Sok esetben találkozunk típusos allergiás reakcióval, tünetekkel annak ellenére, hogy allergén anyag nem található. Ezen esetekben sokszor az álallergia jelenségével állunk szemben.
Az álallergiában az allergia központi gyulladásos anyaga, a "hisztamin" játszik fontos szerepet. Mivel ez az anyag igen általános az élővilágban, sok élelmiszer tartalmazza magas koncentrációban. Ezen élelmiszerek elfogyasztásakor a szervezetünk hisztamin-szintje hirtelen megemelkedhet, kiváltva a jellemző allergiás tüneteket, mint pl. hasmenés, ekcéma stb.
Mi lehet az oka, hogy mégsem mindannyian szenvedünk az álallergiától? A válasz a hisztamint lebontó enzimben keresendő. Normális esetben a bélrendszerbe kerülő hisztamin felszívódása, szisztémás szervezetbe kerülése előtt lebomlik, ártalmatlanítódik. Azok azonban, akiknél ez a lebontó mechanizmus csorbát szenved, védtelenek a bélrendszerbe kerülő hisztaminnal szemben.
Az ételallergiára jellemző tünetek az étkezést követően 30-60 perccel alakulnak ki. Súlyosságuk függ az elfogyasztott élelmiszer mennyiségével.
Álallergiát okozó anyagok:
halak: füstölt hering, halikra, szardella, szardínia, tonhal
érett sajtok: camembert, cheddar, ementáli, gouda, rokfort, stilton, penészes és füstölt sajt
alkoholok: fehérbor, pezsgő, sör, vörösbor
húsfélék: belsőségek (májkrém is), érlelt kolbász, füstölt hús, sertéshús, sonka, szalámi
zöldségek: bab, borsó, ketchup, lencse, mák, paradicsom, savanyú káposzta, spenót, szója
gyümölcsök: ananász, banán, dió, eper, mogyoró, mogyorókrém, narancs, olajos magvak, papaya
egyéb élelmiszer: csiga, csokoládé, fahéj, kagyló, kakaó, kávé (ez engedélyezett - legfeljebb napi 1 adag - tejjel, étkezés után), kaviár, paprika (fűszerpaprika is), sörélesztő, tojás (főzve, sütve, panírban stb.)
Allergiás reakciót provokálhatnak a nem-szteroid gyulladásgátló készítmények is. Ennek mechanizmusa azonban nem a hisztaminhoz, hanem a leukotriénekhez kötött. A nem-szteroid gyulladásgátlók azzal, hogy egy speciális enzimet - ciklooxigenáz - gátolnak a gyulladásos folyamatban, azt okozzák, hogy azon anyag mennyisége, amit a ciklooxigenáz alakít tovább, felszaporodik. A felszaporodott anyagot pedig egy másik enzim - lipoxigenáz - alakítja át leukotriénekké. A leukotriének pedig az IgE-hez és hisztaminhoz hasonlóan igen fontos szerepet játszanak az allergiás reakciókban. Ha mennyiségük felszaporodik, allergiás gyulladásos folyamatokat indítanak el, kiváltva ezzel az allergiás tüneteket. Éppen azért allergiás, főleg asztmás, beteg nem-szteroid gyulladásgátlót csak különös óvatossággal használhat.
Forrás: Budai Allergiaközpont
Mi lehet az oka, hogy mégsem mindannyian szenvedünk az álallergiától? A válasz a hisztamint lebontó enzimben keresendő. Normális esetben a bélrendszerbe kerülő hisztamin felszívódása, szisztémás szervezetbe kerülése előtt lebomlik, ártalmatlanítódik. Azok azonban, akiknél ez a lebontó mechanizmus csorbát szenved, védtelenek a bélrendszerbe kerülő hisztaminnal szemben.
Az ételallergiára jellemző tünetek az étkezést követően 30-60 perccel alakulnak ki. Súlyosságuk függ az elfogyasztott élelmiszer mennyiségével.
Álallergiát okozó anyagok:
halak: füstölt hering, halikra, szardella, szardínia, tonhal
érett sajtok: camembert, cheddar, ementáli, gouda, rokfort, stilton, penészes és füstölt sajt
alkoholok: fehérbor, pezsgő, sör, vörösbor
húsfélék: belsőségek (májkrém is), érlelt kolbász, füstölt hús, sertéshús, sonka, szalámi
zöldségek: bab, borsó, ketchup, lencse, mák, paradicsom, savanyú káposzta, spenót, szója
gyümölcsök: ananász, banán, dió, eper, mogyoró, mogyorókrém, narancs, olajos magvak, papaya
egyéb élelmiszer: csiga, csokoládé, fahéj, kagyló, kakaó, kávé (ez engedélyezett - legfeljebb napi 1 adag - tejjel, étkezés után), kaviár, paprika (fűszerpaprika is), sörélesztő, tojás (főzve, sütve, panírban stb.)
Allergiás reakciót provokálhatnak a nem-szteroid gyulladásgátló készítmények is. Ennek mechanizmusa azonban nem a hisztaminhoz, hanem a leukotriénekhez kötött. A nem-szteroid gyulladásgátlók azzal, hogy egy speciális enzimet - ciklooxigenáz - gátolnak a gyulladásos folyamatban, azt okozzák, hogy azon anyag mennyisége, amit a ciklooxigenáz alakít tovább, felszaporodik. A felszaporodott anyagot pedig egy másik enzim - lipoxigenáz - alakítja át leukotriénekké. A leukotriének pedig az IgE-hez és hisztaminhoz hasonlóan igen fontos szerepet játszanak az allergiás reakciókban. Ha mennyiségük felszaporodik, allergiás gyulladásos folyamatokat indítanak el, kiváltva ezzel az allergiás tüneteket. Éppen azért allergiás, főleg asztmás, beteg nem-szteroid gyulladásgátlót csak különös óvatossággal használhat.
Forrás: Budai Allergiaközpont
