Amerikai kutatóorvosok szerint egyes zsírfajták jobban hizlalnak, mint a hasonló kalóriatartalmú, de más kémiai szerkezetű egyéb zsírok.
A kísérletek során ún. transz-zsírsavakat tartalmazó táplálékkal etettek majmokat, és az eredmények szerint az állatok a normál zsírsavakat fogyasztó társaikhoz képest csaknem 30%-kal több zsírszövetet halmoztak fel, annak ellenére, hogy táplálékuk ugyanazt a kalóriamennyiséget tartalmazta.
A transz-zsírsavakat mesterségesen állítják elő, oly módon, hogy az étolajakat hidrogénnel telítik. A módszer igen elterjedt, mivel az olaj ezáltal kedvezőbb tulajdonságokkal fog rendelkezni: hosszabb ideig eltartható és egyben jobb állagú is lesz.
Korábbi vizsgálatok során már sikerült fényt deríteni rá, hogy a transz-zsírsavak többek között azért is károsak, mert megnövelik a vér "rossz" koleszterinszintjét (ezt a kifejezést az alacsony sűrűségű lipoproteinekre használják). A transz-zsírsavak ebből kifolyólag fokozzák a különféle szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Mindeddig úgy gondolták, hogy az elhízáshoz a különböző típusú zsírok (transz-, telített-, illetve telítetlen zsírsavak) egyforma mértékben járulnak hozzá, hiszen ezek energiatartalma megegyező.
A Kylie Kavanagh (Wake Forest University Baptist Medical Center, Észak-Karolina) és kutatócsoportja által elvégzett tanulmány azonban most megcáfolta ezt az állítást. A különböző típusú zsírsavak a sejtmembránba beépülve igen különböző hatásokat válthatnak ki, ezért a majomkísérletek során a kutatók azt is megvizsgálták, hogy az érfalon milyen mértékben rakódnak le a transz-zsírsavak az ezekkel táplált állatokban.
Az egyik állatcsoportnál a kalóriabevitel 8%-át a transz-zsísavak adták: ennyit tartalmaz egy sajtburger és egy adag sült krumpli. A másik állatcsoport ugyanezt a táplálékot kapta, azzal a különbséggel, hogy ez nem tartalmazott transz-zsírsavakat, amit egy kémiailag csak kismértékben különböző vegyülettel helyettesítettek. Hat év elteltével megvizsgálták a majmokat, a legszembetűnőbb változás pedig az állatok hasán lévő zsírszövet gyarapodása volt: a transz-zsírsavakat fogyasztó csoport súlya 6 év alatt 7%-kal, a normál csoport súlya ezzel szemben csak 2%-kal gyarapodott. A transz-zsírsavakkal táplált csoport vércukorszintje ezen kívül magasabb volt és nagyobb mértékű volt az inzulin-rezisztenciájuk is, ami utalhat egy később kialakuló cukorbetegségre.
A pontos okokat egyelőre nehéz pontosan megmondani, de valószínűsítik, hogy a transz-zsírsavak képesek közvetlenül stimulálni a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, aminek az egyik következménye az inzulinnal szembeni megnövekedett rezisztencia lehet. Egy másik elmélet szerint a transz-zsírsavak beépülnek a sejtmembránba, és ott olyan folyamatokat indítanak el, amelyek megakadályozzák a sejtek inzulinra adott megfelelő válaszának kialakulását.
Mindezek ellenére továbbra is kérdéses, hogy az állatok hasa körül elhelyezkedő zsírszövet miért lett vastagabb a kísérlet végére. A lehetséges magyarázatokat félretéve azonban ez a vizsgálat is megerősíti azt a már eddig is ismert következtetést, hogy a transz-zsírsavak nagy mennyiségben történő fogyasztása növelheti az elhízás kockázatát.
A tanulmány eredményeit az American Diabetes Association idei konferenciáján mutatták be.
[origo] egészség
A transz-zsírsavakat mesterségesen állítják elő, oly módon, hogy az étolajakat hidrogénnel telítik. A módszer igen elterjedt, mivel az olaj ezáltal kedvezőbb tulajdonságokkal fog rendelkezni: hosszabb ideig eltartható és egyben jobb állagú is lesz.
Korábbi vizsgálatok során már sikerült fényt deríteni rá, hogy a transz-zsírsavak többek között azért is károsak, mert megnövelik a vér "rossz" koleszterinszintjét (ezt a kifejezést az alacsony sűrűségű lipoproteinekre használják). A transz-zsírsavak ebből kifolyólag fokozzák a különféle szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Mindeddig úgy gondolták, hogy az elhízáshoz a különböző típusú zsírok (transz-, telített-, illetve telítetlen zsírsavak) egyforma mértékben járulnak hozzá, hiszen ezek energiatartalma megegyező.
A Kylie Kavanagh (Wake Forest University Baptist Medical Center, Észak-Karolina) és kutatócsoportja által elvégzett tanulmány azonban most megcáfolta ezt az állítást. A különböző típusú zsírsavak a sejtmembránba beépülve igen különböző hatásokat válthatnak ki, ezért a majomkísérletek során a kutatók azt is megvizsgálták, hogy az érfalon milyen mértékben rakódnak le a transz-zsírsavak az ezekkel táplált állatokban.
Az egyik állatcsoportnál a kalóriabevitel 8%-át a transz-zsísavak adták: ennyit tartalmaz egy sajtburger és egy adag sült krumpli. A másik állatcsoport ugyanezt a táplálékot kapta, azzal a különbséggel, hogy ez nem tartalmazott transz-zsírsavakat, amit egy kémiailag csak kismértékben különböző vegyülettel helyettesítettek. Hat év elteltével megvizsgálták a majmokat, a legszembetűnőbb változás pedig az állatok hasán lévő zsírszövet gyarapodása volt: a transz-zsírsavakat fogyasztó csoport súlya 6 év alatt 7%-kal, a normál csoport súlya ezzel szemben csak 2%-kal gyarapodott. A transz-zsírsavakkal táplált csoport vércukorszintje ezen kívül magasabb volt és nagyobb mértékű volt az inzulin-rezisztenciájuk is, ami utalhat egy később kialakuló cukorbetegségre.
A pontos okokat egyelőre nehéz pontosan megmondani, de valószínűsítik, hogy a transz-zsírsavak képesek közvetlenül stimulálni a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, aminek az egyik következménye az inzulinnal szembeni megnövekedett rezisztencia lehet. Egy másik elmélet szerint a transz-zsírsavak beépülnek a sejtmembránba, és ott olyan folyamatokat indítanak el, amelyek megakadályozzák a sejtek inzulinra adott megfelelő válaszának kialakulását.
Mindezek ellenére továbbra is kérdéses, hogy az állatok hasa körül elhelyezkedő zsírszövet miért lett vastagabb a kísérlet végére. A lehetséges magyarázatokat félretéve azonban ez a vizsgálat is megerősíti azt a már eddig is ismert következtetést, hogy a transz-zsírsavak nagy mennyiségben történő fogyasztása növelheti az elhízás kockázatát.
A tanulmány eredményeit az American Diabetes Association idei konferenciáján mutatták be.
[origo] egészség
