Lézeres látásjavítás - hatékony módszer a különféle látásproblémák kezelésére

2006. január 20., péntek, 9:00

Az [origo] egészség és az Optimum Látásjavító Lézerközpont újonnan indított oldalán részletesen megismerkedhet a különféle látásproblémák hatékony kezelésére alkalmazott lézeres látásjavítás előzményeivel, a kezelési eljárásokkal, illetve az esetleges kockázati tényezőkkel.

Új oldalunk a lézeres látásjavításról

A lézerszemészet olyan modern szemészeti eljárás, amely lehetővé teszi a különféle látásproblémák (pl. távollátás, rövidlátás, belső szemtengelyferdülés, szürkehályog) gyors és hatékony kezelését, így azoknak sem kell többé szemüveget, illetve kontaktlencsét viselniük, akiknek ez eddig feltétlenül szükséges volt. Az Optimum Látásjavító Lézerközponttal közösen indított, lézeres szemészeti kezeléseket bemutató oldalunkon megismerkedhet a lézeres látásjavító eljárások (Zyoptix, LASIK, PRK) előnyeivel, a beavatkozások lényegével, és tájékozódhat a kockázati tényezőkről is. Olvashat továbbá a szem működéséről, szemészeti animációink segítségével kipróbálhatja, hogyan lát a beteg szem. A lézeres eljárásokat, valamint a szemmel és a látással kapcsolatos főbb témákat videók mutatják be. 

A lézerszemészeti beavatkozások története

Már a XVIII.-XIX. századtól kezdve történtek próbálkozások a látásélesség műtéti javítására, azonban ezek még kezdetleges kísérletek voltak és nem terjedtek el a gyakorlatban. Azt azonban már akkor is felismerték, hogy a szaruhártya (a szem elülső, átlátszó része) domborúságának módosításával elérhető, hogy a szembe jutó fénysugarak fókusza pontosan az ideghártyára essen, így éles kép jön létre. A modern látásjavító műtétek történetének kezdete az 1950-es évekre tehető, amikor a japán Sato a szaruhártyán bemetszéseket ejtett a domborúság megváltoztatása érdekében. Az igazi áttörést az excimer lézer megjelenése és szemészeti alkalmazhatóságának felismerése jelentette a 80-as évek végén. Az első szaruhártya felszínén történő lézeres kezelést (PRK) 1987-ben végezték vak szemen, a Columbiai Egyetemen. 1988-ban Marguerite McDonald a New Orleans-i Egyetemen végezte az első PRK beavatkozást látó szemen. A módszer 1996-ban kapott engedélyt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóságtól (FDA). Ez a speciális, nagyon rövid hullámhosszú (193 nm), rövid behatási idővel dolgozó és kis mélységben ható lézersugár a korábbi módszerekkel ellentétben nagy pontosságot és biztonságot nyújt a szemsebészetben. Mind a lézer-készülékek, mind a kezelési eljárások sokat finomodtak az első kipróbálás óta.

Kezelési eljárások

A technika fejlődése során többféle kezelési módszert fejlesztettek ki. Valamennyi az excimer lézer azon tulajdonságára épül, hogy ennek hatására a szaruhártya érintett sejtjei elpárolognak, de környezetükben semmilyen káros hatás nem alakul ki. A lézeres látásélesség javító (ún. refraktív) sebészet lényege az, hogy a szaruhártya elülső felszínén középen 5-9 mm átmérőjű körön belül, a számítógép vezérelte lézersugár elpárologtatja a vizsgálat során előzetesen megállapított dioptria értéknek megfelelő szövetmennyiséget. Minden esetben ügyelnek arra, hogy a kezelés után megfelelő mennyiségű szaruhártya vastagság maradjon vissza, ezáltal a szem stabilitása ne legyen veszélyeztetve.

Rövidlátóknál a törőerő csökkentése a cél, ezt a szaruhártya közepének ellaposításával lehet elérni. Távollátók esetén éppen ellenkezőleg, fokozni kell a törőerőt az éleslátás eléréséhez, ezt a központi rész körül körbefutó bemélyedéssel lehet megoldani, ami kiemeli, mintegy kidomborítja a központi részt.

Kiknek ajánlott a lézeres látásjavító műtét?

-12 és +6 D között a rövidlátás, a távollátás, és a szemtengelyferdülés korrigálható ilyen módon. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a beavatkozások nem állítják meg a szem öregedéssel járó, természetes folyamatait, tehát az öregszeműség (presbiópia) javítására - amit a szemlencse rugalmasságának fokozatos elvesztése okoz - nem alkalmasak. Olvasószemüvegre egy bizonyos életkor után (kb. 40 éves kor) a műtét ellenére is szükség lesz.

+/-1 D fénytörési hiba alatt nem végezik el a beavatkozást. 18 éves kor alatt szintén nem operálnak, mert ilyenkor még a dioptria érték változhat. Az esetek túlnyomó többségében (különösen nagyobb dioptria értéknél) a szem fénytörési hibája ezután is növekedhet, így mindig megvárják azt az ideális időpontot, amikor már legalább egy évig stabil állapot mérhető.

Felső életkori határa elvileg nincs a kezelésnek, mégis 60-65 év felett, az esetlegesen meglévő, társuló szemészeti betegségek miatt nem mindig vállalják a szakemberek a műtét elvégzését.

Vannak olyan állapotok, amikor nem javasolt az elvégzésük. Ilyen pl. a terhesség és a szoptatás időszaka, mert a hormonok hatására ilyenkor változhat a fénytörés; más szembetegség fennállása, komolyabb belgyógyászati betegség (pl. súlyos cukorbetegség, pacemaker, autoimmun betegségek, egyes gyógyszerek tartós szedése stb.).

Az alkalmasság eldöntése természetesen mindig a szakember feladata. Aki szeretne látásjavító műtétet, annak részletes szemészeti kivizsgáláson kell résztvennie. Ennek során megvizsgálják a beteg látásélességét alaphelyzetben, majd szemcseppel kitágított pupilla mellett (az alkalmazkodóképesség bénítása után) is, megmérik a szaruhártya vastagságát, a pupilla átmérőjét, továbbá szemfenékvizsgálatot és szemnyomásmérést is végeznek.

Kockázati tényezők

Mint minden egészségügyben végzett beavatkozásnak, úgy a lézeres látásjavító kezeléseknek is lehetnek, vannak kockázatai, mellékhatásai, melyekkel adott esetben számolni kell.

Lassan húsz éve adott a technikai lehetőség a rövid, illetve a távollátás műtéti úton való korrekciójára. A lézertechnika fejlődésével a kezelhető dioptria-tartományok egyre inkább kiszélesedtek, az elért eredmények jósolhatóbbak, közelítik, sokszor meghaladják a várt értéket. A kezdeti "tanulási periódus" után azt mondhatni, hogy a gondos szakorvosi vizsgálat, a kezelések során szerzett nagy számú tapasztalat a kockázati tényezők előfordulását minimálisra csökkentette.

Vannak a beavatkozásoknak olyan velejárói, amelyeket még a mellékhatások kategóriájába sem lehet sorolni. Hiszen pl. a felszíni lézerkezelés során fellépő fájdalom, idegentest érzés szinte törvényszerű. Az egyéni tűrőképességet mérlegelve ez esetenként súlyosabb fokot is elérhet. Az ún. használható látás elérése is elhúzódóbb e technika alkalmazásának esetében.

Mindezen okokat figyelembe véve sokan döntenek a gyorsabb felépülést eredményező, a beavatkozást követően is teljesen fájdalmatlan LASIK-típusú eljárás mellett. Itt egy lebenyképzés történik a lézeres korrekció előtt. Elméletileg tehát a lebeny képzésével és visszafektetésével kapcsolatosan léphetnek fel komplikációk, melyek minden esetben uralhatók. Soha nem vezetnek a látásélesség tartós és jelentős romlásához.

Természetesen a szakorvosi utasítások pontos betartása előfeltétele a sikeres műtéti beavatkozásnak. 

[origo] egészség