Tippek az ultraibolya sugárzás szemkárosító hatása ellen

2008. május 24., szombat, 8:00

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr ráncosodásához, korai elöregedéséhez, sőt bőrrák kialakulásához is vezethet. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem egészségünk szempontjából fontos védekezési eszköz, mert megvédi szemünket a Napból érkező ultraibolya sugárzástól. Összeállításunkból megismerhetik a napfény szemre gyakorolt hatását, és ötleteket adunk a megfelelő védekezéshez is.

A napfény és a szem: barátok, vagy ellenségek?

Az ultraviola (UV) sugárzás a napfény része, egy nagy energiájú, rövid hullámhosszú sugárzás. Mivel a napsugárzás UV-tartománya nem hasznosul a szemben a látás folyamán, az UV-sugarak számunkra láthatatlanok. Három típusuk különböztethető meg: UV-A, UV-B, UV-C. Mivel az UV-B sugárzás nemcsak a leégésért, de többnyire a bőrrák kialakulásáért is felelős, a háromféle sugárzás közül ennek van a legnagyobb jelentősége. A Földet célzó UV-sugárzások nagyját az ózon réteg kiszűri (az UV-C típust 100%-ban), a Földet mégis elérő sugárzás több mint 97%-át elnyelik a szem elülső részei, és csak egy kis mennyiség éri el a szem belsejét is. 

Minden nap - függetlenül az évszaktól és az aktuális időjárástól - ki vagyunk téve a Napból jövő UV-sugarak hatásának. Ezt jobbára észre sem vesszük, mivel a sugarak UV-tartománya láthatatlan az emberi szemnek, mégis gondolnunk kell a hatásaira. Tudományos bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a szemben elnyelt UV-fény hozzájárulhat a szem korral járó változásaihoz, és több igen súlyos betegség kialakulásához is. A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy az UV-B sugarak - talán mert nagyobb az energiájuk - nagyobb károsító hatással rendelkeznek. Bár az UV-A sugárzásnak alacsonyabb az energiája, ez is okozhat károsodást. Az UV-sugárzás számos szemészeti kórkép kialakulásában játszhat szerepet. Káros hatásai az élet során összeadódnak, a károsodás lassan és fájdalommentesen, szinte észrevétlenül jelenik meg, de végül homályos látás, megváltozott színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése formájában jelentkezhet.

Rövid távú hatása következtében kötő- és szaruhártya gyulladás, hosszabb távon pedig elfajulásos folyamatok, kúszóhomály (pterygium), szürkehályog, a retina elfajulása: időskori makuladegeneráció, illetve a szem környéki bőr rosszindulatú elváltozásai jöhetnek létre. 

Napsugárzás kiváltotta szembetegségek

A szemet érő UV sugarakat a szaruhártya többnyire kiszűri. Nagyon nagy napfényterhelés esetén kialakulhat a szaruhártya heveny gyulladása (az ún. photokeratitis), ami tulajdonképpen a bőr leégésének megfelelője a szemben. Leggyakrabban vízparton, vagy havas környezetben a szem védelme nélkül eltöltött néhány óra után jelentkezik. Ez legtöbbször átmeneti jelenség, de az állapot nagyon fájdalmas lehet, a gyulladt szem bármilyen fényhatásra igen érzékeny, olyannyira, hogy néha a beteg nem is képes nyitva tartani a szemét, ideiglenes látásromlás is előfordul. A kötőhártya ereinek tágulata miatt "vörös szem" és könnyezés jelentkezik. Jóllehet a gyulladás körülbelül 48 óra alatt elmúlik, a lehetséges károsodás kizárása érdekében mégis tanácsos szemorvost felkeresni, aki fájdalomcsillapító szemcsepp adásával segíthet a beteg állapotán.

Hosszú távon az UV-sugárzás a szaruhártya és a kötőhártya visszafordíthatatlan, elfajulásos betegségeit is előidézheti. A kötőhártya például megvastagszik, és felszínén ún. kúszóhártya, orvosi nevén pterygium képződik. Ez a lassan kialakuló és fokozatosan növekvő elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, amennyiben eléri a pupilla előtti területet, rontja a látást. Egyetlen kezelési módja, a sebészeti úton történő eltávolítás, azonban gyakran ismételten kifejlődik. Kezelés nélkül viszont esztétikai problémát és látásromlást okoz.

Laboratóriumi vizsgálatok és epidemiológiai adatok is alátámasztják, hogy az UV-B sugárzásnak oki szerepe van a szürkehályog bizonyos típusainak kialakulásában is. Ez a betegség a szemlencse évek során kifejlődő elhomályosodásából áll, amely akadályozza a látást. A szürkehályog világszerte a látásromlás és vakság vezető oka. A hályogokat megműtik, az eltávolított lencsét műlencsével pótolják.

A szem ideghártyáját érő napfény a központi éleslátásért felelős helyen, a sárgafolt területén fókuszálódik, és itt az ideghártya elfajulását, ún. időskori makuladegenerációt (AMD) okozhat. (Laboratóriumi kísérletek során az UV-sugárzás, valamint a látható fény kék-lila tartományának intenzív sugárzása az ideghártya szöveteinek károsodásához vezetett, ez bizonyítja oki szerepüket a betegség kialakulásában.) Az időskori makuladegeneráció (AMD) a vakság vezető oka a nyugati országok 55 év feletti lakosságának körében.

Jól ismert tény, hogy a nagy mennyiségű UV-sugárzás fokozza a bőrrák kialakulásának kockázatát, ez igaz a szemhéjak és az arc szem környéki részeinek bőrterületeire is.

Kik vannak kitéve fokozott kockázatnak?

Az UV-sugárzás szempontjából mindannyian ki vagyunk téve bizonyos mértékű kockázatnak, mivel szemünk nem védett a károsító hatásokkal szemben.

Van néhány olyan tényező, amely növeli az UV hatásra kialakuló szemkárosodás kockázatát. Ide tartozik minden, ami növeli a szemet érő napsugárzás mennyiségét. Azok, akik hosszabb időn keresztül a szabadban végzik a munkájukat vagy szabadidős tevékenységüket (pl. síelés, horgászat, repülés), fokozott kockázatnak vannak kitéve. Mivel a nagy kiterjedésű víz-, hó- vagy világos homokfelületek visszaverik az UV-fényt, a síterepeken, vízen vagy vízparton különösen megnő a szem károsodásának veszélye. A legnagyobb kockázatot a déli órák - 10-től 15 óráig - jelentik, különösen a nyári hónapok során. Ugyancsak nő az UV-sugárzás mennyisége nagy tengerszint feletti magasságban (tehát magas hegyeken), illetve az Egyenlítő környékén.

Mivel a szemlencse elnyeli az UV-sugarakat, azok az emberek, akik szürkehályog műtéten estek át, a retina-károsodás fokozott kockázatának vannak kitéve, hacsak az operáció során nem ültettek be a szemükbe UV-szűrős műlencsét. Azok pedig, akik a retina valamilyen idült betegségében szenvednek, ideghártyájuk csökkent védekezőképessége miatt már a normális mértéket nem meghaladó sugárzás mellett is veszélyeztetettek.

Egyes gyógyszerek fokozzák a napfény hatására kialakuló szem- vagy látáskárosodás veszélyét, mivel védtelenebbé teszik ezekkel szemben a szemet. Ezek közé tartoznak például a fogamzásgátlók, a vízhajtók, néhány antibiotikum, és egyes nyugtatók is.

Mi a helyzet a gyerekekkel?

Gyermekek és fiatalok különösen veszélyeztetettek. Ők a felnőttekhez képest jobban ki vannak téve az UV-sugárzás károsító hatásainak, hiszen idejük nagy részét a szabadban töltik, anélkül, hogy tudatában lennének a veszélynek. Ráadásul az ő szemlencséjük még nem képes annyi UV-sugárzás kiszűrésére, mint a felnőtteké, ezért a szem belseje - az ideghártya - még több károsító hatást szenved el. Ezért a szülőknek ügyelni kell arra, hogy gyermekeik is viseljenek kalapot és napszemüveget ott, ahol erős UV sugárzásnak vannak kitéve; például a strandon, vagy havas tájon.

Mit tehet Ön saját és családja szemének védelmében?

A legegyszerűbb módja ennek az, ha szemünket csak mérsékelten tesszük ki az UV-sugárzás káros hatásának. Három jó tanács:

1. Kerüljük a napot! Nyáron a szabadban töltött idő nagy részében - de 10 és 15 óra között mindenképpen - kerüljük a napfényt.
2. Hordjunk kalapot! Egy széles karimájú kalap vagy ellenzős sapka nemcsak a fejünket védi meg a leégéstől, de a szemünket érő UV-sugárzást is legalább a felére csökkentheti.
3. Viseljünk napszemüveget!

A szemet nemcsak az égből, hanem környezetünk visszatükröző felületeiről is éri UV-sugárzás. Ezért az optimális védelmet egy nagy karimájú kalap vagy napellenzős ("sildes") sapka, és jó minőségű napszemüveg együttes viselése jelenti. A kalap kiszűri a fentről érkező káros sugarak kb. felét, és csökkenti a szemüveg lencséje mellett a szemhez eljutó sugarak mennyiségét is.

Milyen az ideális napszemüveg?

A napszemüveget sokan kiegészítő divatcikknek, esetleg az erős napsugárzás miatti kellemetlen hunyorgás elleni védekezésnek tartják. Pedig ennél sokkal fontosabb feladata is van: védi a szemet az UV-sugárzás okozta károsodástól. A megfelelő védekezést a kellően sötétített lencséjű , UV-szűrős napszemüveg jelenti. A legjobb napszemüvegek kiszűrik a nap káros sugarait, csökkentik a szembe jutó fénymennyiséget, ugyanakkor nem korlátozzák a látásélességet és a színlátást. A szürkére, barnára vagy zöldre színezett üvegek a legmegfelelőbbek. A napszemüveg a napfény mellett ráadásul véd a portól, piszoktól, és más, a szemet izgató anyagoktól is.

Minden megvásárolható napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványának, mely meghatározza, hogy mennyi UV fényt kell a szemüvegnek felfogni. A napszemüvegen egy kis címkén ezt fel kell tüntetni. Az egyszerű sötétített üvegek, amelyek nem szűrik ki a káros sugarakat, olcsóbbak, viszont inkább káros hatásúak, mert viselésükkor a pupilla kitágul, és még több UV-sugárzás jut a szembe.

A szabadban az UV-spektrum 99-100%-át (280nm-től 380nm-ig) elnyelő napszemüveg viselése ajánlott. A 400nm-ig kiterjesztett UV-szűrést nyújtó lencsék további védelmet jelentenek a retina számára. Minél nagyobb a napszemüveg lencséje, és minél jobban illeszkedik a viselő arcához, annál több káros sugárzás kivédésére alkalmas. A keret kiválasztásánál nemcsak a divatos vonalvezetést, hanem a szemnek minden irányból védelmet nyújtó változatokat érdemes keresni.

A napszemüvegek további fontos jellemzője, hogy elég sötétek legyenek ahhoz, hogy ne legyen szükség kényelmetlen hunyorításra, és csökkentsék a fényvisszaverődéseket. Egyes helyzetekben a polarizált üveg - pl. horgászoknak, vagy síelésnél - , a tükröződés mentes réteg illetve a fényerő-függő sötétedés hasznos kiegészítő tulajdonságok lehetnek, bár önmagukban nem védenek az UV-sugarak káros hatása ellen.

Tippek napszemüveg vásárláshoz

- A jó napszemüveg 100%-os UV-védelmet biztosít. A vásárlót tájékoztató jelzéseket alaposan át kell tanulmányozni, legjobb az, ha százalékos értékben adják meg az UV-szűrés mértékét (Óvakodni kell az "UV-védelmet biztosít" megjelöléstől, amennyiben nem közölnek konkrét számértéket). Az UV-védelem mértéke nem feltétlenül van összefüggésben az árral! 

- Megfelelő UV-védelmet már az olcsó árkategóriában is találhatunk, a drágább szemüvegeknél gyakran a márkanevet fizetjük meg. Növelheti az árat a lencse több minőségi jellemzője is. A gyengébb minőségű, karcos, anyaghibás lencse néha torzítja a látott képet, vagy a színeket. Ez eleinte fel sem tűnik a viselőnek, hosszú távon azonban szédülést, fejfájást okozhat. Tovább emeli az árat a fényvisszaverődéseket kiszűrő polarizált védelem, illetve a törhetetlen anyagból készülő lencse. 

- Minél nagyobb a napszemüveg lencséje, annál jobban védi a szemet minden irányból. Fontos az is, hogy a szemüveg megfelelően illeszkedjen a viselő arcához (gyerekeknek ne vásároljunk nagyobb méretet, mondván, hogy "majd belenő"!). 

- A lencse színezése teljesen független az UV-védelem mértékétől, ami akár színtelen lencsén is megoldható. A választásában a különböző színezett üvegek eltérő tulajdonságait és a viselő igényeit kell figyelembe venni. (Például a zöld biztosítja a legjobb színlátást, a barnával kontrasztosabban lehet látni, a sárga nagyon jó képélességet biztosít, a kék pedig optimálisan ellensúlyozza a havas táj vakító fehérjének hatását.) Minél erősebb napfénynek van kitéve a szem, annál sötétebb színezést érdemes választani. Autóvezetéshez, sportoláshoz előnyösek a fentről-lefelé fokozatosan egyre sötétebbre festett üvegek. 

- Azoknak, akik szemüveget hordanak, dioptriás napszemüvegre, vagy szobai szemüvegük elé csíptethető napfény szűrőre van szükségük. Kontaktlencsét viselőknek egyszerű, dioptria nélküli napszemüveg is megfelelő. 

- Léteznek már UV-szűrős kontaktlencsék is. Ezek ugyan nem helyettesítik a napszemüveget, de kiegészítik annak hatását. (A legideálisabb az lenne, ha minden fajta optikai eszköz - a dioptriás szemüvegek, a kontaktlencsék, a napszemüvegek és a szembe ültetett műlencsék is elnyelnék a teljes UV-spektrumot.) 

- Leghelyesebb optikusnál vásárolni napszemüveget. Az optikus tanácsot adhat az életmódhoz és látáshoz legjobban megfelelő napszemüveg kiválasztásában, és biztosítja, hogy valóban megfelelő védelmet nyújtó napszemüveghez jussunk. Az utcán árusított szemüvegek megtévesztőek lehetnek, mert az üveg sötétsége vagy tükröző felülete még egyáltalán nem jelenti azt, hogy véd az UV-sugárzás ellen. Speciális esetben szemész orvos véleményét is érdemes kikérni. 

- Egy másik módszer a szem védelmére az ún. fotokróm lencsék viselése. Ezek olyan szemüveglencsék, amelyek az UV-fény hatására fokozatosan elsötétednek. Ez nagyon kényelmes megoldás a mindennapokra, de figyelni kell arra, hogy nem minden fotokróm lencse képes 100%-ban kiszűrni a káros sugárzást. 

- A gyermek napszemüvegének kiválasztásakor járjunk el kellő körültekintéssel. Számos napszemüvegnek tűnő modell csak játék, melynek védő hatása nincsen. Mindig ellenőrizzük, hogy megfelel-e a napszemüveg a szabványnak. Csak olyan szemüveget érdemes választani, ami tetszik a gyereknek, és kényelmesnek találja, különben semmi esély nincs arra, hogy valóban hordja is. Türelemmel segíteni kell, hogy a gyerek megszokja a napszemüveg viselését. Megfontolandó a törés-biztos (polikarbonátból készülő) lencse vásárlása, amely mellett egy esetleges baleset esetén is biztonságban van a gyermek szeme. Gyerekeknél érdemes valamilyen rögzítési lehetőséggel ellátott keretet választani, különösen az aktívabb és a nagyon fiatal gyermekek részére (fül köré kanyarodó szár, tarkóra illeszthető pánt, vagy legalább egy nyakba akasztható zsinór).

Dr. Heksch Katalin