A Kaliforniai Egyetem kutatói olyan eljárást fejlesztettek ki, amelynek segítségével a jelenleginél több embrionális őssejt tartható életben laboratóriumi körülmények között, ami a jövőben lehetővé teheti a sejtek nagy mennyiségben történő előállítását.
Ajánló
Veszélyes mutációk az őssejt-tenyészetekben
Őssejtkezelés gerincvelői sérülésekre
Peter Donovan és Leslie Lock egy bizonyos fajta idegi növekedési faktort (neurotrophin) adtak a laboratóriumi őssejttenyészetekhez, majd megfigyelték, hogy a vegyületek milyen hatással vannak a sejtek túlélési esélyeire. A neurotrophinok az idegrendszerben normális körülmények között elősegítik a szövetek megmaradását. Amikor három különböző féle neurotrophin molekulát - agyi növekedési faktor (brain derived growth factor; BDGF), neurotrophin 3 (NT-3), neurotrophin 4 (NT-4) - adtak a sejtkultúrához, akkor azt tapasztalták, hogy a sejtek túlélési esélyei a harminchatszorosára növekedtek. "Úgy tűnik, hogyha ezekkel az anyagokkal kezeljük a sejteket, akkor rövidebb idő alatt sokkal többet elő lehet állítani belőlük, és remélhetőleg mindez jóval kevesebbe fog majd kerülni" - mondta Donovan.
A neurotrophinok őssejtnövekedésben játszott szerepének jobb megértése egy másik probléma megoldását is elősegítheti, ami szintén a sejtek gyógyászati célú alkalmazásával függ össze: a még nem elkötelezett őssejtek a betegek szervezetébe ültetve a szervezetet károsító tumorokat hozhatnak létre. A kutatók számára nagy kihívást jelent, hogy megakadályozzák ezeknek a tumoroknak a kifejlődését. Ehhez azt kell elérni, hogy az átültetést megelőzően a transzplantálandó sejtek mindegyike differenciálódott állapotban legyen.
A jelenlegi tanulmányból az is kiderül, hogy ennek különösen akkor van nagy jelentősége, ha olyan helyekre szándékoznak beültetni a sejteket, ahol a neurotrophinok nagy koncentrációban fordulnak elő. "Ilyen például a gerincvelő, ahol szintén a neurotrophin faktorok segítik a szövetek növekedését, azonban ezek az anyagok az egész idegrendszerben jelen vannak. Emiatt különösen nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ide kizárólag differenciálódott sejteket ültessünk be, amelyek már nem reagálnak a növekedési faktorok jelenlétére" - mondta Donovan. Erre kínál megoldást a jelenlegi kutatás, azáltal, hogy a sejteket a tenyésztés során olyan kémiai anyagokkal kezelik, amelyek gátolják a neurotrophinok őssejtekre gyakorolt hatását. Ezzel a módszerrel már a transzplantáció előtt el lehetne pusztítani azokat a sejteket, amelyek még nem differenciálódtak megfelelő mértékben.
A kutatások egyúttal alátámasztják annak szükségességét is, hogy a jelenleg létezőkön kívül újabb sejtvonalakat hozzanak létre. Az USA-ban jelenleg kutatási célokra használt, a kormány által engedélyezett humán embrionális őssejtvonalak úgy készültek, hogy a tenyésztés során nem tették ki őket a neurotrophinokhoz hasonló növekedési faktorok hatásának. A kutatók szerint emiatt fennáll annak a veszélye, hogy ezekben az őssejtvonalakban később gyakoriak lesznek a mutációk, és ezáltal alkalmatlanná válnak a terápiás célokra (a problémáról részletesebben korábbi cikkünkben írtunk).
Az eredei közlemény a Nature Biotechnology c. folyóiratban jelent meg.
[origo] egészség
