Cukorbetegek diétás kezelése

2006. június 2., péntek, 18:50

A cukorbetegség gyógyszeres, inzulinos és diétás kezelésében az elmúlt évtizedekben gyors változások követték egymást. A felhasználható gyógyszerek (antidiabetikumok) és inzulinok skálája kiszélesedett, összetételükben, hatásuk kifejtésében is korszerűbbek lettek. Nem elhanyagolható szempont, hogy az étrendi kezelés szemlélete és gyakorlati megvalósítása is fejlődött. A tanácsadás manapság megváltozott tápanyag-összetételű étrendről szól, javasolt és nem javasolt élelmiszereket, élelmi anyagokat, ételeket sorolunk fel.

Bevezető a cukorbetegség (diabétesz mellitusz) diétás kezeléséhez

A fejlődés ellenére sem szabad elfelejtkezni arról, hogy a cukorháztartás felborulása betegség, vannak olyan orvosi és dietetikai tanácsok, melyeket változatlanul be kell tartani. A cukorbetegség még napjainkban sem gyógyítható, viszont hatékonyan, tünetmentesen - normál értéket megközelítő vércukorszinttel - és a szövődmények megelőzésével kezelhető. Ha a beteg betartja az orvosi és dietetikai utasításokat, évekig, évtizedekig teljes életet élhet betegségérzet nélkül.

Az inzulin és a táplálkozás kapcsolata 

Az inzulin nevű hormon feladata, hogy segítse a vérben lévő cukor bejutását a sejtekbe, hogy a sejtek ne "éhezzenek". Ez a folyamat a szervezet bonyolult anyagcseréjének a része. Az inzulint a hasnyálmirigy, pontosabban a Langerhans-szigetek béta sejtjei termelik. Egészséges embereknél pontosan annyi inzulint termel, amennyi a táplálékkal elfogyasztott - a szénhidrátokból lebontott -, a vérben keringő cukor sejtekbe jutásához, beépüléséhez szükséges.

Mikor alakul ki cukorbetegség 

Amikor a hasnyálmirigy a szükséges mennyiségű inzulint nem, vagy csak csökkent mértékben termeli, vagy amikor az inzulinkiválasztás és az inzulinszint megfelelő, de hatását valamilyen okból nem tudja kifejteni. Mindkét esetben magas a vércukorszint.

Normál, éhomi vércukorérték 

Ezt üres gyomorra, evés, ivás nélküli mérik, az érték 4,0-5,5 mmol/l között van. Étkezések után két óra múlva visszaáll a szint a normál értékre, de a 7,8 mmol/l-t nem haladhatja meg. Cukorbetegeknél az éhomi és az étkezések utáni érték is magas, de változó, hogy kinek milyen mértékben. 10 mmol/l felett a vizeletben is megjelenik a cukor. A cukorbetegséget két csoportra osztják: 1-es típusú és 2-es típusú, mindkettőben főszerepet kap a betartandó diéta.

A kétféle típusú cukorbetegség kezelése

 Mi a cél? 

Olyan legyen az étrend, hogy a vércukorértékek a megfelelő tartományba kerüljenek. Meg kell határozni a testmagasság, a nem, az életkor, és a fizikai tevékenység figyelembevételével a napi optimális energia- és tápanyagszükségletet. Ezután minden nap oda kell figyelni, hogy az elfogyasztott ételek a megfelelő mennyiségben tartalmazzák a szervezet számára szükséges tápanyagokat (fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek). A cél tehát a szövődmények kifejlődésének megelőzése, illetve késleltetése. 

A diéta beállításának mindig egyénre szabottnak kell lennie, hiszen nincs két egyforma beteg. Az étrendi tanácsadást meghatározza a beteg személyisége, táplálkozási szokásai, munkavégzése, neme, életkora, vércukoreredménye, cukorbetegségének stádiuma.

Kezelés

1-es típusú diabétesz: 

Inzulin és diéta (az 1-es típusú diabéteszre az inzulin teljes hiánya jellemző).

2-es típusú diabétesz: 

a.) Diéta (ebben az esetben van inzulintermelés, de nem tud "lépést tartani" a bevitt energiával, illetve a túlsúllyal).
b.) Gyógyszer és diéta (ebben az esetben nem elegendő az inzulin mennyisége, vagy nem tudja megfelelően kifejteni hatását). 

1-es típusú diabétesz

Ebben a típusban az inzulin teljes hiánya jellemző. A tünetek viszonylag rövid időn belül jelentkeznek, gyermek- és serdülőkorban, fiatal felnőttkorban kezdődik, de bármely életkorban kialakulhat. 

A jelenlegi tudományos ismeretek szerint az inzulinkezelés mellett is kell diétázni. Kezelése mesterséges inzulinpótlással és diétával történik, a két módszer csak együttesen biztosítja a betegség karbantartását.

2-es típusú diabétesz 

Felnőtt- és időskorra jellemző a kialakulása, de minden életkorban előfordulhat. Ennél a típusnál gyakran más okból történő vizsgálatok (például jogosítványhosszabbítás) során derül ki a magas vércukorszint. A szervezet folyamatosan alkalmazkodik, ezért az évek folyamán lappangva, panaszokat nem okozva alakul ki a cukorbetegség. Természetesen, ha az érték már nagyon magas (15-25 mmol/l feletti), akkor a tünetek is jelentkeznek. Kialakulásában több tényező játszik szerepet: örökletes hajlam, mozgásszegény életmód, nem megfelelő táplálkozás, ami elhízáshoz vezet. A többletenergiához (zsírok, zsíros ételek, édességek) a hasnyálmirigy már nem tud elegendő inzulint termelni, vagy az inzulin nem tudja kifejteni hatását és a vércukor fokozatosan emelkedik. Az elhízás, túlsúly miatt társulhat hozzá még magas vérnyomás, magas vérzsírszintek, (koleszterin, trigliceridszint). Ezek együttesen a korai érelmeszesedés, szívinfarktus, agyvérzés, és az alsó végtagi érszűkület kialakulásának a kockázati tényezői.

A diétának kiemelkedő szerepe van 

Ennél a cukorbetegségnél az első teendő a fogyókúra, a felesleges súly leadása, áttérés az egészséges táplálkozásra, a rendszeres, nem megerőltető, de a testsúlyt csökkentő mozgásra. Legtöbb esetben ennek hatására már javulnak a laboratóriumi eredmények, az értékek a normál értékhez közelednek, a közérzet kellemesebbé válik. Amennyiben a testsúlycsökkenés nem elegendő, a kezelőorvos vércukorcsökkentő tabletta szedésével egészíti ki a fogyókúrát, és meghatározza a naponta elfogyasztható szénhidrát mennyiségét. Ez lehet nagyon kevés is - testsúlytól, fizikai aktivitástól stb. függően -, például 120 g szénhidrát naponta. Fogyókúránál általában a 180 g szénhidrát napi fogyasztást nem haladja meg.

Az alábbi mintaétrendek tájékoztató jellegűek, az értékeket a pontos anyagkiszabás a megengedett 5 g eltéréssel módosíthatja. 

140 g szénhidrát naponta

Étkezés	Élelmiszer
Reggeli	4 dkg fehér kenyér, 1 dkg margarin, 2 dkg diétás lekvár, 2 dl zsírszegény tej
Tízórai	2 db. alma, 1/3 zsemle (vagy 3 db korpás keksz)
Ebéd	rakott burgonya (20 dkg burgonyából), savanyúság, limonádé (cukor nélkül)
Uzsonna	túróturmix 2,5 dl tejből
Vacsora	1 db zsemle, 2 db kockasajt (light), natúr gyümölcslé

Szénhidráttartalom: 143 g/nap

180 g szénhidrát naponta

Étkezés	Élelmiszer
Reggeli	2,5 dl tejeskávé, 4 dkg kenyér, 2 dkg margarin, 5 dkg felvágott
Tízórai	2 kisebb narancs
Ebéd	daragaluska leves (2 dkg búzadara), székelykáposzta, 5 dkg kenyér
Uzsonna	gyümölcsös joghurt (cukor nélküli)
Vacsora	tojás omlett (0,5 dkg liszt), 2 dl natúr joghurt, 1 db zsemle
Utóvacsora	1 db kockasajt, 1 zsemle

Szénhidráttartalom: 179,5 g/nap

Az étrend összeállítása

Szigorúan figyelembe kell venni az orvos által javasolt inzulinok hatásgörbéjét - gyors és közepes hatású inzulin, ezek kombinációja -, összeegyeztetni a napi étkezések időpontját, számát és egy-egy étkezés szénhidráttartalmát. A napi étrendet többféle élelmiszerből állítsuk össze, mert csak változatos étrenddel lehet biztosítani a szervezet számára szükséges valamennyi tápanyagot.

Energia 

Ha az optimálisnál több energiát viszünk be a szervezetünkbe, akkor súlyfelesleg alakul ki, ha kevesebbet, akkor soványság. Normál testsúly esetén a megszokott napi felvett energiamennyiséget tartsuk. 

Egy példán keresztül, közepes fizikai tevékenység esetén : 

Férfi - magasság: 176 cm, optimális testsúly: 68 kg, sovány: 62 kg alatt, elhízott: 77 kg felett kalória (kcal): 2700, kJ: 11340
Nő - magasság: 166 cm, optimális testsúly: 56 kg, sovány: 51 kg alatt, elhízott: 65 kg felett kalória (kcal): 2250, kJ: 9450

Tápanyag-összetétel 

A tápanyag-összetétel megegyezik az egészséges felnőtteknek szóló táplálkozási ajánlásokkal. Az étrendben a napi energia mennyiségének nagyjából a fele származzon szénhidrátokból. Ezen belül figyelembe kell venni a szénhidrátok vércukoremelő hatását is. 

Optimális energiaelosztás a naponta felvett tápanyagokból 

Tápanyag forrása	mennyiség %-ban
Szénhidrátok	50-55 %
Zsírok	30 %
Fehérjék	15-20 %

Vegyes táplálkozásnál nem alakul ki az energiát nem adó tápanyagok hiánya (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, víz) - természetesen akkor, ha nincs társbetegség.

Szénhidrát- és az energiatartalom közti kapcsolat 

A betegek energiaszükséglete különböző - mert vércukoreredményeik, munkavégzésük, testsúlyuk stb. sem azonos -, ezért a napi szénhidrátszükségletük is egyénenként változó. Minden tényező figyelembe vételével személyre szabottan határozzák meg a naponta fogyasztható szénhidrát mennyiségét, illetve az ehhez tartozó energiát is. A szénhidrátok adják az energiafelhasználás körülbelül 50 %-át, ezért a kettő szorosan összetartozik. A szénhidrátmennyiség általában 120-370 g között van. Például, ha a napi energiaszükséglet 2200 kalória, akkor ebből 1100 kalória a szénhidrát (50%). 1 g szénhidrát elégetése során a szervezetben 4,1 kalória szabadul fel, ha az 1100 kalóriát elosztjuk 4 kalóriával (1100/4), akkor megkapjuk a napi szénhidrátmennyiség értékét: 275 g. 

Energia szénhidrátokból 

Szénhidrátmennyisége g/nap	energia kcal/nap	energia kJ/nap
125 g szénhidrát/nap	1000 kcal/nap	4200 kJ/nap
175 g szénhidrát/nap	1400 kcal/nap	5900 kJ/nap
225 g szénhidrát/nap	1800 kcal/nap	7600 kJ/nap
275 g szénhidrát/nap	2200 kcal/nap	9200 kJ/nap
325 g szénhidrát/nap	2600 kcal/nap	10900 kJ/nap
375 g szénhidrát/nap	3000 kcal/nap	12600 kJ/nap

Étkezések gyakorisága 

Naponta 5-6 alkalommal ideális: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora és amennyiben szükséges, utóvacsora. A megfelelő vércukorszintek biztosításához az étkezéseket az inzulin - vagy inzulinok - hatásgörbéje szerint kell beosztani. Napi egy-két étkezés megterheli az emésztőrendszert, nagyobb munkát ró az emésztőenzimeket termelő szervekre, az epét termelő májra, a zsíremésztéshez szükséges enzimet és inzulint termelő hasnyálmirigyre, megterheli a szívet és a keringést is. Mint ahogy az sem mindegy, hogy naponta egyszerre futunk-e le öt kilométert, vagy ötszöri alkalommal egy-egy kilométert - az első nem biztos, hogy sikerül, a második már valószínűbb, persze a cukorbetegségnél nem a szervek edzése a cél.

A napi szénhidrátmennyiség - hatszori étkezésre a következő elosztás ajánlott 

Étkezés	mennyiség	mennyiség	mennyiség	mennyiség
Reggeli	20 g	30 g	40 g	50 g
Tízórai	15 g	20 g	25 g	30 g
Ebéd	30 g	50 g	60 g	70 g
Uzsonna	15 g	20 g	30 g	35 g
Vacsora	30 g	40 g	50 g	65 g
Utóvacsora	15 g	15 g	20 g	25 g
Összesen	125 g	175 g	225 g	275 g

A tápanyagokról

1. Szénhidrátok

Energiát adó tápanyagok, 1 g elégetése során a szervezetben 4,1 kalória szabadul fel. Legismertebb típusai az egyszerű cukrok és az összetett szénhidrátok. 

Egyszerű cukrok: Szőlőcukor és a gyümölcscukor. A szőlőcukor (glukóz) a gyümölcsökben, mézben található meg és a répacukor egyik alkotórésze. A gyümölcscukor (fruktóz) a gyümölcsökben található meg és a répacukor másik alkotórésze. 

Összetett szénhidrátok: Legfontosabb a keményítő és a glikogén. A keményítő csak szőlőcukorból épül fel, az emésztés során erre bomlik le. Előfordulásaik: búzaliszt, az ebből készült termékek (kenyér, pékáru, tészták), burgonya, rizs, kukorica, szója, hüvelyesek, kisebb arányban zöldségfélék, néhány főzelékféle, saláta is tartalmazza. Glikogén a májban és a húsokban található.

A növényi eredetű tápanyagok vércukorszintet emelő hatása a bennük lévő emészthető szénhidrát mennyiségétől és minőségétől függ.
A növényi rostok (például cellulóz, pektin) nem emészthető növényi szénhidrátok. A könnyen felszívódó szénhidrátok - a fehér cukorban és a finom lisztben találhatóak leginkább - gyorsan felszívódnak és a zsírszövet gyarapodását idézik elő. Ezek a rostok lassítják a szénhidrátok, zsírok, fehérjék felszívódását a vékonybélben, ennek jótékony hatása van az egészségre. Cellulóz a korpafélékben található, pektin pedig a gyümölcsökben (például alma, körte).

Ez alapján a cukorbetegek számára három csoportba oszthatók az élelmiszerek: 

Amit kerülni kell, nem javasolt a fogyasztása: Szőlőcukor, répacukor, malátacukor, méz, cukorral készült üdítőitalok, befőtt, lekvár, dzsem, cukorkák, bonbonok, keserű csokoládé, gyümölcsök közül a szőlő, valamennyi aszalt gyümölcs és a szárított déligyümölcsök. 

Számolni és mérni kell: Lisztes áruk, fehér, félbarna és barna kenyér, zsemle, kifli, rizs, búzadara, zsemlemorzsa, korpás, sós, diabetikus kekszek, natúr gabonák, gabonapelyhek, müzli. Zöldségek közül ide sorolható a burgonya, sárgarépa, kukorica, zöldborsó, sütőtök és a hüvelyesek. Tej, joghurt, kefir, aludttej, gyümölcsök, natúr gyümölcslevek. Főtt tészták, ezek közül a vércukrot gyorsabban, jobban emeli a galuska, nudli, kocka- és metélt tészták, kevésbé gyorsan emeli a spagetti és a makaróni. Kisebb a vércukoremelő hatása a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereknek és tésztáknak. Közepesen emelik a vércukorszintet magas zsírtartalmuk miatt a tejszínes fagylaltok és a tejcsokoládék. A száraz hüvelyesek lassan emelik a vércukrot, ezért egy étkezésnél kisebb mennyiségben megengedett. 

Szabadon fogyaszthatók: Azok az élelmiszerek, melyek nem okoznak számottevő vércukor-emelkedést. Ezek a saláta- és káposztafélék, spenót, sóska, zöldbab, zöldpaprika, retek, karfiol, karalábé, paradicsom, uborka, brokkoli, fehérrépa, spárga és a zeller. Önmagukban fogyasztva annyit lehet belőlük enni, amennyit egy egészséges ember is eszik, amikor viszont rántásos vagy habart főzeléket készítünk, akkor a hozzáadott liszt szénhidráttartalmát figyelembe kell venni.

A táplálékok vércukorszint-emelő hatását a szénhidrátok mennyiségén és minőségén kívül a halmazállapotuk is befolyásolja - a folyadékok gyorsabban emelik a vércukorszintet. Ezért kerülni érdemes a pépesítést és a turmixolást. Minél magasabb egy étel fehérje- vagy zsírtartalma, annál kevésbé emeli a vércukorszintet. Ennek ellenére nem javasolható a magas zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztása. 

Ahhoz, hogy minden nap olyan változatos étrendet állíthassunk össze, amely megfelelő mennyiségű szénhidráttartalmú főtt ételt, tejtermékeket, gyümölcs- és zöldségféléket tartalmaz, a következő praktikus tanácsokat érdemes figyelembe venni. Az egyszeri alkalomra fogyasztott leves és főzelék adagja 2,5-3 dl. A burgonya mennyisége köretként ne legyen több 15 dkg-nál. A rizs és tésztafélék egy adagja nyersen, főzés előtt 4-5 dkg. Érdemes ezekből a diéta elkezdésekor próbafőzést végezni, majd kimérni az adagot, így a következő alkalommal már tudjuk mennyit lehet kiszedni a családnak készített mennyiségből. Tejből, tejes italokból naponta fél liternél ne fogyasszanak többet. A gyümölcsökből (szénhidráttartalomtól függően) naponta 50 dkg az ajánlott mennyiség.

Glikémiás index 

A besorolás a szőlőcukorhoz vagy a fehér kenyérhez viszonyított vércukoremelő-hatást százalékban fejezi ki. Minél magasabb a százalék, annál gyorsabban emeli a vércukorszintet az adott élelmiszer. A betegeknek erre is fokozottan kell figyelni. 

Glikémiás index 90-100 %
Malátacukor, méz, minden cukrozott üdítőital, főtt burgonya, burgonyapüré, gabonapehely, kukoricapehely, rizspehely, minden magas szénhidráttartalmú növényi termék, melyet pelyhesítenek, vagyis szétroncsolják a sejtfalát. 

Glikémiás index 70-90 %
Fehér kenyér, zsemle, kifli, félbarna kenyér, extrudált kenyér, kétszersült, ostya, kekszek, sós sütemények, kalács, édes müzli, pudingpor, tejberizs, fehér liszt, főtt tésztafélék - kivétel a spagetti és a makaróni -, szőlő, szőlőcukor, répacukor (kristály-, por-, mokkacukor stb.). 

Glikémiás index 50-70 %
Zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, banán, natúr, cukor nélküli gyümölcslevek. 

Glikémiás index 30-50 %
Tej, kefir, joghurt, a legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni, durumbúzából készült tészták, tejszínes fagylaltok, tejcsokoládé (magas zsírtartalmuk miatt vannak ebben a csoportban). 

Glikémiás index 30 % alatt
Szorbit, fruktóz, lencse, szárazbab, sárgaborsó, lencse, szójabab, dió, mogyoró, korpás müzli, színes főzelékek, saláták, cékla, retek, zöldpaprika, paradicsom.

2. Fehérjék

A fehérjék aminosavakból épülnek fel. Az átlagos napi szükséglet 0,8-1 g/testtömeg/nap. 70 kg testsúly esetén 56-70 g, vagyis 6-7 dkg ajánlott. Ennél többet nem érdemes fogyasztani, mert a szervezet a többletet elégeti, energiaként hasznosítja. A fehérjék (aminosavak) elsősorban a szervezet építőkövei, de emellett valamennyi energiát is biztosítanak: 1 g fehérje elégetése során 4,1 kalória keletkezik, a napi összes energiaszükségletünk 15-20 százaléka származik fehérjékből.

Teljes értékű fehérjeforrások: hús, hal, tej, tejtermékek, tojás (ezek minden nélkülözhetetlen aminosavat tartalmaznak). 

Nem teljes értékű fehérjeforrások: zömében a növényi fehérjék, például kenyér, hüvelyesek, rizs. 

3. Zsírok

A legtöbb energiát a zsírok szolgáltatják, 1 g elégetésekor 9,3 kalória szabadul fel. Fontos, hogy a napi energiafelvétel 30 százaléka származzon csak zsiradékokból. A zsírok lehetnek növényi és állati eredetűek. Helyes, ha a napi táplálkozásban több a telítetlen zsírsavakat tartalmazó élelmiszer, ezek elsősorban a növényi eredetűek. Az érelmeszesedés a cukorbetegeket fokozottabban veszélyezteti, előnyben kell részesíteniük a növényi eredetű olajféléket, margarinokat, mert nem tartalmaznak koleszterint. 

Reggelihez, kisebb étkezésekhez (kenyérre) lehetőleg növényi eredetű margarinokat együnk. Sokkal kevesebb legyen a telített zsírsavtartalmú, ezek az állati eredetű élelmi anyagok (sertészsír, libazsír, a húsok látható és nem látható zsírtartalma stb.). Ha a húsokról a látható zsírszöveteket eltávolítjuk, akkor is megmarad az úgynevezett rejtett zsírtartalom. Rejtett zsírtartalma van még, például a tejnek, tejtermékeknek, tojásnak.

4. Vitaminok, ásványi anyagok 

Létfontosságúak a szervezet megfelelő működéséhez. A táplálkozással kell biztosítani, mert - néhány vitamin kivételével - a szervezet nem tudja előállítani. Vegyes táplálkozásnál nem alakul ki hiányállapot.

5. Élvezeti szerek 

Kávéból, teából - mesterséges édesítőszerrel készítve - naponta 1-2 csésze fogyasztása javasolható és jó hatású lehet élénkítő koffeintartalmuk miatt.

6. Alkohol 

1 g alkohol elégetése során a szervezetben 7,1 kalória szabadul fel. Magas az energiatartalma, tápanyagokat viszont nem tartalmaz. Cukorbetegeknek ritkán, körültekintően, kis mennyiségben javasolható, mivel befolyásolja a cukoranyagcserét. 

Amit magas alkohol- és cukortartalma miatt kerülni kell: édes pezsgők, édes borok, vermutok, unikum, likőrök. 

Egy-egy alkalommal kis mennyiségben iható, mert enyhébb mértékben emelik a vércukorszintet: félszáraz bor, félszáraz pezsgő, száraz vermut, sör. 

A tömény italok cukrot nem tartalmaznak de hirtelen vércukorszint csökkenést (hipoglikémiát) okozhatnak. Fogyasztásukkal párhuzamosan szénhidráttartalmú ételt is kell enni. Előnyösebb azonban kerülni a tömény italok (például pálinkák), száraz borok, diétás sörök fogyasztását.

7. Diétás termékek 

Mesterséges édesítőszerek: Tabletta, folyadék vagy por alakúak. Nem emelik a vércukorszintet, nem tartalmaznak energiát. A tabletták utóízesítésre használhatók, mert hő hatására elbomlanak, a folyékony és por alakúakkal lehet sütni, főzni. Ezek a szaharin, ciklamát, az aceszulfán-K és az aszpartam hatóanyagú termékek. 

Cukorhelyettesítő anyagok: Energiát tartalmaznak, szénhidráttartalmuk megegyezik a cukoréval. A cukorhelyettesítőkre akkor van szükség, ha nem csak az édes ízt, hanem a cukor térfogatát is pótolni akarjuk. Növelik a vércukorszintet, de jóval lassabban, mint a cukor, ezért fogyaszthatók - legfeljebb napi 30 g -, de bele kell számolni az előírt szénhidrátmennyiségbe. Ezek a sorbit-, glukonon- és fruktóztartalmú készítmények.

Inzulin és diéta

 Az inzulinok hatásgörbéje a típusuk szerint változó. Extra gyors hatású inzulin alkalmazása után 5-10 perc múlva étkezni kell. Gyors hatású, valamint gyors hatású és közepes hatástartamú inzulin együttes adása, illetve gyárilag készített inzulinkeverékek alkalmazásakor 30 perc múlva kell megkezdeni az étkezést. 

Intenzív inzulinkezelés: Célja utánozni az egészséges szervezet inzulin elválasztását. Naponta egyszer vagy kétszer kap a beteg közepes hatástartamú inzulint, a főétkezések előtt pedig az étkezés szénhidráttartalmának megfelelő mennyiségű gyors hatású inzulint kell még beadni. Hamarosan kapható lesz a belélegezhető inzulin, mely csak az extra gyors hatású inzulin helyettesítésére szolgál. Mindig a szakorvos határozza meg az inzulin fajtáját, és a hozzátartozó napi szénhidrátmennyiséget.

Reggeli javaslatok: 

20 g szénhidrát: 2 dl zsírszegény tej, 1/3 zsemle, vagy 3 db. korpás keksz, 1 dkg margarin (light), 10 dkg zöldpaprika, (180 kcal)
30 g szénhidrát: 4 dkg fehér kenyér, 1 dkg margarin, 2 dkg diétás lekvár, 2 dl zsírszegény tej (200 kcal)
40 g szénhidrát: 6 dkg barna kenyér, 1 dkg vaj, 10 dkg uborka, 2 dl zsírszegény tej, (330 kcal)
50 g szénhidrát: 10 dkg félbarna kenyér, 5 dkg sajt, 10 dkg zöldpaprika, tea édesítővel (390 kcal)

Kisétkezés javaslatok: 

10 g szénhidrát: 2 dl kefir (130 kcal)
15 g szénhidrát: 10 dkg cseresznye (60 kcal)
20 g szénhidrát: 3 db korpás keksz, 2 dl 0%-os joghurt (120 kcal)
30 g szénhidrát: 1 db korpás zsemle, 1 db kockasajt (200 kcal)

Ebéd javaslatok: 

30 g szénhidrát: 10 dkg főtt marhahús, paradicsommártás, 20 dkg narancs (2 db) (370 kcal)
50 g szénhidrát: tejfeles burgonyaleves, rakott kelkáposzta, 10 dkg margarin (600 kcal)
60 g szénhidrát: gulyásleves, 3 db túrós palacsinta édesítővel (730 kcal)
70 g szénhidrát: lebbencs leves, sertéspörkölt, zöldbabfőzelék, 20 dkg körte (680 kcal)

Vacsora javaslatok: 

30 g szénhidrát: ˝ zsemle, 3 dl aludttej (210 kcal)
40 g szénhidrát: rakott burgonya 20 dkg burgonyából, savanyúság, limonádé cukor nélkül (350 kcal)
50 g szénhidrát: 1,5 db korpás zsemle, 5 dkg túróból körözött, 3 dl light almalé, 10 dkg paprika (380 kcal)
65 g szénhidrát: becsinált leves, 5 db közepes túrógombóc, limonádé cukor nélkül (870 kcal)

Fontosabb élelmiszerek kalória és szénhidráttartalma 100 g (mennyiségben). Az ettől eltérő mennyiség külön van feltüntetve.  

(100 g)	Energia(kcal)	Szénhidrát(g)
Gabonafélék
Árpagyöngy (gersli)	350	75
Búzacsíra	380	45
Búzadara	340	73
Búzakorpa	260	15
Kenyér (barna)	240	55
Kenyér (fehér)	260	52
Kenyér (lenmagos)	250	46
Kenyér (rozs)	260	54
Kifli (1 db.)	130	26
Liszt (búza)	350	70
Liszt (kukorica)	347	70
Liszt (szója)	440	10
Pászka	380	78
Rizs	350	78
Száraztészta (4 tojásos)	380	73
Szójagranulátum	539	25
Zabpehely	380	64
Zsemle (1 db.)	150	30
Zsemlemorzsa	340	73
Tej, tejtermékek
Író (1 dl)	35	4
Joghurt, kefir, aludttej (1 dl)	65	5
Sajtok	380	2
Tehéntej (2,8 % zsír, 1 dl)	60	5
Tehéntej (1,5 % zsír, 1 dl)	40	5
Tejföl (1 dl)	170	4
Tejföl (12 %,. 1 dl)	120	4
Tejszín (1 dl)	290	3
Túró (juh)	280	3
Túró (tehén, félzsíros)	110	4
Vaj	720	1
Vajkrém	380	0
Zöldség és főzelékfélék
Brokkoli	30	4
Burgonya	90	20
Cékla	30	6
Fehérrépa	30	6
Fejes káposzta	30	6
Fejes saláta	15	2
Gomba (csiperke stb.)	40	3
Gomba (laska)	40	6
Karalábé	40	7
Karfiol	30	4
Kelbimbó	45	5
Kelkáposzta	35	4
Kovászos uborka	10	2
Kukorica (tejes)	130	24
Lencse (száraz)	330	53
Paradicsom	20	4
Paraj	20	2
Retek	15	2
Savanyú káposzta	20	3
Sárgarépa	40	8
Sóska	20	2
Spárga	20	2
Szárazbab	310	54
Sárgaborsó	330	53
Tök (főző)	30	6
Tök (sütő)	30	6
Uborka	10	2
Vöröshagyma	40	8
Zellergyökér	30	5
Zöldbab	40	7
Zöldborsó	90	14
Zöldpaprika	20	3
Gyümölcsök
Alma	30	7
Ananász	50	12
Banán	100	23
Citrom	25	2
Cseresznye	60	14
Dinnye (görög)	30	7
Dinnye (sárga)	40	10
Dió	650	12
Egres	40	8
Gesztenye	170	33
Grapefruit	35	7
Kajszibarack	50	10
Körte	50	12
Mandarin	40	10
Mandula	630	7
Mák	540	24
Málna	30	5
Meggy	50	11
Mogyoró	690	9
Mogyoró (földi)	610	15
Narancs	40	9
Őszibarack	40	9
Ribizli	35	7
Szamóca (földieper)	35	7
Szilva	60	11
Szőlő	80	18

Nógrádi Katalin 
dietetikus