Alapvető tudnivalók az allergiáról

2009. szeptember 9., szerda, 21:35

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Az allergiával küzdő emberek immunrendszere a normálisnál erősebb választ ad egy vagy több, a környezetben megtalálható anyagra. Ezen anyag(ok) - allergének - egészséges emberben semmilyen reakciót nem váltanak ki, a szervezet ártalmatlannak tekinti őket. Az allergiás szervezet ezzel szemben ártalmas anyagként ismeri fel őket, és védekezően lép fel ellenük. Az allergiás betegségek nagyon gyakoriak. Fejlett országokban, így hazánkban is a lakosság 15-20 %-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben.

Alapvető tudnivalók az allergiáról

Maga az allergia betegség, hasonlóan a legtöbb megbetegedéshez, nem velünk született. Mindössze a hajlamot örököljük szüleinktől. Tanulmányok kimutatták, hogy amennyiben egyik szülő allergiás, úgy a gyereknek 50% esélye van, hogy maga is allergiás lesz. Két allergiás szülő esetében ez az arány 75%.

Az allergia kialakulásához elengedhetetlen az allergénnel való találkozás. Olyan anyagra, amivel a szervezet soha életében nem találkozott, allergia nem fordulhat elő. Ez azonban nem jelenti, hogy bizonyos anyagoknál már az első találkozáskor ne alakulhasson ki allergiás reakció!

Az allergia gyűjtőfogalom, az immunrendszer megbetegedése. Az alapján, hogy ez hogyan jelentkezik a betegnél, beszélhetünk különböző allergiafajtákról, mint asztma, szénanátha, anafilaxia, ekcéma, stb. A megjelenés mellett az allergiát csoportosíthatjuk a kiváltó tényezők szerint is: rovarcsípés allergia, fémallergia, pollenallergia, fogászati allergia, stb.

Mi történik az allergiás reakció során?

Ha egy allergiás ember érintkezik egy allergénnel, események sorozata zajlik le.

I. Az érzékennyé válás folyamata

1. Az immunrendszer falósejtjei bekebelezik az allergént.
2. A immunrendszer T-sejtei azonosítják az allergénből származó antigént.
3. A T-sejtek olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek aktiválják az immunrendszer B-sejtjeit.
4. A B-sejtek egy speciális ellenanyagot, az ún. immunglobulin-E molekulákat (IgE) kezdik termelni az allergén ellen.
5. Az ellenanyagok hozzákapcsolódnak az immunrendszer hízósejtjeihez. A hízósejtek nagy számban találhatóak a légutakban és a bélrendszerben, ahol az allergének a szervezetbe juthatnak.


II. Az allergiás reakció

6. Ha a szervezet ismét találkozik az adott allergénnel, az allergén hozzákötődik az érzékennyé vált hízósejtekhez.
7. A hízósejtek számos kémiai anyagot bocsátanak ki (például hisztamint).
8. A kibocsátott kémiai anyagok központi szerepet játszanak az allergiás reakciók - viszketés, orrfolyás, stb. - kiváltásában.

TEKINTSE MEG AZ ANIMÁCIÓT!

Amennyiben az allergén a levegőben található, az allergiás reakciók a szemen, az orrban és a tüdőben jelentkeznek. Ha az allergén az ételben/italban fordul elő, úgy az érintett szervek a száj, a gyomor és a bélrendszer. Az allergia harmadik fontos megjelenési formája a bőrön jelentkezik, legtöbbször ekcémaként vagy csalánkiütésként.

Időnként a hízósejtek által termelt kémiai anyagok olyan nagy mennyiségben szabadulnak fel, hogy egész testre kiterjedő reakciót váltanak ki, mint például az egész testen jelentkező csalánkiütés, vérnyomáscsökkenés, sokk, eszméletvesztés. Az allergia ezen súlyos, életveszélyes válfaját anafilaxiának nevezik.

Mik az allergia jellegzetes tünetei?

A különféle allergiás tünetek enyhe, közepes és súlyos kategóriába sorolhatók.

Az enyhe tünetek a szervezet körülhatárolt részére korlátozódnak: ilyen például a bőrpirosság, csalánkiütés, szemkönnyezés, orrdugulás. Az enyhe tünetek nem terjednek más testrészre.

Közepesen súlyos reakcióknak tekintik azokat, amelyek több testrészre is átterjednek. Ez lehet például viszketés vagy légzési nehezítettség.

A súlyos tünetek, melyek összességét anafilaxiának hívjuk, ritkán fordulnak elő. Ezen életveszélyes állapotban a szervezet igen gyorsan, az egész testre kiterjedően válaszol az allergénre. A kezdeti tünet általában a szem vagy arc viszketése, melyet perceken belül követnek a súlyosabbak: izzadás, légzési nehezítettség, hasi fájdalom, hányinger, hányás, hasmenés, vérnyomáscsökkenés, zavartság, eszméletvesztés.

Az allergia kialakulásának okai

Az allergia bárkit érinthet, nincs vele szemben védettség. Az allergia kialakulásában az öröklődésnek komoly szerepe van. Örökölni azonban csak a hajlamot lehetséges, és azt sem az összes allergénnel szemben. Ha az egyik szülő allergiás, a gyermeknek 50% esélye van allergia kifejlődésére. Ez az esély 75%-ra emelkedik, ha mindkét szülő érintett.

Az öröklődés mellett igen fontos szerepe van a környezeti hatásoknak, a környezet állapotának. Demográfiai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a civilizáció terjedésével párhuzamosan emelkedik az allergiás megbetegedések száma. Emelkedett az előfordulás a fejlett országokban, nagyvárosokban, nagy forgalmú közutak közelében. A környezeti (kémiai) szennyezés hatását tovább növelik a háztartásokban szaporodó vegyszerek, tisztítószerek, az élelmiszerben található adalékanyagok, ételszínezékek, tartósítószerek.
Fontos és egyértelműen bebizonyított kóroki tényező a dohányzás, aktív és passzív formájában egyaránt.

Nagy kérdés napjainkban a gyermekkori allergén-expozíció szerepe. Tanulmányok szerint a mai civilizált ember egyik nagy "tehertétele" a túlzott higiénia. A kisgyermekek túlzott óvása mindentől, a "steril" környezet, a túlzott antibiotikum-használat. Mára egység látszik kialakulni abban, hogy a gyermekeknek szükségük van piszokkal való érintkezésre. Ennek hiányában a szervezet, a fejlődő immunrendszer nem érintkezik a hétköznapi anyagokkal, tanulja meg azok ártalmatlanságát, és később védekezni fog ellenük.

Az életkor előrehaladtával megfigyelhető az allergia bizonyos változása: egyrészt megjelenési formájában, másrészt az allergének számában. Legfiatalabb korban a jellemző allergiaforma az ételallergia, ami hasfájásban, hasmenésben nyilvánul meg. Ezt követi az ekcéma, asz asztma, végül a szénanátha. Az allergiás megbetegedések egymásba alakulása mellett megfigyelhető az allergizáló allergének számának szaporodása is. Míg pl. valaki kezdetben csak a parlagfűre allergiás, évek alatt azt veheti észre, hogy a fekete ürömre is, a korán virágzó fákra is, a gyomnövényekre is, stb. allergiás.

Kérdéses, és egyre több helyen hallott információ, miszerint az ételadalékok nagy mennyisége központi szerepet játszik az allergia kialakulásában és terjedésében. Ezen irányú kutatási eredmények sajnos jelen pillanatban nem állnak rendelkezésre, ezért egyértelműen ezen kérdésben nem lehet állást foglalni.

Mai kísérletek egyre szélesebb körben keresik az allergizáló tényezők mibenlétét. Így felmerült a vitaminok szerepe, a háziállatok szerepe is. Bizonyított válasszal itt sem rendelkezünk.

A stressz szerepe az allergiában

Az allergiás megbetegedések nagy kérdésköre a mai kor divatos egészségkárosító fenegyereke, a stressz.

Sok beteg számol be arról, hogy az allergiás panaszok jelentkezése életében valamilyen nagyobb lelki megterheléshez, stresszhez köthető. Hasonlóan ehhez, az allergiás tünetek erősödése is összeköthető sok esetben a stresszes időszakokkal.

A stressz valamilyen szerepét látszik bizonyítani az a tény is, nagyon sok esetben az allergiás tünetek enyhítésében a leglátványosabb eredményeket pszichológiai módszerekkel lehet elérni.

A stressz hatásmechanizmusa, azaz mi módon okozza az allergiás tünetek erősödését, ma még nem teljesen tisztázott. Ami biztos az, hogy a stressz, annak során lejátszódó biológiai, biokémiai folyamatok jelentősen befolyásolják az immunrendszer működését is.

Keresztreakciók

Többen megfigyelhették már, hogy allergiás panaszaik, főleg allergiás szezonban, olyankor is erősödnek, amikor nincs semmilyen jel arra, hogy az allergén-koncentráció emelkedett lenne a környezetben.

Ennek hátterében sokszor a keresztallergia jelensége áll. A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok képesek más anyagot helyettesíteni, utánozni, ami az allergiás tünetek megjelenését eredményezheti.

Egyik leggyakoribb, és talán legismertebb a görögdinnye-parlagfű keresztallergia. Parlagfűre allergiás betegek igen sokszor számolnak be arról, hogy görögdinnye evése közben, után típusos szénanáthás panaszok jelentkeznek - ahhoz hasonlóan, mintha parlagfűmező mellett mennének el. A tünetek azonban el is térhetnek a megszokottaktól.

A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága áll. Olyan kicsi a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet, különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra, nem tud különbséget tenni közöttük.

Jellemző keresztallergiák:

Parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom , uborka

Fekete üröm: kömény, csilibors, paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem , burgonya, koriander, kapor, articsóka, kamilla, tátika, napraforgó, krizantém, kiwi, ánizs, árnyika, dinnye, uborka, mangó, szerecsendió, bors, mustármag, borsmenta, bazsalikom, majoránna,
oregáno, zeller.

Nyírfa: mogyoró, dió, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack, burgonya, kiwi, avokadó .

Füvek: paradicsom, rozs , búza, szója, földimogyoró , bab, borsó, tamarin, szentjánoskenyér.

Földimogyoró: dió

Diófélék: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag

Latex: gesztenye, banán, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi

Változik-e az allergia az életkorral?

Az életkor előrehaladtával megfigyelhető az allergia bizonyos változása: egyrészt megjelenési formájában, másrészt az allergének számában. Legfiatalabb korban a jellemző allergiaforma az ételallergia, ami hasfájásban, hasmenésben nyilvánul meg. Ezt követi az ekcéma, asz asztma, végül a szénanátha. Az allergiás megbetegedések egymásba alakulása mellett megfigyelhető az allergizáló allergének számának szaporodása is. Míg pl. valaki kezdetben csak a parlagfűre allergiás, évek alatt azt veheti észre, hogy a fekete ürömre, a korán virágzó fákra, a gyomnövényekre stb. is allergiás.

Sokan mondják, hogy az allergia, főleg a gyermekkori allergia kinőhető. Az igazság az, hogy az allergia megmarad, mindössze a szervezet működésének módosulása folytán a tünetek csökkenhetnek. Azonban ennél is jellemzőbb a fenti folyamat, hogy átalakul. Asztmás gyerek később szénanáthás lehet, sőt újra asztmássá válhat.

Az allergiás folyamat lassítása, megszakítása legfontosabb lépcsője az idejében való felismerés és szakszerű kezelés. Nem elég félig-meddig kezelni. A csak részben megfogott folyamat ugyanúgy a betegség súlyosbodásához vezethet, mint a teljesen elhanyagolt allergia.

Forrás: Budai Allergiaközpont