Lázzal járó fertőző betegségen már az első születésnapjuk előtti időszakban áteső kisgyermekeknél feltehetően kisebb valószínűséggel alakul ki allergia 6-7 éves korukra, állítja az Egyesült Államokban működő National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) publikációja.
"Az elmúlt években jelentősen növekedett az asztmások és allergiások száma" - mutat rá Anthony S. Fauci, a NIAID - és egyben a kutatócsoport - vezetője. Ebben a csökkenő mértékű csecsemőkori fertőzések száma is szerepet játszhat. Bár a régóta ismert feltételezést a mostani vizsgálatok sem tisztázták még teljesen, azonban olyan mértékben megerősítették, hogy további vizsgálatokat követően akár az asztma és allergia megelőzési módszerének kidolgozásához is vezethet majd.
A kutatócsoport 835, egy évnél fiatalabb gyermek egészségi állapotát kísérte figyelemmel a születéstől kezdve, és ezen időszak alatt valamennyi, a testhőmérséklet emelkedésével járó eseményt rögzített. A gyermekek több mint fele 6-7 éves korára már allergiásan reagált a hagyományos allergénekkel, vagyis a porral, macskaszőrrel és poratka székletével szemben.
A programban részt vevő 6-7 éves gyermekeknél az első életévük alatt be nem lázasodtak felénél, lázzal járó betegségen legalább egyszer átesetteknél 47,6%-ban, míg a kétszer vagy többször megbetegedetteknél 31,3%-ban figyelték meg allergia kialakulását.
A tanulmány egyik írója, Christine C. Johnson szerint érdekes, hogy a láz nélkül lezajló fertőzésekkel szemben a lázat is kiváltó, szem-, fül-, valamint a légcsatorna megbetegedésen igen korai életkorban többször átesett gyermekek feltehetően nagyobb védettséget élveznek az allergénekkel szemben, azaz a túlérzékenység kifejlődése náluk ritkábban fordul elő.
Johnson úgy véli, még további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a gyermekkori lázak és az allergia kialakulása közti közvetlen kapcsolatot meg tudják magyarázni. A kutató arra is keresi még a választ, hogy vajon az állatokkal, valamint magas számú mikroorganizmussal történő korai találkozás szintén csökkentheti-e az allergia kialakulásának kockázatát. "Amennyiben sikerül megtalálnunk az allergia kialakulásában szerepet játszó környezeti tényezőket és megismerjük, miként teszik mindezt, talán arra is lehetőség nyílik majd, hogy elejét vegyük a túlérzékenység kifejlődésének."
Cseh Júlia
[origo]
A kutatócsoport 835, egy évnél fiatalabb gyermek egészségi állapotát kísérte figyelemmel a születéstől kezdve, és ezen időszak alatt valamennyi, a testhőmérséklet emelkedésével járó eseményt rögzített. A gyermekek több mint fele 6-7 éves korára már allergiásan reagált a hagyományos allergénekkel, vagyis a porral, macskaszőrrel és poratka székletével szemben.
A programban részt vevő 6-7 éves gyermekeknél az első életévük alatt be nem lázasodtak felénél, lázzal járó betegségen legalább egyszer átesetteknél 47,6%-ban, míg a kétszer vagy többször megbetegedetteknél 31,3%-ban figyelték meg allergia kialakulását.
A tanulmány egyik írója, Christine C. Johnson szerint érdekes, hogy a láz nélkül lezajló fertőzésekkel szemben a lázat is kiváltó, szem-, fül-, valamint a légcsatorna megbetegedésen igen korai életkorban többször átesett gyermekek feltehetően nagyobb védettséget élveznek az allergénekkel szemben, azaz a túlérzékenység kifejlődése náluk ritkábban fordul elő.
Johnson úgy véli, még további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a gyermekkori lázak és az allergia kialakulása közti közvetlen kapcsolatot meg tudják magyarázni. A kutató arra is keresi még a választ, hogy vajon az állatokkal, valamint magas számú mikroorganizmussal történő korai találkozás szintén csökkentheti-e az allergia kialakulásának kockázatát. "Amennyiben sikerül megtalálnunk az allergia kialakulásában szerepet játszó környezeti tényezőket és megismerjük, miként teszik mindezt, talán arra is lehetőség nyílik majd, hogy elejét vegyük a túlérzékenység kifejlődésének."
Cseh Júlia
[origo]
