A zsírok a szervezet alapvető építőelemei. Közéjük tartoznak az úgynevezett trigliceridek és a koleszterinmolekulák is.
Koleszterin
Magyarországon kívül minden országban a koleszterin hivatalos elnevezése a cholesterol (koleszterol). A koleszterint egyrészt a máj termeli, ez az úgynevezett endogéntermelés. Másrészt az elfogyasztott táplálékkal kerül a szervezetünkbe, ez jelenti az exogén felvételt. Ha a táplálékkal felvett koleszterin mennyisége kevesebb, akkor a máj többet termel, ha többet fogyasztunk, akkor a máj kevesebbet termel. Ezek a források határozzák meg a vér koleszterinszintjét. Egészséges embereknél, ahol jól működik a bonyolult kiválasztó, szabályozó rendszer és az étrend sem tartalmaz nagy mennyiségű koleszterint, a vérzsírszintek a normál értékhatáron belül maradnak.
A koleszterin fontos építőanyaga a szervezet sejthártyáinak, bizonyos hormonok, vitaminok alkotórésze, ezen kívül megtalálható az epesavakban is. Az idegsejtek koleszterinben gazdag burokba ágyazódnak, amit a vér juttat el a sejtekhez. Ez a vegyület is létfontosságú a szervezet optimális működéséhez.
A koleszterin csak meghatározott értékig hasznos. Nagyon fontos, hogy mindig a megfelelő mennyiségben és a megfelelő helyen legyen jelen. Amennyiben a vér koleszterinszintje meghaladja a normálértéket, illetve kórosan magas, különböző elváltozások jönnek létre, ami betegségek kialakulásához vezet. Magyarországon a magas koleszterinszint az egyik legjellemzőbb rizikófaktor.
Háromféle koleszterin van, két "káros" és egy "jó". A káros koleszterinek: LDL; VLDL, a jó pedig a HDL. Laboratóriumi vizsgálattal számszerűleg külön-külön is meg lehet határozni az egyes összetevőket. A magas összes koleszterinszint (TC) és ezen belül az alacsony HDL (védő) szint a magas vérnyomással, magas vércukorszinttel és a dohányzással együtt, de önmagában is az érelmeszesedéssel járó betegségek kialakulásának fő kockázati tényezője. Felhalmozódik a vérben, a felesleg lerakódik az érfalon, az ér átmérője egyre jobban beszűkül. A sejtek nem kapják meg a működésükhöz szükséges oxigént. Súlyos esetekben teljesen elzárja a vér útját az erekben. Így játszik szerepet az érelmeszesedés kialakulásában (a szívkoszorúér-elmeszesedésének következménye az infarktus, az agyi erek meszesedése agykárosodáshoz vezet, a végtagi erek meszesedése következtében megszűnik a kezek és lábak vérellátása). A koleszterin egy része a vékonybélből visszakerül a keringésbe, a többi az epefolyadékkal együtt a széklettel kiürül a szervezetből. Azért van jelentősége a rostdús táplálkozásnak, mert a rostok magukba szívják a koleszterinben gazdag epesavakat is, ez segíti a kiürülésüket.
A vér koleszterintartalmát 12-14 órás koplalás után kell meghatározni, az értéket az étkezés is befolyásolja. A vizsgálatot két alkalommal végzik, két pozitív eredmény után lehet csak felállítani a magas vérzsírszint (hiperlipoproteinémia) diagnózisát. Amennyiben az összes koleszterin (TC) a vérszérumban negatív eredményt ad, nincs szükség az alkotóelemek részletes meghatározására. Magas koleszterinértékre utal, ha a szem alatt vagy a szemhéjon kisebb-nagyobb sárgás foltok láthatók, ezek apró koleszterinlerakódások. Az érelmeszesedés szempontjából a legveszélyesebb az LDL koleszterin. Normál összes érték: 3,6-5,2 mmol/l. Egyes tanulmányok szerint ennél is kevesebb, 4,5 mmol/l.
A koleszterin fontos építőanyaga a szervezet sejthártyáinak, bizonyos hormonok, vitaminok alkotórésze, ezen kívül megtalálható az epesavakban is. Az idegsejtek koleszterinben gazdag burokba ágyazódnak, amit a vér juttat el a sejtekhez. Ez a vegyület is létfontosságú a szervezet optimális működéséhez.
A koleszterin csak meghatározott értékig hasznos. Nagyon fontos, hogy mindig a megfelelő mennyiségben és a megfelelő helyen legyen jelen. Amennyiben a vér koleszterinszintje meghaladja a normálértéket, illetve kórosan magas, különböző elváltozások jönnek létre, ami betegségek kialakulásához vezet. Magyarországon a magas koleszterinszint az egyik legjellemzőbb rizikófaktor.
Háromféle koleszterin van, két "káros" és egy "jó". A káros koleszterinek: LDL; VLDL, a jó pedig a HDL. Laboratóriumi vizsgálattal számszerűleg külön-külön is meg lehet határozni az egyes összetevőket. A magas összes koleszterinszint (TC) és ezen belül az alacsony HDL (védő) szint a magas vérnyomással, magas vércukorszinttel és a dohányzással együtt, de önmagában is az érelmeszesedéssel járó betegségek kialakulásának fő kockázati tényezője. Felhalmozódik a vérben, a felesleg lerakódik az érfalon, az ér átmérője egyre jobban beszűkül. A sejtek nem kapják meg a működésükhöz szükséges oxigént. Súlyos esetekben teljesen elzárja a vér útját az erekben. Így játszik szerepet az érelmeszesedés kialakulásában (a szívkoszorúér-elmeszesedésének következménye az infarktus, az agyi erek meszesedése agykárosodáshoz vezet, a végtagi erek meszesedése következtében megszűnik a kezek és lábak vérellátása). A koleszterin egy része a vékonybélből visszakerül a keringésbe, a többi az epefolyadékkal együtt a széklettel kiürül a szervezetből. Azért van jelentősége a rostdús táplálkozásnak, mert a rostok magukba szívják a koleszterinben gazdag epesavakat is, ez segíti a kiürülésüket.
A vér koleszterintartalmát 12-14 órás koplalás után kell meghatározni, az értéket az étkezés is befolyásolja. A vizsgálatot két alkalommal végzik, két pozitív eredmény után lehet csak felállítani a magas vérzsírszint (hiperlipoproteinémia) diagnózisát. Amennyiben az összes koleszterin (TC) a vérszérumban negatív eredményt ad, nincs szükség az alkotóelemek részletes meghatározására. Magas koleszterinértékre utal, ha a szem alatt vagy a szemhéjon kisebb-nagyobb sárgás foltok láthatók, ezek apró koleszterinlerakódások. Az érelmeszesedés szempontjából a legveszélyesebb az LDL koleszterin. Normál összes érték: 3,6-5,2 mmol/l. Egyes tanulmányok szerint ennél is kevesebb, 4,5 mmol/l.
- Koleszterin
- Triglicerid
