Amerikai kutatók szerint a halolajban található omega-3 zsírsavak védenek a retina elfajulásával járó szembetegségekkel szemben, például a fejlett nyugati országok idős lakóinál a vakság vezető okának számító időskori makuladegenerációtól is.
Ajánló
Szemünk világa - Az [origo] egészség szemészeti témákkal foglalkozó oldala
Orvosi jegyzet az időskori makuladegenerációról
Tekintse meg szimulációnkat a makuladegenerációról!
Mit tehet Ön helyes táplálkozással szemének egészségéért?
Korábban:
Egy festékanyag áll az időskori szembetegség kutatásának középpontjában
Új genetikai felfedezés az időskori makuladegenerációról
Jelentős szemészeti felfedezés az új erek képződéséről
Egy lépéssel közelebb az időskori makuladegeneráció megértéséhez
Antioxidánsokban gazdag étrenddel megőrizhető a jó látás
A dohányzás csaknem háromszorosára növeli az időskori látásromlás kockázatát
Az elhízás növelheti az időskori szembetegségek kialakulásának kockázatát
A fényérzékelő sejtek és a pigmentréteg sejtjei egyaránt ki vannak téve a napfény és a nagy oxigénnyomás káros mellékhatásainak. A szembe ugyanis nagyon sok fény jut, és a fényben található UV sugárzás olyan lebontó folyamatokat indít el, amelyek káros oxidáló anyagokat, ún. szabadgyököket eredményeznek. A szabadgyökök károsítják az ideghártyát, és visszafordíthatatlan látásromlást okozhatnak. Jelenlétük bizonyítottan összefügg az időskori szembetegségek kialakulásával.
A kutatók mostanáig keveset tudtak arról, vajon hogyan küzdenek meg a sejtek ezekkel a károsító hatásokkal. Az már eddig is ismert volt, hogy a pigmentsejtek a bennük található ún. antioxidáns anyagok (pl. E-vitamin) segítségével birkóznak meg a napfény, az oxidatív stressz és a mechanikai károsodás romboló hatásával. Az antioxidáns vegyületek kiküszöbölik a káros szabadgyökök hatását, így képesek védő hatást kifejteni a szemre. A kutatók azonban most magyarázatot találtak néhány eddig megválaszolatlan kérdésre is.
Nicolas G. Bazan, New Orleans-i idegkutató professzor munkacsoportja felfedezett egy molekulát, amely a védekező folyamatok során termelődik a retinális pigment rétegben, és idegsejt védő hatást fejt ki. A neuroprotectin D1 (NPD1) nevű anyag meggátolja a károsító tényezők hatására bekapcsolódó, gyulladást és sejtelhalást okozó gének működését.
A kutatók arra is rájöttek, hogy egy a pigmentsejtekben található omega-3 zsírsav, a docosahexaensav (DHA) éppen a fenti, idegsejtvédő molekula termelésének az előanyaga. A pigmentsejtek szabályozzák a DHA felvételét, tárolását és bejutását a fényérzékeny sejtekbe. A DHA elősegíti a sejtek védekező folyamatainak beindulását, mivel hatására egyrészt az előnyös hatású gének fehérjéi termelődnek a károsítók helyett, másrészt pedig fokozza az NDP1 termelését. A DHA és az NDP1 csökkentik a káros szabadgyökök termelődését is.
Az omega-3 zsírsavak az ún. esszenciális zsírok csoportjába tartoznak, amelyek a szervezet számára feltétlenül szükségesek, de csak kívülről vihetők be a táplálékkal, a szervezet maga nem képes az előállításukra. Ezek a zsírok a hidegvízi halakban - például tonhal, lazac, pisztráng, hering - és a dióban találhatók meg, és sokszor “jó zsírsavaknak" is nevezik őket. Ezzel szemben a növényi olajokban és különböző állati húsokban előforduló omega-6 zsírsavak nagyobb arányú fogyasztása növelheti egyes szembetegségek kialakulásának kockázatát. Tanácsos lenne hetente legalább 15 deka halat elfogyasztani, és emellett törekedni kellene az omega-6 zsírsavak bevitelének csökkentésére is.
A kutatók egy az Alzheimer-kórt modellező kísérletben azt is kimutatták, hogy az NDP1 nemcsak a fényérzékeny retinasejtek, hanem más idegsejttípusok túlélését is képes elősegíteni. Ugyanakkor az NDP1 receptora és termelődésének szabályozása egyelőre még kérdéses. Az is tisztázásra szorul, hogy vajon az NPD1, vagy egy mesterségesen előállított hasonló molekula hatékony lehet-e terápiásan adagolva az ideghártya károsodás ellen. A legtöbb retinakárosodással járó betegség során a tömeges idegsejtpusztulást megelőzik a korai klinikai tünetek, ezért fontos lenne meghatározni a folyamat kritikus kiinduló pontját is, annak érdekében, hogy a betegség előrehaladásának megállítását, vagy lassítását célzó, új kezelési eljárásokat lehessen kifejleszteni.
A cikk a Trends in Neuroscience c. folyóiratban jelent meg.
Dr. Heksch Katalin
