Mit nevezünk "fényallergiának" és kiket veszélyeztetnek a napsugarak által kiváltott tünetek? Mit tehet az, akinél a napérzékenység jelei mutatkoznak?
Mi az a fényallergia?
Ajánló
A napozás alapszabályai: naptejek és bőrvédelem
Miért nem lesz minden anyajegyből daganat?
Mit tehet Ön nyáron szemének egészségéért?
A hétköznapi nyelven nap- vagy fényallergiának nevezett megbetegedés tavasszal és nyáron egyaránt problémát okozhat. A tünetek kialakulása a szervezet hajlamától függ, vagyis a bőr színe mellékes, mégis kimondottan a fehérbőrűekre jellemző a "fényallergia". A HIV-pozitív és az AIDS-beteg személyek ugyancsak hajlamosabbak fényérzékenységre.
A "napallergia" lehet úgynevezett fototoxikus vagy fotoallergiás eredetű. A fototoxikus hatás nem tekinthető allergiának, a fény és a fényérzékenységet kiváltó, úgynevezett szenzitizáló anyag mértékétől függ. Jellemző tünetei már a szenzitizáló szerrel való első találkozáskor felléphetnek, és a bőrkárosodás tartósan, akár évekig fennállhat. A fotoallergiás eredetű forma ellenben független a bőrt érő fénymennyiségtől, és jóval ritkábban, általában helyi kezelés hatására jelentkezik.
Fényérzékenységet válthatnak ki pl. egyes parfümök, dezodorok, antibakteriális hatású szappanok hatóanyagai, szantálfaolajat, illetve bergamottolajat tartalmazó készítmények, helyileg és belsőleg alkalmazott gyógyszerek, valamint ibuprofent, ketoprofent és naproxent tartalmazó kenőcsök is. Problémát okozhatnak továbbá egyes mesterséges édesítőszerek, szintetikus és természetes alapanyagú textíliák is. Felmerülhet a szervezet érzékenysége kőszénkátránnyal, egyes festékekkel, bizonyos növényekből kinyert furokumarin és kumarin nevű anyaggal szemben, melyeket pl. a bergamott- és citrusolajhoz is felhasználnak. A tünetek megjelenhetnek altató- és nyugtatószerekkel, szulfonamidokkal, néhány antibiotikummal, hormontartalmú készítményekkel és fogamzásgátlókkal való találkozáskor, valamint ismert az ásványolaj származékok és a tetováláshoz használt kadmium-szulfid fényérzékenységet kiváltó hatása is.
A "napallergia" akut tünetei közé tartoznak a napégéshez hasonló bőrelváltozások, valamint égő érzés a szemben. Így bőrpír, a bőrön hólyagok, csomók, valamint viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással járó csalánkiütés-, ekcémaszerű bőrelváltozás léphet fel. A napfény krónikus hatása a bőr korai öregedése, az allergiás bőrreakciókra való fokozott hajlam, a szürkehályog, az érkárosodások, a bőr immunrendszerének károsodása és a bőrrák.
Megelőzés, kezelés
Amennyiben bőrünk hajlamos az allergiás reakciókra, célszerű ismerni azokat a körülményeket, melyektől óvakodnunk kell. Nyaralásunkat megkeserítheti, ha a nagy melegben megfeledkezünk róla, hogy "napallergiánktól" a vízparti árnyék nem véd meg, hiszen még ott is olymértékű sugárzás éri bőrünket, amely elegendő az allergiás bőrreakciók kiváltásához. Autóban, lakásban ugyancsak óvatosnak kell lennünk, hiszen az ablakon át ugyancsak erős sugárzás érheti bőrünket. A zárt ablak üvegfelülete ugyan kiszűri az UV-B sugárzást, a bőrre szintén káros hatású UV-A sugarakat azonban átereszti. A súlyosan fényérzékeny betegek számára csak akkor jelent védelmet a testet fedő ruházat, ha az valóban nem ereszti át az UV-sugarakat. A mesterséges ultraibolya sugárzás (pl. a szolárium fénye vagy a szúnyogriasztó kerti lámpák fénye), egyes betegeknél a tévézés, vagy - a fény hullámhosszától függően - bizonyos lézerkezelések is kiválthatnak "allergiás" bőrreakciót.
A nap által kiváltott bőrreakciók elleni védelemben rendkívül fontos, hogy bőrünket felkészítsük a napozásra, ezért érdemes szervezetünket belülről is táplálni. Elfogyasztott ételeink tartalmazzanak kellő mennyiségű béta-karotint és E-vitamint, melyek nemcsak megóvnak bennünket az erős napsugaraktól, hanem vonzó aranybarna színt kölcsönöznek bőrünknek és kedvezően hatnak hajunkra, körmeinkre és szemünkre is. A béta-karotin erőteljes antioxidáns hatása révén véd a napsugárzás hatására keletkező veszélyes, szövetroncsoló szabadgyökök ellen, óvja szervezetünk egészséges sejtjeit.
A vitaminok bevitele mellett a pigmentzavarok megelőzéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő fényvédelem. Lehetőség szerint olyan - a bőrünk típusához és érzékenységéhez igazodó - fényvédő terméket válasszunk, melynek nem csak UV-B, hanem UV-A szűrő hatása is megfelelő. Tényleges fényvédelemre akkor számíthatunk, ha a készítmény felvitelére legalább 30 perccel a napozás előtt sort kerítünk. A lejárt szavatossági idejű termékek (naptejek, arckrémek, testápolók) már lebomlott hatóanyagai nem védenek bennünket a nap káros hatásaitól, sőt a bőrre ártalmassá vált anyagokat is tartalmazhatnak, ezért ne használjuk el őket.
Amikor már megtörtént a baj, a kellemetlen tünetek többféle módon kezelhetők. A napfény kerülésével a tünetek maguktól megszűnnek, jóllehet gyakran csak a zárt tér jelent tényleges megoldást. Az allergiás tünetekkel járó erős viszketést antihisztamin tartalmú krémmel csillapítani lehet. A tünetek elmulasztásában a helyi kortikoid kezelés is sokat segíthet.
[origo] egészség
