[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW
 

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Viták a magyar érelmeszesedés-oltás körül [origo] egészség 2006. június 14., szerda, 9:12 Utolsó módosítás: 2009. július 13., hétfő, 12:15

Az érelmeszesedés elleni magyar találmány, az esetleges védőoltás humán kipróbálására benyújtott pályázat eredményét júniusra ígéri a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. Több érelmeszesedéssel foglalkozó orvos szerint azonban egyelőre még az elmélet sem bizonyított.

Antikoleszterin antitest
"Az emberi oltással kapcsolatos optimizmusunkat nem csak a sikeres állatkísérletekre alapozzuk, hanem az embereken végzett vizsgálatokra is" - mondja Horváth István orvos-biológus, az érelmeszesedés elleni védőoltás hatóanyagának szabadalmaztatója, aki harmincnyolc éven át az Országos Bőr-Nemikórtani Intézet szerológiai osztályának vezetőjeként dolgozott. Az engedélyeztetésnek ehhez a szakaszához 500 millió forintra lenne szükség számításaik szerint. Ha az immunanyag valóban hatásos, akkor a már kialakult betegség is visszafordítható lenne az antigén segítségével - állítja a feltaláló.

Elmondása szerint évtizedek óta kutatja az érelmeszedés kialakulásának okait, és ő volt az, aki a világon először leírta az emberi vérben lévő antikoleszterin antitest jelentőségét a nyolcvanas években. (Az antitest létezését már 1925-ben egy Sachs nevű német tudós megállapította.) A nyolcvanas években indult kutatások kezdetén azt feltételezték, hogy maga az antitest váltja ki a betegséget. A kísérletek során nyulaknál próbálták fokozni az antitest mennyiségét, így jutottak el ahhoz az antigénhez, ami most a világon egyedül a magyar kutatók kezében van, előállításának módját csak Horváth István ismeri. 

Ellentmondásos antitestszámok

"Csak egy ötletről beszélhetünk, aminek a vizsgálata rendkívül kezdeti stádiumban van" - int visszafogottságra Karádi István, a Semmelweis Egyetem professzora, aki egyben az érelmeszesedéssel foglakozó orvosokat tömörítő Magyar Atherosclerosis Társaság egyik alelnöke. Ő is foglalkozott az antitest tanulmányozásával, de elmondása szerint a pontos élettani funkcióját még senkinek nem sikerült feltárni. Úgy tudja, hogy a feltaláló csak kevés állatkísérletes modell alapján jutott el a mostani következtésekig, amikor az állatokban sikerült érelmeszesedést kialakítani - ezek az eredmények annak idején tudományos szaklapban is megjelentek. Azonban úgy gondolja, a találmány nagyon messze van még attól, hogy embereken is kipróbálható legyen. Az ötlet nem vethető el, de egyelőre nagyon kevés a bizonyíték - mondja.

Horváth szerint nem az antitest felelős a betegség kialakulásáért, hanem éppen fordítva: az érszűkület akkor alakul ki, ha valamilyen okból kevesebb az antitest mennyisége. Ám az elméletnek ellentmond például, hogy míg érszűkületes betegeknél (akiknél a lábon, nyakon alakult ki érelmeszesedés) valóban alacsony volt az antitestszám, de a koszorúér-szűkületes betegeknél (akiknél a szívet érintette az érelmeszesedés) már magas volt az antitest szintje. Mivel eddig csak kevés számú állatkísérlet volt, Karádi szerint a következő lépés semmiképp sem lehet a humán kipróbálás, ezt több éves további állatkísérleteknek kéne megelőznie, az emberhez biológiailag közel álló fajokon - disznókon, majmokon. Az esetleges mellékhatásokat így lehetne tanulmányozni, hiszen például a rákkeltő és a különböző genetikai hatások csak évek alatt ütközhetnek ki. A jelenlegi stádiumban a professzor szinte bűntényként értékelné az emberi szervezetbe való bejuttatást. Még az állatkísérletek után is szükség lenne emberi sejttenyészeteken való kipróbálásra, mielőtt egy ember kaphatna az anyagból. Karádi megérti a feltaláló aggodalmát: ha elárulja az eljárás lényegét, hiába a szabadalom, esetleg valaki felhasználná az ötletet. Ezzel együtt szerinte csak team-munkában lenne továbbvihető a kísérletsorozat, immunológusokkal megtárgyalva a vizsgálatok mikéntjét, és humán kipróbálás helyett a nagyszámú állatkísérletet kéne szorgalmazni. Természetesen így könnyen igazolni lehetne módszer esetleges hatástalanságát is.

Egy neve elhallgatását kérő, szintén érelmeszesedést kutató orvos úgy gondolja, hogy a találmány elméleti bizonyítása sem megalapozott. Elmondása szerint a nemzetközi fórum sem fogadta el az elképzelést, és a "koleszterin nem olyan vegyület, ami ellen könnyen képződhet antitest". Véleménye szerint a humán kipróbálás előtti engedélyeket sem valószínű, hogy megkaphatja a feltaláló.

A feltaláló elmélete

Az érelmeszesedés kialakulásában az úgynevezett "rossz" koleszterinnek a feltaláló szerint mindenképp szerepe van, és különböző tényezőkre vezetik vissza a betegség kialakulását: a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a magas vérnyomás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód mind hajlamosító tényezők. Horváth szerint azonban ezek mind egy pontba vezetnek: a szervezet nem termel elegendő antikoleszterin antitestet, ami a "rossz" koleszterint képes felhasználhatóvá alakítani.

Miután a koleszterin egyfajta zsír, magában nem tud a vérben oldódni, csak fehérjéhez kapcsolódva képes a keringésben részt venni. A "jó" koleszterin, azaz a magas sűrűségű lipoprotein (High Density Lipoprotein; HDL) esetében a fehérje teljesen betakarja a koleszterint, így azt a receptorok képesek megfogni, és a sejtek fel tudják használni. A "rossz" koleszterin, vagyis az alacsony sűrűségű lipoprotein (Low Density Lipoprotein; LDL) esetében viszont a felületen mint a "sün tüskéi" állnak ki a koleszterinmolekulák, amiket így, egy hasonlattal élve, zsíros, csúszós felületük miatt nem tudnak felvenni a sejtek receptorai (amelyek megköthetnék őket). Fiatalkorban mindenkinél termelődik az antitest, ami nagyjából úgy működik, hogy az ilyen "rossz" koleszterinmolekuláknál apró gömbökként rátapad a "tüskékre", így már ezek is megfoghatókká válnak a sejtek receptorai számára, vagyis felhasználja a szervezet.

A vérben lévő fehérvérsejtek és az enzimek a fel nem használt, fehérje vagy antitestek által nem megfelelően borított molekulákat megemésztik, de megmarad egy "csont", amit nem képesek lebontani. Amikor ezek a sejtek tele lesznek koleszterinnel, elöregszenek, és megpróbálnak kijutni az érfalon. Soknak ez sikerül is, ilyenkor habos sejtréteg alakul ki az ér körül. Mikor már nem tudnak kijutni, mert annyi koleszterinnel vannak tele, akkor csak az első rétegen bújnak ki, és ott elpusztulnak; ezeket is felemésztik az enzimek, de megint marad egy "koleszterin-csont". Ez felhalmozódik az érfal belső rétegén belül, amitől szűkül az ér. A keringés gátlódik, ugyanakkor - mivel szűkebb helyen kell átjutnia vérnek - a vérnyomás nő. Az erek ráadásul a rugalmasságukat elvesztik, törnek, repednek egy idő után. Horváth a kísérletek során állatoknál olyan szintű meszesedést tapasztalt, hogy mikor az ereket megfogták, "mintha egy tojás héját" érintették volna.
  1. Antikoleszterin antitest
  2. Védőoltás érelmeszesedés ellen?
Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

Még több hír>>


Tisztelt Látogatónk!

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

- A szerkesztők

Felhasználónév:

Jelszó:

Elfelejtette jelszavát?  |  Regisztráció

24 ÓRA HÍREI



AJÁNLÓ

Géndiagnosztika Géndiagnosztika Korszerű kockázatelemzés a magzati rendellenességek szűrésére.
Vastagbélrák, végbélrák Vastagbélrák Minden fontos információ a vastagbélrákról egy helyen.
Korszerű rákdiagnosztika A legkorszerűbb onkológiai diagnosztikai eljárások ismertetése

AJÁNLÓ



PARTNEREK

MTI AFP

SZAKMAI PARTNEREK

Medical Tribune Magyar Orvosi Kamara