Casimir Funk (1884-1967) ismerte fel, hogy az élelmiszerekben olyan vegyületek vannak, amelyek nélkülözhetetlenek az egészség fenntartásához, majd később vitaminoknak nevezte el őket. A kifejezés a latin vita (élet) és az amin (nitrogéntartalmú vegyület) szavakból származik. Később nyilvánvalóvá vált, hogy nem minden vitamin nitrogéntartalmú vegyület, de a vitamin szó addigra már elterjedt.
Vitaminok
Ajánló
Gyermektáplálkozással foglalkozó aloldalunk
Táplálkozás - Az [origo] egészség dietetikai aloldala
Kapcsolódó cikkeink:
A fokozott C-vitamin-fogyasztás megvédhet a köszvénytől
A D-vitamin-hiány növelheti az influenza és a megfázás esélyét
Testünk - egy-két kivételtől eltekintve - nem képes felépíteni a vitaminokat, ezért ezeket naponta a meghatározott mennyiségben biztosítanunk kell a táplálkozással. A kalciferolt (D-vitamin), a fillokinont (K-vitamin), a kobalamint (B12-vitamin) és a niacint szintetizálja a szervezet, de az előállítás mértéke nem alkalmazkodik szervezetünk aktuális vitaminszükségletéhez.
Bizonyos életkorban, terhesség, szoptatás alatt, fokozott fizikai aktivitás vagy betegség esetén megnövekszik a szervezet vitaminigénye. Elégtelen vitaminfelvételhez vezethetnek a rossz táplálkozási szokások, szélsőséges táplálkozási irányzatok, a helytelenül összeállított étrend, emésztőszervi betegségek, felszívódási zavarok. A vitaminhiány nem specifikus tünetekben mutatkozik meg, hanem például ingerültség, a koncentrálóképesség csökkenése, álmatlanság, depresszió vagy épp étvágytalanság képében. A rejtett értékküszöbök alatti vitaminhiány rövid és középtávon működésbeli zavarokhoz vezet, hosszú távon pedig betegségeket okoz.
Az egészséges embereknek ajánlott napi felvétel (Recommended Dietary Allowance; RDA) a vitaminok többségénél meghatározott, egyes vitaminoknál pedig a biztonságos felső határt is megállapították. Változatos étrendnél egészséges gyermekek és felnőttek szervezetében nem alakulhat ki vitaminhiány. Az egészségünk megtartásához étrendünk minden nap tartalmazzon húst, húsféléket, gabonaféléket, zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöket és megfelelő mennyiségű folyadékot. A vízben oldódó vitaminok nagyon érzékenyek, fény, hő és hosszan tartó tárolás hatására lebomlanak. A gyümölcsöket, zöldségeket és főzelékféléket lehetőleg nyersen, esetleg rövid ideig tartó párolás után fogyasszuk. Télen a mirelit termékeket vásároljunk meg.
Különböző tanulmányok támasztják alá, hogy az ajánlott napi mennyiség (RDA) teljesen elegendő. A természetes formában fogyasztott vitaminok felszívódási képessége magasabb, jobban hasznosulnak, mint a kapszula, tabletta vagy por alakú, laboratóriumban készített változatok. A vitaminokat tartalmazó élelmi anyagok még értékes rostokat, ásványi anyagokat és flavonoidokat is tartalmaznak, melyek szervezetünk regenerálódó és a betegségekkel szembeni ellenálló képességét is fokozzák.
Ma már mindenki számára hozzáférhetőek a vitamintabletták - ebben rejlik a túladagolás veszélye. Ha nem áll fenn betegség, akkor nincs szükség az étrendünk vitaminkészítményekkel történő kiegészítésére. Ezeket szervezetünk nem megfelelően hasznosítja: gyorsan szívódnak fel, lebomlanak, kiválasztódnak a székletbe, vizeletbe és kiürülnek. A készítmények nagy mennyiségű fogyasztása károsíthatja a szervezetet, betegség-, illetve mérgezéses tünetek alakulhatnak ki.
Az A-vitamin túladagolásakor például étvágytalanság, szédülés, hányinger, hányás, hajhullás, bőrgyulladás, csontfájdalom jelentkezik. D-vitamin túladagoláskor megnő a kalciumszint a vérben, mészlerakódás alakul ki az erekben, kisgyermekeknél pedig deformálódhatnak a csontok. Az Egyesült Államokban kutatásokat végeztek az E-vitamin szívre gyakorolt hatásával kapcsolatban is: ez a mikrotápanyag az ajánlott napi mennyiségben (10 NE/10-12 mg) antioxidáns, nagyobb adagban azonban ellenkező hatást fejthet ki - napi 200 NE egységnél több E-vitamin már árthat a szívnek.
A vitaminok különböző mennyiségben találhatók meg élelmiszereinkben, sokféle táplálékunk alkotóelemei, de nincs olyan, mely minden vitamint a szükségletnek megfelelő mennyiségben tartalmazná.
Étkezzünk változatosan. Szent-Györgyi Albert mondta: "A betegségek több mint 70%-át a nem megfelelő táplálkozás kezdeményezi."
A vitaminok csoportosítása
Zsírban oldódó (zsíroldékony) vitaminok
Ide tartozik az A-, a D-, az E- valamint a K-vitamin (jól megjegyezhető a "deka" szóval), felszívódásukhoz zsiradék jelenlétére van szükség. Ezeket képes tárolni a szervezet, K- és A-vitamint pedig elő is állít, ezért ezek túladagolásával vigyázni kell (táplálékkiegészítők, vitaminkészítmények nagy mennyiségű szedése).
Vízben oldódó (vízoldékony) vitaminok
Ide tartozik a C-, a B1-, a B2-, a B6- és a B12-vitamin, valamint a niacin, a folsav, a biotin és a pantoténsav. Ezeket a szervezet nem tárolja, így az adott napon a fel nem használt mennyiség a széklettel vagy a vizelettel kiürül, ezért túladagolásuk nem lehetséges, kivéve a B6-vitamint. Felvételükről naponta kell gondoskodni.
A zsíroldékony vitaminok közül néhány ún. elővitaminokból (provitaminokból) képződik, ebben a formában kerül a szervezetbe. Az A-vitamin elővitaminja például a béta-karotin, amely a sárgarépában és a sütőtökben található meg. A vízoldékony vitaminoknak nincs provitaminja.
- Vitaminok
- Zsírban oldódó vitaminok
- Vízben oldódó vitaminok
- Vitaminok szerepe, fő feladata, előfordulása, napi szükséglete
