legveszélyesebbek. Nem maga az elsődleges daganat ugyanis a fő veszélyforrás, hanem a belőle igen agresszíven terjedő, és főképp a májban, az agyban és a tüdőben megjelenő áttétek jelentik a fő kockázatot. A fő problémát nem a betegség felismerése, hanem a kezelése jelenti, mert ha a daganat túljut a kezdeti stádiumon, nagyon rosszul reagál bármiféle terápiára.
A Northwestern University kutatói megpróbáltak további kockázati tényezőket leírni a betegségről. Kutatásaik szerint azokban az 50 és 79 év közötti fehér nőkben, akik valamilyen nem melanomás bőrrákban betegedtek meg, kétszer akkora eséllyel alakul ki a melanoma, mint azokban, akiknek korábban nem volt bőrrákjuk. Ráadásul ebben az esetben az sem számított, hogy általában mennyi időt töltenek a napon.
A nem melanomás bőrrákok prognózisa általában kedvező, ezért a legtöbb szakorvos hajlamos rá, hogy kevésbé alaposan kérdezze ki, illetve vizsgálja meg betegét. "Kutatásunk a menstruációs ciklus elmaradása utáni időszakban lévő nők melanomájának egyik új kockázati tényezőjére mutat rá, és reméljük, hogy sikerül az orvostársadalom figyelmét ráirányítani erre a problémára. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb megszokott dologgá válik a bőrrákosok utánkövetése a melanoma korai felismerése érdekében" – mondta Dr. Carol A. Rosenberg, az egyetem kutatója. Magyarországon százezer lakosra vonatkoztatva átlagosan 15-17 új melanomás esetet regisztrálnak évente.
[origo] egészség
