Patkányokkal folytatott kísérletek szerint a leucin nevű aminosav képes jelentősen csökkenteni az állatok étvágyát. Az eredmények nyomán újra előtérbe kerültek azok az elképzelések, amelyek szerint a csekély mennyiségben szervezetünkbe kerülő ún. mikrotápanyagok étrendbeli szabályozása hatékony lehetne az elhízás, illetve más betegségek ellen is.
A Science c. tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a patkányok agya képes nyomon követni a szervezetben a fehérjék építőelemeinek, vagyis az aminosavaknak a koncentrációját, és az állat ennek alapján dönti el, hogy mennyi táplálékra van szüksége. A Cincinnati Egyetem kutatói leucint fecskendeztek éhező patkányok agyába, és azt tapasztalták, hogy az állatoknak nagymértékben csökkent az étvágyuk: egy nap elteltével mindössze harmadannyi súlygyarapodást lehetett náluk megfigyelni, mint a leucinnal nem kezelt állatoknál.
A mikrotápanyagok szerepe a táplálkozásban
Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az étrenddel kapcsolatos hagyományos gondolkodás, amely a táplálékkal bevitt szénhidrátok, zsírok és fehérjék, vagyis az ún. makrotápanyagok mennyiségének ellenőrzésén alapul, némileg kiegészítésre szorul. A kiegyensúlyozott táplálkozásban alapvető fontosságú a 15-30-55 energia%-nyi "fehérje-zsír-szénhidrát"-arány, de ez önmagában még nem elég. A szervezet zavartalan működéséhez a mikrotápanyagok - aminosavak, vitaminok és ásványi anyagok - megfelelő mennyisége és aránya is alapvető fontosságú. Ez utóbbiakból néhány gramm, miligramm, illetve egyes esetekben csak pár mikrogramm szükséges, ebben a mennyiségben viszont nélkülözhetetlenek (az ásványi anyagok táplálkozásban betöltött szerepéről korábbi anyagunkban olvashat részletesebben).
"Hiba lenne a tápanyagokat kizárólag az energia- és fehérjeforrásokkal azonosítani, mivel a mikrotápanyagok biológiai értelemben szintén aktívak a szervezetünkben" - mondja Luciano Rossetti (Albert Einstein College of Medicine), aki szerint az egészséges táplálkozást tekintve a mostaninál árnyaltabb megközelítésre van szükség. Például a korábbi állatkísérletek eredményei szerint az olívaolajban található olajsav szintén csökkenti az étvágyat. A különféle zöldségekben, gyümölcslevekben, joghurtokban, illetve a mesterséges édesítőszerekben (pl. aszpartám) előforduló fenilalanin nevű aminosavról pedig sikerült kimutatni, hogy segíti a kolecisztokinin nevű hormon felszabadulását, ami feltehetően emberekben is étvágycsökkentő hatású.
Az azonban mindeddig csupán feltételezés, hogy a húsokban vagy a tojásban található fehérjékből származó leucin az agyban zajló biokémiai folyamatok közvetlen befolyásolásával emberekben is képes lenne csökkenteni az étvágyat. A kutatócsoport egyelőre még azzal sincs tisztában, hogy az étvágycsökkentő hatás eléréséhez valóban az agyba kell-e juttatni a leucint.
Az éhségérzet szabályozása
Az agy hipotalamusznak nevezett régiójában számos olyan idegsejt található, amelyek feladata, hogy pontosan szabályozzák az étvágyunkat, illetve a testsúlyt. Ezek az idegsejtek nyomon követik a szervezetünkben elraktározott zsírok mennyiségének, valamint a testünkben áramló különféle tápanyagok szintjének változásait. Randy Seeley és munkatársai egy olyan fehérjét (mTOR) tanulmányoztak, amely a legtöbb sejtünkben jelen van, és képes érzékelni, hogy rendelkezésre áll-e a sejt megfelelő működéséhez szükséges mennyiségű tápanyag. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mindez ugyanígy működik-e az agy sejtjeiben is, ami azt jelentené, hogy a fehérje képes általánosságban is szabályozni a patkányok evési szokásait.
Az eredmények szerint a vizsgált fehérje aktívan működik a hipotalamusz étvágyat szabályozó idegsejtjeiben, a leucin pedig jelentős mértékben serkenti a működését, aminek eredményeként a patkányok kevesebbet esznek a normálisnál. A kutatók feltételezése szerint a fehérje - több másik fehérjével együtt - központi szerepet tölt be az étvágy szabályozásában. "A leptin nevű, testsúlyt szabályozó hormon, illetve a vérben keringő zsírok, cukrok és fehérjék mind-mind befolyásolhatják ennek a fehérjének az aktivitását, ami végső soron felelős lehet az éhségérzet szabályzásáért. Ez az elképzelés szépen összefogná az eddigi elméleteket" - tette hozzá Martin Myers, a michigani egyetem táplálkozás-tudománnyal foglalkozó kutatója.
[origo] egészség
A mikrotápanyagok szerepe a táplálkozásban
Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az étrenddel kapcsolatos hagyományos gondolkodás, amely a táplálékkal bevitt szénhidrátok, zsírok és fehérjék, vagyis az ún. makrotápanyagok mennyiségének ellenőrzésén alapul, némileg kiegészítésre szorul. A kiegyensúlyozott táplálkozásban alapvető fontosságú a 15-30-55 energia%-nyi "fehérje-zsír-szénhidrát"-arány, de ez önmagában még nem elég. A szervezet zavartalan működéséhez a mikrotápanyagok - aminosavak, vitaminok és ásványi anyagok - megfelelő mennyisége és aránya is alapvető fontosságú. Ez utóbbiakból néhány gramm, miligramm, illetve egyes esetekben csak pár mikrogramm szükséges, ebben a mennyiségben viszont nélkülözhetetlenek (az ásványi anyagok táplálkozásban betöltött szerepéről korábbi anyagunkban olvashat részletesebben).
"Hiba lenne a tápanyagokat kizárólag az energia- és fehérjeforrásokkal azonosítani, mivel a mikrotápanyagok biológiai értelemben szintén aktívak a szervezetünkben" - mondja Luciano Rossetti (Albert Einstein College of Medicine), aki szerint az egészséges táplálkozást tekintve a mostaninál árnyaltabb megközelítésre van szükség. Például a korábbi állatkísérletek eredményei szerint az olívaolajban található olajsav szintén csökkenti az étvágyat. A különféle zöldségekben, gyümölcslevekben, joghurtokban, illetve a mesterséges édesítőszerekben (pl. aszpartám) előforduló fenilalanin nevű aminosavról pedig sikerült kimutatni, hogy segíti a kolecisztokinin nevű hormon felszabadulását, ami feltehetően emberekben is étvágycsökkentő hatású.
Az azonban mindeddig csupán feltételezés, hogy a húsokban vagy a tojásban található fehérjékből származó leucin az agyban zajló biokémiai folyamatok közvetlen befolyásolásával emberekben is képes lenne csökkenteni az étvágyat. A kutatócsoport egyelőre még azzal sincs tisztában, hogy az étvágycsökkentő hatás eléréséhez valóban az agyba kell-e juttatni a leucint.
Az éhségérzet szabályozása
Az agy hipotalamusznak nevezett régiójában számos olyan idegsejt található, amelyek feladata, hogy pontosan szabályozzák az étvágyunkat, illetve a testsúlyt. Ezek az idegsejtek nyomon követik a szervezetünkben elraktározott zsírok mennyiségének, valamint a testünkben áramló különféle tápanyagok szintjének változásait. Randy Seeley és munkatársai egy olyan fehérjét (mTOR) tanulmányoztak, amely a legtöbb sejtünkben jelen van, és képes érzékelni, hogy rendelkezésre áll-e a sejt megfelelő működéséhez szükséges mennyiségű tápanyag. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mindez ugyanígy működik-e az agy sejtjeiben is, ami azt jelentené, hogy a fehérje képes általánosságban is szabályozni a patkányok evési szokásait.
Az eredmények szerint a vizsgált fehérje aktívan működik a hipotalamusz étvágyat szabályozó idegsejtjeiben, a leucin pedig jelentős mértékben serkenti a működését, aminek eredményeként a patkányok kevesebbet esznek a normálisnál. A kutatók feltételezése szerint a fehérje - több másik fehérjével együtt - központi szerepet tölt be az étvágy szabályozásában. "A leptin nevű, testsúlyt szabályozó hormon, illetve a vérben keringő zsírok, cukrok és fehérjék mind-mind befolyásolhatják ennek a fehérjének az aktivitását, ami végső soron felelős lehet az éhségérzet szabályzásáért. Ez az elképzelés szépen összefogná az eddigi elméleteket" - tette hozzá Martin Myers, a michigani egyetem táplálkozás-tudománnyal foglalkozó kutatója.
[origo] egészség
